Hazudott a kormány a nyugdíjakról?
9kommentSzóljon hozzá!| Megjelent: 2011.10.18. 07:00|Frissült: 2011.10.18. 07:07Felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja Székely Tamás, a VDSZ elnöke a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetését. A szakszervezeti vezető szerint ezzel a kormány becsapta az embereket.


A rokkantnyugdíjakat is felülvizsgálják
(Shutterstock) A kormány korábban arról beszélt, hogy a kizárólag a rendvédelmisek szolgálati nyugdíját fogják megszüntetni, ennek ellenére a pénteken ismertté vált törvénytervezet az összes korengedményes és korkedvezményes nyugdíjast érintené, azaz egy jóval szélesebb társadalmi réteget – mondta az FN24-nek a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője korábban valóban kijelentette: az elmúlt években nyugdíjba vonult, az öregségi nyugdíjkorhatár alatti rendőrökre, tűzoltókra, pénzügyőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási tisztekre vonatkoznak majd ezek a változások, a „bányászokra, vegyészekre, zenészekre nem”.
A javaslatban azonban az szerepel, hogy az előrehozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek korhatár előtti öregségi nyugdíja, az országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja, a korengedményes nyugdíj, valamint a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományának (a továbbiakban együtt: fegyveresek) szolgálati nyugdíját szüntetik meg. A törvény a tervek szerint 2012. január 1-jétől lép életbe, ezután a már megállapított nyugdíjakat korhatár előtti ellátásként, föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként, illetve fegyveresek esetében szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani, és a jövő évtől ugyanilyen ellátást kell megállapítani azoknak is, akik az ellátásra a jogot már megszerezték. Azokat, akik valamilyen egészségkárosodás miatt nyugdíjaztak, felülvizsgálják, és ha elég egészégesnek találják őlet, akkor ugyanaz vonatkozik rájuk, mint a többi korhatár előtti nyugdíjasra. A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradék társadalombiztosítási szempontból nem minősül nyugellátásnak, ám azok, akik ezt kapják, egészségügyi szolgáltatásra jogosultak maradnak.

Nyugdíj, ami nem is kerülne pénzbe az államnak

A VDSZ elnöke a beszélgetésünk idején épp több más szakszervezeti vezetővel a törvénytervezet szövegét elemezte, próbálták értelmezni, valójában mit is akar a kormány a nyugdíjasokkal. Több következetlenség szerepel a szövegben, Székely Tamás szerint a javaslat „rohammunka” eredménye lehet. Egy alapvető értelmezési problémára hívta fel a figyelmet: a döntéshozók valószínűleg nem tudják, mi a különbség a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj között. A korkedvezményes nyugdíj azoknak jár, akik veszélyes és egészségre ártalmas munkakörökben dolgoznak, és ide tartoznak többek között a fegyveres erők (katonaság, rendőrség) tagjai is.

Székely Tamás abban bízik, hogy a korengedményes nyugdíj megmaradhat, ugyanis annak a megfizetése nem az államot „terheli”, a költségvetéstől független foglalkoztatáspolitikai kérdés. A VDSZ évek óta azért kampányolt, hogy ne szűnjön meg ez a lehetőség, tavaly például több mint 20 ezer aláírást gyűjtöttek össze. (A korengedményes nyugdíj lényege az, hogy a munkaadók előre, egy összegben befizetik azoknak a nyugdíjkorhatárhoz közeledő életkorú dolgozóknak a járadékát, akiket létszámleépítés vagy egyéb ok miatt kénytelenek lennének elküldeni.) Ezzel a lehetőséggel évente csaknem 10 ezer ember menekülhet meg a munkanélküliségtől. Székely szerint ezért érthetetlen, hogy a mostani törvénytervezetben megszüntetnék ezt a lehetőséget is.

Az egyetlen korhatár előtti nyugdíj, ami megmaradna, a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezménye, ez a jövőben is öregségi nyugdíjként járna. Ezt a módosítást már a jelenlegi kormány vezette be, minden bizonnyal ezért is nem szűnik meg.

Forrás: FN24 Cimkék: nyugdíj, korkedvezmény, rendvédelmi dolgozók, vdsz, székely tamás

Válasz

Itt a megszorítások listája fn.hu K.M. 2011. szeptember 30. 17:16
A költségvetési törvényjavaslat a már ismerteken kívül is tartalmaz különböző megszorításokat. Íme a 2,5 százalékos (GDP-arányos) hiánycél betartását szolgáló kormányzati intézkedések. A kormányzat legnagyobb szövetségese a megszorításokban, az "államadósság elleni háborúban" a pénzromlás, amelyet a kormány 4,2, a jegybank 4,7 százalékosnak prognosztizál jövőre.
- Megmarad a bérbefagyasztás a közszférában, nem emelkednek az illetmények, „de az alacsony keresetű munkavállalóknál megmarad az adójóváírás fokozatos szűkítését ellensúlyozó bérkompenzáció”.

- Befagyasztva marad – a várható magas infláció ellenére – gyakorlatilag minden szociális támogatás. A családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az életkezdési támogatás, továbbá a pénzbeli gyermekvédelmi támogatások összege 2012-ben nem emelkedik. A jövedelempótló és jövedelemkiegészítő ellátások sem.

- Befagyasztják a korhatár alatti nyugdíjak túlnyomó részét – legalábbis nehéz másképp értelmezni a javaslat indoklásának szövegét. A korhatár alatti nyugdíjak átkerültek a nyugdíjalapból egy újonnan létrehozott „Nemzeti Szociálpolitikai Alapba”. „A szolgálati ellátást, a korkedvezményes ellátást és az előrehozott öregségi (…) ellátások tervezése a 2011. évi várható kiadásokra, a létszámban bekövetkező változások figyelembevételével történt” - írja az indoklás, és szó sem esik az inflációról. A mezőgazdasági járadék és a bányászok korengedményes nyugdíja, továbbá a szénjárandóság kiegészítése növekedhet az öregségi nyugdíj (a tervezett infláció, 4,2 százalék) mértékében.

