VAGYONVIZSGÁLAT
Veszélyes NAV-csapdák

Megjelent: 2011.12.27. 10:08 Frissült: 2011.12.27. 10:28

Az adóhatóság apró trükköket alkalmaz a vagyonvizsgálatoknál. Aki figyelmetlen, könnyen csapdába nyilatkozhatja magát.

Már öt éve végez az adóhatóság tömeges vagyonvizsgálatokat, ami elég idő volt ahhoz, hogy finomítson a módszerein. A kérdőívekben például nem egy olyan kérdés van, melyeket hasra ütésre megválaszolva az adózó vétlenül is olyan csapdába zárhatja magát, ahonnan aztán nehéz kimásznia anélkül, hogy súlyos bírságot ne varrnának a nyakába.

Mikor szólaljon meg a vészcsengő? A Vilmányi ügyvédi iroda adószakértő jogásza, Kocsis Zoltán segítségével szedtük csokorba, mire kell különösen figyelni.

1. Bankkártyás kérdés

Pár hónapja vetette be a vagyongyarapodási kérdőíveken a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt a kérdést, hogy becsülje meg az adózó: arányaiban mennyit költ bankkártyával és mennyit készpénzben.

Hol itt a csapda? Ha mondjuk beírjuk, hogy kiadásainkat 20 százalékban bankkártyával fizetjük, a többit készpénzből, akkor könnyen rúghatunk öngólt. Az adóhivatal ugyanis ilyenkor a bankszámlán látható költésekből arányosítva kiszámolja (saját nyilatkozatunk alapján) mennyit költhettünk még, s megkérdezi, honnan volt rá adózott pénzünk. Ha rosszul becsültük meg a költésarányt, akkor kvázi bevallunk olyan készpénzes jövedelmet, ami nem is volt, s megfizethetjük rá az adót, meg a bírságot.

Kocsis Zoltán szerint vagyonosodási vizsgálatnál ilyen kérdést feltenni elég abszurd. Hiszen a magánszemélynek nincs tételes könyvelése, mint a vállalkozásnak. E nélkül pedig hogyan tudnánk megbecsülni a költések arányát. Óvatosságból jobb nem válaszolni erre a kérdésre.

2. Készpénzes kérdés

Szintén pár hónapja firtatja az adóhivatal, hogy tartottunk-e otthon nagyobb összegű készpénzt, s ha igen mennyit, meddig és milyen okból.

Miért legyünk óvatosak a válasszal? Ha valaki pénzt vesz fel a bankszámlájáról, akkor a revizor feltételezheti, azért teszi ezt, hogy elköltse. Ha tehát azt írjuk a kérdőíven, hogy nem tartunk otthon nagy összegű készpénzt, akkor arra megerősítjük: elköltöttük, amit felvettünk. Így aztán nem mondhatjuk, hogy valamilyen későbbi kiadást mégis ebből a már elköltöttnek vett pénzből fizettünk, akkor sem, ha ez ténylegesen így volt.

Az ügyvédi iroda álláspontja az, hogy ez a keresztkérdés sem éppen jogos egy kiadás-bevételi nyilvántartásra nem kötelezett magánszemélynél. A hasra ütésre adott választ pedig semmiféleképpen nem javasolják. Ha nem válaszolunk, azzal viszont nem csinálunk bajt.

3. Teljességi kérdés

Már évek óta gyakorlat, hogy a vagyonosodási ellenőrzésnél úgynevezett teljességi nyilatkozatot kérhet az adóellenőr, de mostanában szinte sosem marad el ez a kérés. Arra vonatkozik, minden iratot becsatoltunk-e, aminek jelentősége lehet a vizsgálatnál.

Mi lehet itt a gond? Ha igennel válaszolunk, s később kiderül, hogy mégis elfeledkeztünk egy forrásról (ahonnan pénzt kaptunk), akkor mondhatja azt az adóhatóság, hogy már nem tudja elfogadni a dokumentumot, mert azt nyilatkoztuk, mindent beadtunk.

