Van néhány órája, hogy életet mentsen? Megtanulható!
Az elsősegélynyújtás alapelvei
A
hazai lakosság elsősegély-ismeretei igen hiányosak, és sajnálatos módon
számos helytelen szokás él a köztudatban. Bárki, bármikor bajba
kerülhet vagy épp olyan szituációba, amikor segítséget kellene nyújtani.
Pedig megtanulása gyerekjáték.
Általános elsősegély-nyújtási ismeretek
Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, melyet bárki -
laikus vagy valamilyen egészségügyi képzettséggel rendelkező személy -
elvégezhet a sürgősségi ellátás megkezdése előtt, azért,
hogy a baleset vagy hirtelen egészségkárosodás következményeit elhárítsa.
A sürgősségi betegellátás egyes elemeinek ábrázolására -
nemzetközileg is elterjedt formában - a Konstantin-kereszt használatos.
Az ágak szimbolizálják a sürgősségi ellátás egyes mozzanatait. Más
megnevezésben az egyes elemeket mentési láncként említi a szakirodalom.
Amint látható, az első három elem a kiérkező szaksegítség előtt
történik, eredményessége a helyszínen lévő vagy oda érkező laikus
segélynyújtón is múlik.
<a target="_top" href="http://u3.hazipatika.com/r?t=p;r=1134796531;o=40"><img src="http://u3.hazipatika.com/a?t=p;r=1134796531;o=40;n=;l0=HP;l1=topics;l2=elsosegely;l3=articles;l4=azelsosegely;l5=20081218095324" border="0" alt="Hirdetés"></a><br>
Súlyos állapotú betegek vagy sérültek
későbbi állapotát, illetve kimenetelét jelentősen befolyásolhatja, ha az
elsősegélynyújtó által végzett első teendők nem, vagy csak részlegesen
történnek meg. Az esetek döntő többségében ekkor még nincs szakember a
helyszínen.
A jelenleg érvényes törvényi szabályozás meghatározása szerint:
"(mindenkinek) ...kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget
nyújtani, és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót
értesíteni, amennyiben sürgős szükség, vagy veszélyeztető állapot
fennállását észleli, illetve arról tudomást szerez." (CLIV tv. Az
Egészségügyről 5.§. e pont.)
A sikeres megvalósuláshoz azonban meghatározott szintű és
mélységű elméleti és gyakorlati ismeret szükséges. Kívánatos tehát, hogy
hirtelen bekövetkezett egészségkárosodáskor a helyszínen jelenlévők
közül minél többen rendelkezzenek megfelelő elméleti és készség szintű
gyakorlati ismerettel. A kellő ismeret megfelelő előzetes tanulással és
ismételt gyakorlással szerezhető meg. Érdemes és szükséges megemlíteni a
segélynyújtó munkáját befolyásoló pszichés tényezők nem elhanyagolható
szerepét is. Hiszen súlyos sérülések, tömegbalesetek bénítóan hathatnak.
A pszichés felkészülés és gyakorlat enyhítheti a sokkoló élmény
hatását.
Az elsősegélynyújtás elemei
Fentiek alapján az elsősegélynyújtás részeit a felismerés, a segélyhívás, valamint a konkrét segélynyújtás képezi.
a. Felismerés
Az első észlelés fontos része a veszélyhelyzet felmérése, fontos
külső körülmények, valamint a beteg állapotára vonatkozó riasztó
tünetek felismerése.
Alapszabály, hogy a segélynyújtó nem veszélyeztetheti magát.
Minden helyszínen fel kell tehát mérni, hogy akár a betegre vagy
sérültre, akár a segélynyújtóra leselkedik-e bármilyen veszély, amiről a
segélynyújtás fejezetben szólunk részletesebben.
A segélynyújtónak tehát fel kell mérnie:
- szükséges-e a segítsége
- külső veszély fennáll-e
- a baleseti mechanizmus alapján, kell-e gondolnunk súlyos sérülés lehetőségére
- észlelhetőek-e olyan jelek, melyek alapján kiderül, hogy segítségre szorul.
Ezeket a figyelemfelhívó jeleket úgynevezett riasztó tüneteknek
nevezzük, melyek közös jellemzője, hogy aránylag könnyen felismerhetőek.
Riasztó tünetek:
- eszméletlenség
- légzészavar
- erős vérzés vagy fájdalom
- sápadt, verejtékes bőr
- görcsroham
- terjedő bénulás
- bármely tünet agresszív behatás nyomán.
A jellemző tünetek egy része gyorsan, akár azonnal felismerhető (pl.
bő vérzés, nagy fájdalom), bizonyos tünetek észleléséhez pedig a beteg
vizsgálata szükséges (pl. légzéshiány).
A sérülteket életveszélyes, súlyos, könnyű meghatározással
csoportosíthatjuk.
Életveszélyes a klinikai halott, eszméletlen, erősen vérző, valamint
a sokkos állapotú beteg, súlyos sérültnek tekintendő, akinek nagy
fájdalma van, valamint a koponya- és mellkas sérültek. A könnyű
sérültnek nincs tűrhetetlen fájdalma, sem erős vérzése, és a tudata
tiszta.
b. Segélyhívás
A segélyhívás alapelve, hogy minél korábban történjen meg, de a
szükséges korrekt információk birtokában végezzük. A megfelelő
segélyhívás riasztja az adott feladat ellátásához szükséges mentőerőket,
valamint egyéb szervezetek (tűzoltóság, rendőrség, katasztrófavédelem)
egységeit.