- Jelentős létszámleépítések lesznek a kormány irányítása alá tartozó intézményeknél.

- Nő a személyi jövedelemadó teher. A tervezett adóbevétel 13,8 százalékkal nagyobb az idénre tervezettnél. Az adóváltozások a kormányzat számításai szerint jövőre összességében 109,3 milliárd forint költségvetési bevétel-növekedést eredményezhetnek.

- Csökkennek az ártámogatások: a gyógyszerkassza állami ráfordításai jelentősen mérséklődnek. Csökken a közösségi közlekedése ártámogatása is, aminek következtében szűkülnek majd az utazási kedvezmények.
- Az áfa – mint már bejelentették – 27 százalékos lesz, a vállalkozásoknak viszont jó hír lehet, hogy megszűnik a személygépjárművek bérlete utáni áfa levonhatóságának tilalma.

- A regisztrációs adót átalakítják, ettől a kormány reményei szerint 20,7%-kal nőnének az adónemből befolyó bevételek.

- Több bevételre számít a kormány a gépjárművek átírási illetékrendszerének átszabásából is.
- A cégautóadó átalakítása 17,9 milliárd forinttal hozhat majd többet.

- A szigorúbbá vált játékadótól 2012-ben 82,4 milliárd forint bevételt remél a kormány.

- A munkavállalói járulék 1 százalékponttal emelkedik.

- Szélesedik az egyéni és társas vállalkozók járulékalapja (a korábbi nyilatkozatok a minimálbér másfélszereséről szóltak).

- Új adónem lesz – és ez nem vicc - a baleseti adó. Nem is keveset, 27 milliárd forint bevételt várnak tőle. Ezt a biztosítók fizetik majd, amelyet ráterhelhetnek majd kétbalkezes autós ügyfeleikre.
- A népegészségügyi adó, ismertebb nevén a „hamburgeradó”, amely épp a hamburgerekre nem vonatkozik – a kormány szerint 30 milliárd forintot hozhat.
- A jövedéki adó már megszavazott, többlépcsős emelkedése is segít majd a büdzsét egyenesben tartani.
- A reprezentáció és üzleti ajándékozás szja-mentessége megszűnik, de kikerül a társasági adó hatálya alól.

Kapcsolódó cikkek

11.09.30 Formálisan kivezetik a félszuperbruttót
11.09.29 Eret vág a kormány?
11.09.26 Újra: még drágább az életed

- Ugyancsak a cégeket érinti kellemetlenül, hogy szigorodnak a veszteségelhatárolás szabályai. 2012-től az elhatárolt veszteség az adóalap 50%-áig lesz felhasználható.

Válasz

Csütörtökön beindul a szakszervezeti gőzhenger

Megjelent: 2011.09.28. 21:00 | Frissítve: 2011.09.28. 21:44 hir24 (MTI)

Ülősztrájkkal veszi kezdetét csütörtökön a szakszervezetek tüntetéssorozata. A rendőrség által engedélyezett megmozduláson csütörtök délután háromszáz ember demonstrálhat a Clark Ádám tér járdáján, valamint a budavári sikló előtti területen, a környékbeli utak azonban nyitva állnak majd a forgalom előtt.

A D-Daynek nevezett tüntetéssorozat szervezői először szeptember 29-től október 2-ig hirdettek meg ülősztrájkot a Clark Ádám térre, ám azt a rendőrség nem engedélyezte. A megmozdulás elutasítását azzal indokolták, hogy a közúti és tömegközlekedést semmilyen más módon és úton nem tudták volna biztosítani. A rendőrség határozatát szeptember 20-án a Fővárosi Bíróság részben helybenhagyta. A bíróság úgy foglalt állást, hogy többórás indokolatlan várakozást idéznének elő a szeptember 29-től október 2-ig tervezett demonstrációk, és ellehetetlenülne a szabad mozgáshoz való joga azoknak az embereknek, akik nem kívánnak részt venni a tüntetéseken.

A bíróság az október 1-jén és 2-án megtartandó szakszervezeti demonstrációk esetében a Budapesti Rendőr-főkapitányság tiltó határozatát hatályon kívül helyezte.

A mintegy 70 szakszervezetet, civil és társadalmi szervezetet tömörítő akcióegység szeptember 8-án sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a munka világát érintő kilencpontos követeléscsomagot fogalmaztak meg, és szeptember 29-én indítják a határozatlan időre meghirdetett, D-Daynek nevezett tüntetéssorozatukat.

A szervező szakszervezetek tájékoztatása szerint péntek este Budapesten a Nagy Imre szobornál kerekasztal-beszélgetés lesz, "független gondolkodók, társadalmi és civil szervezetek vezetőinek részvételével".

Szombat délután a Parlament előtti Kossuth téren a szakszervezetek, valamint civil- és társadalmi szervezetek összefogásával létrejött Akcióegység demonstrációját tartják meg "a demokrácia, a szociális biztonság, az emberi- és munkavállalói jogok védelmében". Ezt követően a Lánchídon át vonulnak a Clark Ádám térre a demonstrálók.

Október 3-án reggeltől az ország különböző helyszínein félpályás útlezárást tartanak a megmozduláshoz csatlakozott helyi szervezetek.

Forrás: MTI

Cimkék: d-day, szakszervezetek, tüntetés, demonstráció
Témába vág:

Tovább dagadhat a szombati gigatüntetés (Hir24) »
Feljelentés: elhallgatták a D-Dayt a köztévék? (Hir24) »
Lesz D-Day: mégis engedélyezték a tüntetéseket (Hir24) »
Tiltakoznak a jogvédők a D-Day betiltása miatt (Hir24) »
Betiltotta a rendőrség a szakszervezeti tüntetést (Hir24) »

Válasz

Alaposan megváltozik az életünk csütörtöktől

Megjelent: 2011.08.30. 17:09 | Frissítve: 2011.08.30. 17:42 FN.hu

A foglalkoztatást érintő jogszabályok is változnak szeptember 1-jétől, átalakul a lakásfenntartási támogatás, hatályba lép a chipsadó.
Alaposan megváltozik az életünk csütörtöktől
(Shutterstock)

Kovács Zoltán, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kedden a kormányszóvivői tájékoztatón a változások között beszámolt még a tanyafejlesztési programról és az Agrár Széchenyi Kártya bevezetéséről. Hozzátette: ősztől ismét kötelező lesz a közigazgatási alapvizsga letétele a közigazgatásban dolgozók számára.

A foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályokról szólva Kovács Zoltán elmondta: a bérpótló juttatás helyébe a foglalkoztatást helyettesítő támogatás lép, amely a korábbinál szigorúbb feltételekkel adható. A többi közt nem jár azoknak, akik nem vesznek részt közfoglalkoztatásban, vagy nem keresnek munkát.

Az álláskeresési járadék a jövőben már csak 90 napig folyósítható az eddigi 270 nap helyett, és négyről öt évre nő az összeg megállapításánál számba vett idő. Kovács Zoltán emlékeztetett arra: bár cél, hogy a közfoglalkoztatás keretében mindenki számára a lakóhelyéhez legközelebb biztosítson munkát az állam, a jövőben ez attól távol is megvalósulhat.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatok felkészültek a lakásfenntartási támogatással kapcsolatos változásokra. Szeptember elsejétől megszűnik a távhő- és gázártámogatás jelenlegi rendszere, és már azok is kérhetnek hozzájárulást, akik fával, olajjal, vagy más módon fűtenek. Az igénylési jövedelemhatár is módosul 71 250 forintra, vagyis a nyugdíjminimum két és félszeresére, amely jelenleg annak másfélszerese.
A jövő hónaptól életbe lépő sporthuliganizmussal kapcsolatos jogszabály értelmében akár három év börtönnel is sújtható az, aki megzavar egy sporteseményt - mondta Kovács Zoltán. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy ősztől helyszíni bírság megfizetésére kötelezik azokat a gyorshajtókat, akik külföldi rendszámú autókkal közlekednek.

A tanyafejlesztési programmal kapcsolatban azt mondta, szeptember 1-jétől a hónap végéig összesen 825 millió forintra pályázhatnak azok az őstermelők, családi gazdaságok, vagy önkormányzatok, akik/amelyek érdekeltek a tanyarendszer fenntartásában.

Az üdítőitalok, energiaitalok, előrecsomagolt cukrozott sütemények, a sós snack és az ételízesítő után szeptember 1-től népegészségügyi termékadót - a köznyelvben chipsadót - kell fizetni. Az adót a terméket belföldön első alkalommal értékesítő személynek vagy szervezetnek, vagyis a termék gyártójának, külföldi termék esetén pedig az azt belföldön elsőként értékesítőnek kell megfizetnie. Az üdítőitalok adója literenként 5 forint, az energiaitaloké literenként 250 forint, a süteményeké kilogrammonként 100 forint, a snacké és az ételízesítőké pedig kilogrammonként 200 forint. Az adóból becslések szerint mintegy 20 milliárd forint folyhat be a költségvetésbe.

Forrás: MTI

Cimkék: jogszabályváltozások, jogszabály, chipsadó, lakástámogatás, foglalkoztatás

Válasz

A multik megint előbb léptek, hamarább kezdték és néhány Ft-tal olcsóbban adják. Ez jó mindenkinek, mert marad a készlet, ha sokan a multiktól vásárolunk. Hamarább kellett volna ezt a trükköt kitalálni és bevezetni. Margó

Előzmény

Válasz

Milliós pluszterhet jelenthet az árfolyamrögzítés
fn.hu 2011. augusztus 2. 15:30
Nagy dilemma előtt állnak a devizahitelesek: érdemes-e az elszabadult svájcifrank-árfolyam miatt rögzíteni törlesztéseiket legalább három évre az állam által kínált lehetőség szerint? Vagy ezzel megint csak magukat hozzák nehezebb helyzetbe?
A kedd délelőtti 245 forintos svájcifrank-árfolyam bizonyára hatalmas forgalmat generált a PSZÁF által indított árfolyamrögzítő kalkulátoron; hogy ki rögzít majd, vélhetően a kényszer dönti el.
Az árfolyamrögzítés adta lehetőséggel szeptembertől élhetnek a hitelfelvevők, de legkésőbb idén december 31-éig írásban kérniük kell ezt. Kiszállni viszont csak a teljes hiteltartozás végtörlesztésével lehet belőle. Aki úgy döntött, hogy három évig kedvezőnek mondható árfolyamon fizet, annak utána hitelének teljes hátralévő futamidejére viselnie kell a gyűjtőszámla pluszterheit. Ez pedig nem is oly jelentéktelen.
A második számla költsége ugyanis az árfolyamrögzítés hároméves időszaka alatt is 6 százalék, ám a határidő lejárta után ezen hitel kamata is piaci kamatozásúvá válik. Vagyis mértéke megegyezik majd a bank által nyújtott, a devizaalapú kölcsönnel azonos célú forinthitel kamatával. (Ez a kalkulátorban jelenleg 10 százalék.) A kiegészítő hitelszámla tehát jelentős pluszteherrel növelheti a törlesztést a későbbiekre nézve.
Hogy működik?

A frankhitelesek három évig, pontosabban 2014 végéig úgy fizethetik a törlesztőrészleteket, mintha a frankárfolyam csak 180 forint lenne - már amennyiben élnek a lehetőséggel. A valódi és a 180 forint közötti árfolyam által számított törlesztőrészletek különbségére az adósok áthidaló hitelt kapnak. Az áthidaló forinthitelt 2015. január 1-jétől kell majd visszafizetniük – a meglévő hitelen felül.