Megoldás? Beírhatunk a biztonság kedvéért nemleges választ. Persze erre kérhetik, hogy akkor adjunk be minden dokumentumot. Azonban ha ennek nem tudunk (rögtön) eleget tenni, akkor sem történik semmi.

4. Tényállás tisztázása

A tényállás teljes körű tisztázása kötelező a vagyonosodási vizsgálatok során is, s ennek szinte mindig eleget is tesz az adóhivatal. Előfordult azonban olyan eset az iroda praxisában, hogy a bizonyítás során hivatkozott kölcsönt nem ellenőrizte le a NAV, hanem egyszerűen figyelmen kívül hagyta. Ennek híján pedig nem volt igazolható, honnan volt az adózó pénze, s meg akarták büntetni. Jó tudni, hogy ezt nem teheti meg a hatóság.

5. Tájékoztatási kötelezettség

Sokszor volt probléma, hogy az ügyfelek azt mondták, nem is tudtak róla, hogy az adóhatóság vagyonvizsgálatot, s ezen belül becslési eljárást folytat ellenük, s csak az elkészült jegyzőkönyvből értesültek erről. Meg arról is, hogy nekik kellett volna bizonyítaniuk, mire, miből volt adózott fedezetük. Elég sok ügyfél hivatkozott is erre, s emiatt előfordult, hogy új eljárást kellett indítania az adóhatóságnak, ami hátráltattat a munkájukat.

Ezért aztán változtatott a hatóság a gyakorlaton. 1-1,5 éve többé-kevésbé eleget tesznek tájékoztatási kötelezettségüknek: előre, még a jegyzőkönyv elkészítése előtt értesítik az adózót arról, hogy megbecsülték vagyonát, költéseit, s hogy ha az adózó nem ért egyet, a bizonyítás az ő dolga. Ha mégsem küld ilyen értesítést a hatóság (ritkán előfordul), megtámadható az eljárás.

6. Bírság a vizsgálat alatt

Mostanában sűrűn vet ki az adóhatóság bírságot a vagyonosodási vizsgálat alatt arra hivatkozva, hogy az adózó elmulasztja együttműködési kötelezettségét, illetve hogy akadályozza a vizsgálatot. Mikor kaphatunk ilyen bírságot? Például ha nem tudjuk elég gyorsan összegyűjteni a bizonyításhoz szükséges papírjainkat, vagy ha például a munkánk miatt nem tudunk megjelenni az egyeztetéseken.

Kocsis Zoltán szerint azonban ezeket a bírságokat nem túl erős érvekkel támasztja alá a NAV. Tehát nem kell rögtön megijedni – felülvizsgálatot lehet kérni. Ez már csak azért is fontos lehet, mert jövőre az akadályoztatás időtartamával (de legfeljebb 90 nappal) meghosszabbodhat a vizsgálat időpontja.

Jó, ha tudjuk

A vagyonvizsgálatok nagy része elsősorban továbbra is céges adóellenőrzésből indul (például ha magas a tagikölcsön-állomány, ha adóminimalizálás jelei látszanak, vagy ha elmulasztjuk a bevallást). A nagy értékű ingatlan- vagy gépjárművásárlás, bejelentett nagy összegű ajándékozás, jóakaróink bejelentése és a társhatóságok vizsgálata is vezethet vagyonosodási vizsgálathoz. A végtörlesztés ténye viszont valószínűleg nem. Bár ez sem tejesen kizárt, mert Alkotmánybíróság (AB) elé került a törvénynek az a megállapítása, mely szerint a végtörlesztésre befizetett összegre nem lehet adóhiányt megállapítani. Ha ezt a szabályt elmeszeli az AB, akkor viszont Kocsis Zoltán szerint kártérítést lehet kérni az államtól, mert az adózókat megtévesztették.