A segélyhíváskor az alábbi információk átadására van szükség:
- A bejelentő neve, telefonszáma - az esetleges visszahívhatóság vagy a pontosítás miatt fontos.
- Az esemény jellege
(Mi történt?) - önmagában is sok információt hordoz, iránymutató lehet a
sérültek számára, súlyosságára, a helyszínre vonatkozóan (pl. jármű
árokba borult, magasból esés történt, irodában történt hirtelen
rosszullét, villanyszerelés közben történt hirtelen rosszullét, ismert
beteg hirtelen állapotrosszabbodás stb.)
- Az esemény helyszíne
(Hol történt?) olyan pontosan meghatározva, amennyire csak lehet.
Közlekedési eseményeknél, autópályán fontos a haladási irány, valamint,
hogy hányas km-nél, mely települések között, melyik úton történt a
baleset. Lakott területen belül a település neve, az utca, házszám a
legpontosabb meghatározás, de ismert épület, híd, felüljáró szintén
támpontot jelent. A helyszín pontos meghatározása nagy fontosságú lehet
nem egyértelmű, nehezen megközelíthető, nem széles körben ismert
helyszín esetén (üzemi terület, félreeső hely, úttól messze lévő
helyszín stb.).
Ez esetben célszerű:
- egy könnyen és egyértelműen megtalálható találkozási pont egyeztetése,
- a mentőegységet megbeszélt helyen kell várni és elvezetni a helyszínre,
- fel kell mérni, hogy mennyire és milyen járművel lehet megközelíteni a sérülteket.
A sérültek száma (Hány sérült van?) akkor bír jelentőséggel, ha
egyszerre több személyt ért egészségkárosodás, tehát több sérült
várható. Ha a pontos szám nem meghatározható, akkor is hangsúlyozni kell
a több vagy sok sérült lehetőségét.
A sérültek állapota. Egy beteg esetén lehetőség van a
bejelentő részletesebb kikérdezésére, mert feltételezhető, hogy több
információval rendelkezik. Több sérült esetén legalább az
"életveszélyes", "súlyos", "könnyű" besorolás megbecsülése kívánatos. A
sérültek száma és állapotuk súlyossága az elsődleges meghatározója
annak, hogy hány mentőautót és szakembert kell a helyszínre irányítani.
Műszaki mentés szükséges-e? Külső veszély, nehéz
megközelítés vagy kimentés szüksége esetén fontos ezen információ
átadása is. Így érhető el, hogy a szükséges egyéb mentőerő (pl.
tűzoltóság) minél korábban a helyszínre érkezzék.
c. Segélynyújtás
Látható, hogy az elsősegély első két eleme széles körben
elvárható és laikus által is elvégezhető. Nagy fontosságú ugyanakkor a
szakszerű segítség megérkezéséig történő segélynyújtás. Ennek
jellemzője, hogy egyrészt bizonyos ismereteket igényel, másrészt nem
minden esetben kivitelezhető. A külső körülmények jelentősen
befolyásolhatják, akár korlátozhatják, vagy lehetetlenné tehetik az
általunk ismert konkrét beavatkozást. De ne feledjük, hogy segítséget
már akkor is tudunk nyújtani, ha eleget teszünk a felismerésnek és a
segélyhívásnak.
Számos külső körülmény, például veszélyforrás is meghatározhatja, illetve szűkítheti tevékenységünket, lehetőségeinket.
Ezen körülmények egy része a helyszínen könnyen felismerhető:
- nagyszámú sérült
- szélsőséges időjárási viszonyok
- égő jármű, épület, égő sérült
- mérgező anyag jelenléte (pl. veszélyes anyagot szállító jármű)
- vízbefulladás, vízből mentés szüksége
- elektromos baleset, villámcsapás
- betegség, sérülés helyszínén további sérülés veszélye
- közlekedési baleset nagy forgalmú úton, rossz látási viszonyok között,
- épület omlásának veszélye.
Bizonyos körülmények nem feltétlenül derülnek ki azonnal, de gondolni kell rájuk:
- gázmérgezés (CO, CO2),
- elektromos baleset (nagyfeszültségű vezeték a földön).
Külön kell szólni azon esetekről, amikor további szerepünket és
beavatkozási lehetőségeinket egyértelműen behatárolja, netán
lehetetlenné teszi a talált helyzet. Ez fordulhat elő, ha a sérült
betemetődik, nem férünk hozzá (szikláról esés, mély aknába, kútba
zuhanás stb.), vagy ha jármű roncsai közé szorult.
Alapelv, hogy az elsősegélynyújtást végző személy által elvégezhető
vizsgálatok és beavatkozások képzésekor nagy hangsúlyt kapjanak a
mindig, minden körülmények között - tehát eszköz nélkül - elvégezhető
tevékenységek és lehetőségek.
Tanuljon meg életet menteni, vegyen részt tanfolyamon vagy keresse a helyi mentőszolgálatot további információkért!
Jelentkezzen az Országos Mentőszolgálat és a HáziPatika.com
Országos Elsősegély-ismereti Versenyére.
Kommentáld!