A PSZÁF kalkulátora leginkább azzal szembesít ismét minden adóst, milyen terhet jelent a teljes futamidőre vetítve a hitel. Egy átlagosnak tekinthető, 2008-ban svájcifrank-alapon felvett 8 millió forintos hitel esetében például, amelyet akkor 161 forintos frankárfolyamon sikerült felvenni, a következőképpen alakulnak az összegek három lehetséges változat esetén, ha még 265 hónapig (2033-ig) fizetjük az adósságot.
A kalkulátor e mellett arra jó, hogy lássuk, a következő 3 évben mennyit kell fizetnünk a rögzített árfolyamon, havi szinten. (Persze ez is csak tájékoztatás a féléves kamatperiódusok miatt.) Konkrét példánkban:
Az adósok tartanak a rögzítéstől

A kedd délelőtti 245 forintos svájcifrank-árfolyam miatt egész nap csöng a telefon a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületénél – mondta az fn.hu-nak Lénárd Mariann főtitkár. Amikor a 220 forintos lélektani határt átlépte a svájci frank, akkor is nagyon sokan megkeresték őket, felháborodtak. Most is egyre többen közölték velük, hogy a bankoknak is felelősséget kellene vállalni, illetve az állam is tehetne végre valamit.

Azoknak, akik svájci frankban vettek fel hitelt, sok esetben a törlesztőrészlet a háromszorosára emelkedett. Ezeknek az embereknek nagy része még tudja fizetni a hitelét, de azt nem tudják, hogy meddig lesznek képesek a megemelkedett összeget fizetni – hiszen a fizetésük nem nőtt. Lénárd Mariann hozzátette: a 180 forintos árfolyamrögzítéstől sok devizahiteles tart.

A PSZÁF kalkulátorát a főtitkár jó kezdeményezésnek tartja, szerinte már nagy szükség volt valami hasonlóra. Ez is csak egy opció – tette hozzá.

Kapcsolódó cikkek

11.08.02 Szijjártó: éljenek az árfolyamgáttal!
11.07.20 Mit csináljunk az erős frankkal?

Válasz

Két üzletlánc árulhatja az olcsó állami cukrot
MTI|[origo]|2011. 06. 24., 16:19|Utolsó módosítás: 2011. 06. 24., 16:39|

Két üzletlánc, a CBA és a Coop árusíthatja majd azt a kétezer tonna cukrot, amelyet az állami készletből szabadít fel jövő héten a Vidékfejlesztési Minisztérium. Egy kiló cukrot nem adhatnak 275 forintnál drágábban a boltok - jelentette be az államtitkár.
Hamarosan piacra kerülhet az a kétezer tonna cukor, amelynek állami készletből történő értékesítéséről néhány hete született döntés - közölte Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára pénteken Budapesten az édesipar helyzetéről rendezett nemzetközi szakmai tanácskozáson.
Az államtitkár szerint várhatóan hétfőn írja alá Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a kétezer tonna cukor állami készletből történő felszabadításával, illetve eladásával kapcsolatos dokumentumokat. A cukorból ezer-ezer tonnát a CBA és a Coop üzletekben értékesítenek majd. A cukornak maximált ára lesz, kilónként legfeljebb 275 forintba kerül majd.
Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke szerint néhány hónapja még többször is gondot okozott a gyártóknak az alapanyag, azaz a cukor beszerzése, ugyanis Magyarországon a felhasznált mennyiségnek csupán a harmadát állítják jelenleg elő. Ez a gond szerinte mostanra már megoldódott, azonban jelentkeztek helyette újak.
Legjelentősebbnek a bevezetni szándékozott népegészségügyi termékdíj tekinthető, mivel ez jelentős mértékben rontja a vállalkozások piaci helyzetét - mondta az elnök, aki úgy számol, hogy ha a termékdíjat bevezetik, Magyarországon az édességek ára 15-20 százalékkal drágulhat. Jelenleg Magyarországon az édességgyártó cégek éves árbevétele összességében százmilliárd forint körül mozog, ami bolti, azaz kiskereskedelmi áron számolva mintegy 160-180 milliárd forintos árbevételt jelent.
Kardeván Endre a népegészségügyi termékdíj hatásáról annyit mondott, a Vidékfejlesztési Minisztériumnak nem célja, hogy élelmiszeripari üzemeket zárjanak be, sőt inkább újak nyitását szeretnék ösztönözni. Ezért a tárca arra törekszik a még nem kiforrott tervezet véleményezése során, hogy az élelmiszer-ipari cégeket a lehető legkisebb kár érje. Megjegyezte ugyanakkor, hogy azzal az alapvető céllal, hogy az egészségtelen termékek és ételek fogyasztását vissza kell szorítani, a Vidékfejlesztési Minisztérium is egyetért.

Válasz

Így változhatott volna meg életünk július 1-jétől
FN 2011. július 1. 05:30

A Széll Kálmán Terv egyik mágikus határideje július 1-je, ám számos tervezet összeállítása és törvényjavaslat elfogadása csúszik, némelyek körül pedig teljes csend van. Azért így is akadnak fontos változások.

Bűvös dátum július első napja. A Széll Kálmán Terv és a konvergenciaprogram több pontjának kidolgozását is erre a napra ígérte a kormány, néhány törvény pedig elsejétől lép életbe. A tervek többsége azonban csúszásban van, a Széll Kálmán Terv néhány pontjáról egyelőre semmi biztosat nem tudni. Ha veszélyben a terv, veszélyben a Brüsszel felé vállalt hiánycél is, de persze több tétel is akad, amit terv szerint végrehajtottak. Átalakították például a gyógyszer-finanszírozás rendszerét, a miniszterek szabadságát 20 napra csökkentették, megváltoztak a táppénzszabályok is. Az életünk nem fordul akkorát elsejétől, mint ahogy azt a Széll Kálmán Terv hónapokkal korábban megjósolta, két fontos dolog azonban csütörtöktől lép életbe.