Házastársaknál, ha az egyik félnél vagyonosodási vizsgálatot kezdeményeznek, jó, ha a másik fél is azonnal elkezdi a felkészülést, mert szinte biztos, hogy rá is sor kerül. Érdemes vagyonmérleget összeállítani, megnézni, mivel lehet probléma. Ha például volt olyan bevételünk (kölcsön), amiről nem készült papír, azt utólag pótoljuk.

Azzal is jó, ha tisztában vagyunk, hogy jövőre fél évvel meghosszabbodik az elévülési idő, de csak akkor, ha fellebbeztünk, és másodfokra vagy bíróság elé került az ügyünk. Ez főleg annak lehet rossz hír, akinek 2005-ben voltak olyan költései, amikre nem tudott fedezetet felmutatni. Év vége felé egyébként igyekszik a NAV lezárni az ügyeket, pont azért, hogy az elévülést elkerülje.

Jövőre változás még, hogy az adóhivatal küldeményeinél nem onnantól ketyegnek a határidők, amikor a (jogi) képviselő átvette a levelet, hanem akkortól, amikor az ügyfélnek kézbesítette a postás. Tehát ha ilyen történik, mindenképpen értesítsük a képviselőnket.

Tamásné Szabó Zsuzsanna Szerző: Tamásné Szabó Zsuzsanna
Forrás: FN24
Cimkék: vagyonvizsgálat

Válasz

Orbán újabb beismerése
|
hir24 Megjelent: 2011.12.09. 07:55| Frissült: 2011.12.09. 07:55

A miniszterelnök egy francia lapnak adott interjúban elmondta: valószínűleg kisebb lesz a gazdasági növekedés, mint azt eddig tervezte a kormány.

A következő napokban a Nemzetközi Valutalappal megkezdődnek a tárgyalások egy diszkrecionális, azaz szabadon felhasználható hitelkeretről - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Les Échos című francia gazdasági napilap honlapján megjelent interjúban. A kormányfő szerint "4-5 milliárd dollár elegendő" lenne, miután Magyarország képes magát a piacokról finanszírozni. 2010-ben is így volt ez, amikor a Valutaalappal való viszonyt lezárta.

A legjelentősebb francia gazdasági napilapnak nyilatkozva a miniszterelnök azt mondta: a költségvetési egyensúlyt helyre tudja állítani Magyarország, ahogy azt az 1998-2002-es első Orbán-kormány idején is megtette. De ehhez szerinte a terheket három szereplő között kell elosztani: a lakosság, az állam és a vállalatok között. Ezt az elképzelést viszont - mint a miniszterelnök megjegyezte - az IMF nem osztja.

"Azt mondtam nekik: maguk a Nemzetközi Valutalap, vagy pedig a bankok szakszervezeti világkonföderációja?" - fogalmazott a kormányfő. Orbán arra is kitért, hogy az IMF az adócsökkentést is ellenezte, s kizárólag az állam átszervezését támogatja. "Ezért kritizálja az IMF, továbbá a bankok, a vállalatok és a hitelminősítő intézetek kormányom azon intézkedéseit, amelyek a nagy vállalatcsoportoktól és pénzügyi intézményektől hozzájárulást kérnek az államháztartás javításához" - hangsúlyozta.

A miniszterelnök szerint a forint gyengülése azzal is magyarázható, hogy az európai bankok nehézségeik miatt kivonják a likvid tőkét az országból, s a finanszírozás szűkülése kihat a teljes gazdaságra. A lassulás ezenkívül a német növekedés mérséklődésével is magyarázható. Ezért nagy valószínűséggel erősen lefelé kell majd módosítani a 2012-es növekedési előrejelzéseket a szeptemberben prognosztizált 1,5 százalékhoz képest - tette hozzá Orbán.