Szabad a kilakoltatás

Nagyobb a füstje, mint a lángja – így értékelte a sajtó az adósmentő csomagot bejelentése után, aztán az elfogadás előtt tovább szigorítottak egyes részletein. A két „segítség”, a devizaárfolyamok rögzítése és az eszközkezelő felállítása csak ősszel várható, július másodikával viszont véget ér a kilakoltatási moratórium. Utcára kerülő családok tízezreiről persze szó sincs, a bankok ugyanis mennyiségi és területi kvóták szerint kezdhetik meg a rossz hitelállomány leépítését. Október 1-ig csak a 30 millió forintnál értékesebb, 20 millió forintnál nagyobb hitelösszeggel terhelt lakóingatlanok 2 százalékát lehet kényszerértékesíteni, ezután mennyiségi korlát nélkül folytatódhat a 30

Idén az utolsó negyedévben a lakásfedezetek 2 százalékán adhatnak túl a bankok, a moratórium feloldása tehát mintegy 2000 adóst érinthet december végéig. A kvóta folyamatosan emelkedik, jövőre a 90 napnál hosszabb ideje nem törlesztők 3 százalékánál indulhat meg a végrehajtás, ez nagyjából 12 ezer lakást jelent. 2013-ban 4, 2014-ben 5 százalékra emelkedik a kvóta, 2015 januárjától pedig újra korlátozás nélkül működik majd a végrehajtás. A bankok minden negyedév első napján jelölhetik ki, mely ingatlanokon terveznek végrehajtást, amit a negyedév végéig el is kell rendelniük.

Életbe lép a vitatott Médiatörvény

Július elsején lejár a sajtótermékek és hírportálok számára kiszabott „türelmi idő”. Bár a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény január 1. óta életben van, a törvényt sértők szankcionálását júliusban kezdi meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A bírság összege egyes médiumoknál a 200 millió forintot is elérheti. A törvénnyel kapcsolatban fontos határidő jár le július 1-jén. A sajtótermékeket legkésőbb 2011. június 30-ig be kell jelenteni az NMHH-nál, az online hírportálokat is, de figyelem, a blogokat nem!
Mutyi vagy nem mutyi? – új közbeszerzési törvény
Ha július 1-ig nem is, nem sokkal utána, még a nyári ülésszakon elfogadhatja az Országgyűlés az új közbeszerzési törvényt. Az egyértelmű, hogy a mostani jogalkalmazás javításra szorul, de az új indítványt is számos bírálat érte. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint a javaslat hatékonyan segíti a korrupció elleni harcot, egyszerűbb és rugalmasabb eljárásokat, gyorsabb jogorvoslatot eredményez, és támogatja a kis- és közepes vállalkozások részvételét a közbeszerzésekben. Ez utóbbit úgy, hogy építési beruházásoknál 150 millió forintra emelték azt az értékhatárt, ami alatt nem kell közbeszerzést kiírni.

A bírálatok szerint viszont éppen hogy bonyolultabb lesz minden. Hiszen igaz, hogy 400 helyett csak 175 paragrafusból áll majd a törvény, de számos kérdést külön jogszabály, kormányrendelet fog szabályozni, ami csak lassítja majd a folyamatot. Az ellenzék nehezményezi még, hogy nagyon gyorsra vették a törvényalkotási tempót és kihagyták a társadalmi egyeztetést is, ezt egyébként a Transparency International is kifogásolta. Ahogy azt is, hogy az eddig az országgyűlés felügyelete alatt álló Közbeszerzések Tanácsát a kormány irányítása alatt álló Hatósággá akarják alakítani. Hiányosságaként róják fel, hogy a javaslat számos kiemelten fontos területtel, így a bírságok kiszabásával vagy a közszolgáltatókra vonatkozó eljárási szabályokkal nem foglalkozik.

Amit hiába vártunk:
Gáz: olcsóbb lehetne, de mégsem lesz

Közeleg a gázév fordulónapja, a kormány hagyományosan július elsején korrigálja a gázárakat. Idén több tényező is indokolttá tenné a gázár csökkentését, megszűnik ugyanis a gázszámlában fizetett úgynevezett importkorrekciós tényező és mérséklik a stratégiai gázkészleteket is. Előbbivel köbméterenként több mint három forinttal csökkenthetne a gázszámla, míg utóbbi miatt mintegy 60 fillérrel. A Népszabadság értesülései szerint azonban várhatóan négy évig nem fog. A gazdasági körülmények hiába kedvezőek jelenleg egy árbefagyasztási döntéshez, erről eddig nem határozott az Országgyűlés.
A Széll Kálmán Terv bejelentésekor ugyan elhangzott a rezsiköltségek befagyasztásának ígérete július 1-jei határidővel, ám eddig csak a gázár-támogatási rendszer néhány hónapos meghosszabbítására került sor. A rezsiköltségek befagyasztását egyébként a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja, a kormány legnépszerűbb intézkedésévé válhatna, ha megvalósul.

Csak ősztől változhat a munka törvénykönyve

Elvileg július 1-től változott volna a munka törvénykönyve is, végül erről is csak ősszel döntenek majd. Csak néhány fontosabb változás: három hónapról hat hónapra nőne a próbaidő kollektív szerződés esetén, csökken a gyermek gondozása, vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság időtartamára járó rendes szabadság mértéke, pontosításra kerülnek a munkaerő kölcsönzés szabályai, illetve pótlék helyett szabadidőt is lehet majd adni.

Egyelőre a közszférában dolgozók is hiába várják a nekik szóló új életpályamodell bemutatását, holott emellett is július 1-jei dátum szerepel a tavasz elején bemutatott Széll Kálmán-tervben.
Korkedvezményes nyugdíjak

A korengedményes nyugdíjak eltörlése váltotta ki talán eddig a legnagyobb elégedetlenséget, nem csoda, hogy a végleges változat nem készült el július 1-ig. Az az alkotmánymódosítás azonban már megszületett amely csökkenthetővé, illetve szociális ellátássá alakíthatóvá, valamint megszüntethetővé teszi az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátást. A rokkanttá nyilvánítás új szabályairól sem tudunk sokat, ezzel sem készültek el július 1-ig. Annyi biztosnak látszik, hogy ősszel elkezdik a korhatár alatti, harmadik kategóriába sorolt rokkantak felülvizsgálatát, ez mintegy 220 ezer embert érint. A konvergencia terv szerin az idén 12, jövőre 88, 2013-ban pedig 117 milliárd forintos megtakarítást remélnek ettől.

Válasz

Használhatatlan a hitelmentő csomag?

Nők Lapja Cafe Ács Gábor 2011. 05. 31.

Bejelentették végre a várva várt devizahiteles-mentő csomagot. De vajon valóban segít a bajba jutottakon?
Ha két szóban kell felelni, akkor nem igazán, de persze ennél sokkal bonyolultabb a helyzet. A tegnap bejelentett változások nagyjából megfelelnek a várakozásoknak, néhány apró újdonság azonban van. A legfontosabb könnyítés, illetve annak látszó lehetőség az árfolyamfixálás. Ez azoknak opció, akik nehezen, de nyögik a hitelüket. Bármerre is kóricál a következő években a svájci frank árfolyama, az adós választhat egy olyan lehetőséget, hogy ő 180-as árfolyamon törleszt 2014 végéig. (Euró esetében 250, jennél 2 forintnál van ez a határ.) A legelterjedtebb frankhitel esetében ez a szint mintegy 17 százalékkal alacsonyabb a mostani árfolyamnál, vagyis aki él ezzel a lehetőséggel, annak nagyjából ennyivel lehet alacsonyabb a törlesztő részlete júliustól (persze az aktuális árfolyam addig még bőven változhat). A kisebb havi részlet azonban nem ajándék, a meg nem fizetett különbözetet egy alszámlán tartják nyilván, aztán 2015 januárjától azt is el kell kezdeni majd törleszteni, kamatostúl – ami a budapesti bankközi hitelkamatlábhoz, vagyis a BUBOR-hoz kötött, jelenleg ez 6,1 százalék.

Ha mákunk van erősödik a forint

Használhatatlan a hitelmentő csomag?Mit is jelent mindez? Tegyük fel, hogy van egy havi 80 ezres törlesztőnk a jelenlegi 220-as árfolyam mellett. Ha élünk a felkínált lehetőséggel, akkor júliustól 66400 forintra csökken a havi törlesztő, a 13600 forint pedig nyilvántartásba vétetik, mint később visszafizetendő tartozás. A kormány nyilván arra számít, hogy a forint erősödni fog addig a frank ellenében, de ha mégse, az drasztikus törlesztő-növekedést okoz akkor, amikor visszaáll a piaci, aktuális árfolyam alapú havi törlesztő, megfejelve az addig ki nem fizetett, kamatokkal növelt különbséggel. A dolog lényege tehát az elodázás, az árfolyamfixálás üzenete nagyjából ez: ha mákunk van és erősödik a forint, akkor most könnyítettünk a hitelesek helyzetén, 2015-ben pedig alig nőnek a terhek. Ha viszont nem változik érdemben az árfolyam, vagy ha gyengül a forint, akkor bődületes szívás lesz, de ezt már oldja meg a következő kormány.

A fix árfolyam természetesen egy lehetőség, nem kötelező élni vele. Aki nagyon nehezen tudja fizetni a havi részletet, aki úgy véli, hogy komoly segítség a kisebb törlesztő, illetve aki biztos abban, hogy pár év múlva jobb anyagi helyzetben lesz, főleg azoknak érdemes élni fixáltatniuk. Aztán nem marad más hátra, mint bízni a forintban, vagy abban, hogy ha 3 év múlva is rossz az árfolyam, az állam újra kénytelen lesz kitalálni valamit.

Megoldás a bedőlt hitelekre, csak megvalósítás menete hiányzik

A fixálás tehát azoknak szól, akiknek még nem dőlt be a hitelük. A bedőltek számára pedig lényegében a kormányalakítás ígérgették a Nemzeti Eszközkezelő felállítását. Most, közel egy év csúszással végre megvan a döntés erről is. A bejelentés szerint az eszközkezelő a forgalmi érték 35-55 százalékán megveszi a lakást, amiből a hitelt, vagy legalább egy részét törleszteni tudják az adósok, akik visszabérelhetik ingatlanjukat. Vagyis maradhatnak, bérlőként, korábbi tulajdonukban. A bejelentés ennyi, és noha ezernyi részletkérdés merül fel a megvalósítás mikéntjével kapcsolatban, többet egyelőre nem lehet tudni.

Ami biztos, hogy a felkínált lehetőségekkel párhuzamosan teljesen feloldják a kilakoltatási moratóriumot. Ez az adósok szempontjából persze rossz hír, de el kell ismerni, hogy fenntarthatatlan, káros, igazságtalan volt az eddigi rendszer, hogy aki semmit se törlesztett, ugyanúgy maradhatott a lakásában, mint aki belegebedt, de kiperkálta hónapról hónapra a szükséges pénzt.

Jó ötletnek tűnik, de a részletek kibontása nélkül szintén nehezen értékelhető az a döntés, hogy a törlesztési nehézségekkel küzdő, de emiatt nagyobból kisebb lakásba költözők 5 évig maximum 3,5 százalékos kamattámogatásban részesülhetnek. Arra a bejelentésre pedig szinte egyáltalán nem érdemes időt vesztegetni, hogy újraindulhat a devizahitelezés. Feltétel ugyanis a minimálbér legalább 15-szörösére rúgó jövedelem, igaz, akinek devizában van bevétele, mentesül ez alól.

Használhatatlan a hitelmentő csomag?Bankok vs kormány 2.0

A bankok és a kormány elvitatkozgatnak még egy darabig a bankadón, de a megszorult hiteleseket ez nem valószínű, hogy túlságosan érdekli. Folytatódik az izmozás viszont az úgynevezett elsétálási jogon is, mely sokak számára nyúlthatna megkönnyebbülést. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek a tartozása nagyobb, mint amit az ingatlanja ér, hagyhatná a francba az egészet, elköltözhetne anélkül, hogy a különbözetet még fizetnie kéne. A lakást vinné a bank, de a volt tulajnak nem maradna kötelezettsége. Nyilvánvaló, hogy valakinek be kéne nyelnie a bukót, de nem meglepő, hogy sem a bankok, sem az állam nem lelkesedik az ötletért, így e kérdésben nincs megállapodás, így bejenetés se.

Összességében tehát nincs sok újdonság tervekhez képest a nyilvánosságra hozott lépésekben. Tudni lehetett, hogy egy komolyabb adósmentéshez pénz kell, azt meg persze sem az extra adóval terhelt bankok, sem a költségvetést rendbe tenni kívánó és drasztikusan megszorító állam nem akar adni. Jól kommunikálható látszatmegoldásoknál többre reálisan nem lehetett számítani és nagyjából ennyit is kaptunk: a probléma elodázását, illetve a részletekkel kapcsolatban rengeteg kérdőjelet.

Válasz

A kormány megállapodott a Bankszövetséggel

Megjelent: 2011.05.30. 13:06 | Frissítve: 2011.05.30. 14:03 MTI

A miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter bejelentette: megegyeztek a devizahitelek árfolyamának rögzítéséről.
180 forinton rögzítik a svájci frank árfolyamát a lakáshitelek esetében - jelentette be a miniszterelnök hétfőn. Azt a hitelfelvevő dönti el, akar-e élni ezzel. Az euró árfolyamát 250 forinton, 100 japán jenét pedig 200 forinton rögzítik a devizahitelesek megmentésére kidolgozott akciótervben - tette hozzá Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

A kormányfő közölte: létrejön a Nemzeti Eszközkezelő, amely két módon tud segíteni azoknak, akik elveszítették a lakásukat. Megindít egyrészt egy új házépítési programot zöldmezős állami beruházásként, és ott elhelyezést tud biztosítani az erre szoruló családoknak.
Másrészt úgy, hogy a bajba jutott adós lakását megvásárolja, és aki a lakásban addig tulajdonosként lakott, bérlőként ugyanabban a lakásban folytathatja az életét - mondta a miniszterelnök.
Megszűnik a lakás-árverezési moratórium, azonban a kormány és a bankszövetség olyan megállapodást kötött, amely egyszerre teszi lehetővé, hogy a jelzálogpiac beinduljon, élénküljön, ugyanakkor védelmet is kapjanak az érintett családok - közölte Orbán Viktor. Először csak a nagy értékű, nagy alapterületű lakások árverezésére lesz mód, a bankok pedig ígéretet tettek arra, hogy egy bizonyos kvótarendszer szabályai szerint árverezik majd a lakásokat.
A kormányfő elmondta: újra vehetnek fel euróban jelzáloghitelt azok, akik euróban kapják a fizetésüket és jövedelmük eléri a minimálbér 15-szörösét.

A kormány otthonvédelmi kamattámogatást is bevezet.Orbán Viktor kifejtette: támogatni fogják azoknak a hitelkamatát, akik kisebb lakásra váltanak, hogy elkerüljék a fizetési nehézségeket. Ha valaki nagyobb lakásból kisebbe költözik, hogy törleszteni tudja adósságát, akkor a kisebb lakás megvásárlásához kamattámogatást kap legfeljebb öt éven keresztül. Ez a legkedvezőbb esetben elérheti az évi 3,5 százalékot is - tette hozzá.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábban a Reutersnek azt nyilatkozta: ötpontos megállapodás született a kormány és a Bankszövetség között, többek között a devizahitelek árfolyamának rögzítéséről, illetve a fedezetek banki lefoglalását érintő kvótarendszerről - ; a költségvetésnek ez a megállapodás megközelítőleg 1,5 milliárd forintos költséget jelent - tette hozzá az MTI kérdésére.

A miniszter arról tájékoztatta a hírügynökséget, hogy a felek nem tudtak megegyezni a bankadó 2012 utáni meghosszabbításáról. Matolcsy ugyanakkor elmondta, "nagy eredmény, hogy ennek ellenére megállapodás született".

300 ezer új munkahelyet ígérnek

A nemzetgazdasági miniszter egy parlamenti bizottsági meghallgatás szünetében nyilatkozott a Reutersnek. Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának ülésén a miniszter elmondta, hogy a közfoglalkoztatásra szánt forrásokat átcsoportosítják a Munkaerő-piaci Alapból, és július elsejétől - a belügyminiszter irányítása alatt - létrejön az új Közmunkaalap.
Megváltozik a Munkaerő-piaci Alap szerkezete, irányító testülete is annak érdekében, hogy ésszerűbben és takarékosabban működjön, és válaszoljon a munkahelyteremtés kihívásaira - ismertette a miniszter.
Matolcsy elmondta: hosszú távon a foglalkoztatás bővülése teremti meg a fenntartható egyensúlyt Magyarországon, így a kormánynak továbbra is célja, hogy 2014 végéig 300 000 új munkahely jöjjön létre.
A miniszter ismertette, hogy az év első négy hónapjában jelentősen nőtt a foglalkoztatottság 2010 azonos időszakához képest, ami négy okra vezethető vissza. Egyrészt az ipari export bővülésének, másrészt a kormány gazdaságpolitikája belföldi piacbővítő hatásának, de fontos szerepet játszott a kis- és közepes vállalkozói szektor helyzetének javulása, valamint a közmunkaprogramok is.

Bertha Szilvia (Jobbik) hozzászólásában kifogásolta, hogy a kormány "drága és manipulatív" kérdőívek kiküldésével "helyettesítette" a társadalmi párbeszédet, elmaradtak a szakmai viták. Matolcsy György erre úgy reagált, hogy szükség van minden egyeztetési csatornára, így a nemzeti konzultációra is.
Gúr Nándor (MSZP), a bizottság elnöke szerint a közfoglalkoztatásban a "félpénzen dupla foglalkoztatást" elvnek nincs értelme, mivel a négyórás közmunkával megkeresett bér összege nagyon közel áll a bérpótló juttatás nagyságához. A közfoglalkoztatás így inkább "a statisztikának szól, nem az embereknek" - jegyezte meg.

A nemzetgazdasági miniszter erre kifejtette: azokat, akik három hónap után nem találnak munkát, a négyórás közfoglalkoztatásba vonják be, amely oktatással is kiegészül. Matolcsy György szerint ez nem zárja ki, sőt elősegíti, hogy az emberek az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedjenek el.
Forrás: MTI

Válasz

Ezek a megszorítások már kiverik a biztosítékot?
2011. május 08., 08:07 nepszava.hu

A kormány munkavállalókat érintő elképzelései várhatóan negatívan csapódnak majd le az érintettek között, azonban nem szabad azt elfelejteni, hogy egy konzervatív kormány készül most jobboldali foglalkoztatáspolitikai célokat megvalósítani - mondta Gyömöre Máté a Magyar progresszív Intézet elemzője.

Az Orbán-kormány megszorításai a munkavállalókat közvetlenül érintik majd. Szinte biztos például, hogy hozzányúlnak a jelenlegi szabadságolási rendhez is. Erről konkrétumot nem akartak elárulni, de Nagy Anna kormányszóvivő arra felvetésre, miszerint csökkenhet-e az alapszabadság, úgy válaszolt: "tarthatatlan az a helyzet, hogy csak azért ne vegyenek fel egy idősebb munkavállalót egy kisvállalkozáshoz, mert az adott dolgozónak 47 nap szabadság is járhat". Április 30-tól a korábbi felére csökken a táppénz felső határa: míg korábban a minimálbér legfeljebb 400, úgy mostantól csak 200 százaléka lehet, vagyis nem haladhatja meg a napi 5200 Ft-ot.

Hat hónapra növelik a versenyszférában is az eddig három hónapos próbaidőt, ami alatt indoklás nélkül és azonnali hatállyal lehet elbocsátani a munkavállalót. A tapasztalatok szerint a munkáltatók eddig is maximálisan kihasználták a próbaidőben rejlő egyoldalú előnyöket, és ott is próbaidőt alkalmaztak, ahol az teljesen indokolatlan volt.

A folyamatos üzemű vállalkozásoknál bevezetik az 5,5 munkanapos munkahetet. A Brüsszelbe kiküldött konvergencia program szerint véglegessé teszik azt a szabályt, amelyet még a Gyurcsány-kormány fogadott el - akkor még hangsúlyozottan ideiglenes megoldásként. Ha a válság, például a megrendelések visszaesése miatt csökkentették a dolgozók munkaidejét, akkor az élénkülés idején ennek mintegy ellentételezéseként megemelhetik a heti munkaidejüket 44 órára, miközben csak annyit fizetnek, mintha 40-et dolgoznának.

Akkor sem lesz kötelező kifizetni a túlórát, ha a rugalmas munkaidővel nem lehet teljesen elkerülni a rendkívüli munkavégzést. A munkaadó megválthatja majd szabadnapokkal. A mostani munkatörvénykönyve szerint túlmunkáért bérpótlék jár, vagyis 50 százalékkal magasabb órabér. Ha pihenőnapon kell dolgozni, akkor az órabér a duplájára emelkedik. Felülvizsgálnák az éjszakai és hétvégi bérpótlékot is, de erről még nem tudni részleteket. Mindenesetre a hétvégi pótlék megnyirbálása új megvilágításba helyezheti a vasárnapi nyitva tartás tervezett tilalmát is, hiszen alacsony pótlék mellett a munkavállalónak sem éri majd meg vasárnap dolgozni.

A kormány munkavállalókat érintő elképzelései várhatóan negatívan csapódnak majd le az érintettek között, azonban nem szabad azt elfelejteni, hogy egy konzervatív kormány készül most jobboldali foglalkoztatáspolitikai célokat megvalósítani - mondta Gyömöre Máté a Magyar progresszív Intézet elemzője. Ez persze ellentétben áll a Fidesz ellenzékben hangoztatott, alapvetően baloldali gazdaságpolitikára építő, a szakszervezeteket támogató retorikájával, így a szerzett jogok csökkentése mellett ez is a legnagyobb kormánypárt népszerűségének csökkenéséhez vezethet.

Gyömöre Máté szerint ugyanakkor ennek mértéke kérdéses, miután az ismertetett tervek szerint elsősorban az idősebbek munkához jutását akarja a kabinet segíteni, hiszen jelenleg a szabadságra kivehető napok magas száma sokszor akadályt jelent munkába állásukhoz. Márpedig a Fidesz a fiatalok körében lényegesen népszerűbb, mint az idősebb korosztálynál, így az intézkedés hatása is alacsonyabb lehet akkor, ha nem a teljes társadalmat érinti.

A Magyar Progresszív Intézet elemzője azonban úgy vélte, kétségtelen tény, hogy kommunikációs szempontból nehéz helyzetbe kerülhet a kormány, hiszen az ellenzék könnyen a nyugdíjrendszer átalakítása, a kedvezményes nyugdíjazási lehetőségek tervezett megvonása után egy újabb "idősellenes" lépésnek aposztrofálja a döntést, ami így kvázi rendszerbe helyezve már nehezebben védhető.

A próbaidő tervezett növelése pedig "kétélű fegyver", mivel bár a munkaadó hat hónapig anyagi következmények nélkül elbocsáthatja a munkavállalót, ugyanúgy a dolgozó is bármikor felmondhat. Ezektől az intézkedésektől azonban nem lesz számottevően nagyobb a foglalkoztatottság, de a tervezet célja nem is ez, hanem, hogy ösztönözze a vállalatokat az idősebbek munkába állítására.

Ugyanakkor ezektől a lépésektől érdemben nem lesz olcsóbb a munkaerő, ráadásul egy fiatalabb munkavállaló vélhetően mindig kevesebb szabadsággal rendelkezik majd a jövőben is - fűzte hozzá Gyömöre Máté.

Válasz

Megszüntetné a kormány az előnyugdíjat
Megjelent: 2011.05.13. 15:20 Frissítve: 2011.05.13. 16:18 © Shutterstock


Lázár és Balsai teljesen átalakítaná az öregségi nyugdíjkorhatár előtt folyósított nyugellátás rendszerét.


"Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető" - áll abban a javaslatban, amelyet a fideszes Lázár János és Balsai István terjesztett az Országgyűlés elé pénteken.

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi törvénynek az alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló indítvány rögzíteni javasolja továbbá: "az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg".
A javaslat - mint indoklása fogalmaz - módot ad arra is, hogy a törvényhozó a jelenleg már fennálló nyugellátásokat is ezen alkotmányi elveknek megfelelően rendezze át, oly módon, hogy a jelenleg nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személyek a "társadalombiztosítási vagy a szociális rendszer keretében, illetve a munkaerőpiacra való visszatérés lehetőségének megnyitásával a megélhetésükhöz hozzájáruló juttatásban részesüljenek".
Forrás: MTI

Válasz