A végtörlesztés kapcsán a kormányfő elismerte, hogy az intézkedésnek a "bankok nem örülnek", s szeretnék a terhet az állammal megosztani. A kormány nem zárkózik el ettől a megoldástól, de cserébe azt kéri, hogy a bankok jobban finanszírozzák a magyar gazdaságot. "Ha ezekben a témákban sikerül hosszú távú, stratégiai megegyezésre jutnunk, az állam részt vállal a felelősségből. Ellenkező esetben az állam saját elképzeléseit fogja alkalmazni" - mondta Orbán. "Történelmi tévedésnek" nevezte a jelzálogkölcsönök magyar piacának túlzott kitettségét a külföldi valutáknak, aminek a korrigálásán jelenleg dolgozik a kormány.

Forrás: MTI
Cimkék: orbán viktor, gazdasági növekedés

Válasz

Orbán: „Nem hiszünk az Európai Unióban!”
FN.hu 2011. április 4. 10:49
Belpolitikai húrokat pengetve számolt be az Országgyűlésben a múlt heti EU-csúcsról Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában. Megtudhattuk: Magyarországon már "az emberekről szól a politika", most az unión van a sor.

Magyarország EU-elnöki féléve egybeesik hazánk megújításával – ezt Orbán Viktor jelentette ki ma az Országgyűlésben. E küzdelemben Magyarország „nem hunyászkodik meg”, „kiáll saját igazáért”, „vállalja a konfliktusokat”, valamint „képes érvényesíteni az érdekeit, hogy polgárainak nagyobb biztonságot teremtsen”.

Sőt: „Magyarország ma erősebb, függetlenebb, mint az elmúlt húsz évben volt.” Mindezeknek köszönhetően tudunk segíteni Európának is a megújulásban - véli a kormányfő.

Orbán Viktor szerint 2011 a kommunizmus bukása utáni legnehezebb év, és „Magyarország pont ezt fogta ki”. A gazdasági válság nehézségei mellé megkaptuk az észak-afrikai válságokat és a Japánt ért katasztrófa keltette problémákat.
Orbán Viktor úgy ítéli meg: Európa és Magyarország is megújításra szorul. Elsőként ismertük fel a megújulás szükségességét, és szintén elsőként ismertük fel, hogy a nyugati világ válsága „érvénytelenné tette a régi eszközöket” - mondta a kormányfő.

„Mi, magyarok, megértettük a probléma természetét” – így a miniszterelnök. Aki szerint a feladat nem az, hogy visszataláljunk a válság előtti Európához, hanem az, hogy kitörjünk a megszokott körből, aminek központi kérdése az államadósságok csökkentése. Az új célhoz új eszközök is kellenek, mint például a bankadó és a „multiadó”.
„A részalakítás nem vezet sehová” – jelentette ki Orbán. Aki azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy az eddigi gyakorlattal szemben „Európában és Magyarországon is az emberekről kell szóljon a politika”. Pontosabban: e szempontból már csak a kontinensnek kell változnia, ugyanis hazánkban immár megvalósult a nemes cél.

A sikeres magyar elnökséget illusztrálandó adatokat is sorolt a kormányfő: Brüsszelben 750 munkatanácsülést vezényeltünk le, plusz 16 tanácsülést és 9 informális miniszteri ülést. Több témát is kiemelt Orbán. Egyebek mellett büszke arra, hogy immár egymillió uniós polgár aláírásával bármely témában népi kezdeményezés vihető az EP elé. Valamint a következőkre is: politikai megállapodást hoztunk tető alá a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos informálásáról, közös agrárpolitikai stratégiát fogadott el az unió, „fontos döntések születtek az energiacsúcs ülésén", és „megteremtettük az egységes szabadalmi oltalmat Európában”.

Orbán Viktor szóba hozta a német-francia versenyképességi paktumot, az Euro pluszt, amihez Magyarország nem csatlakozott. A hatpontos paktum öt pontjával egyetértünk, de a társasági adóalap harmonizációját elutasítjuk. „Eszünk ágában sincs adót növelnünk” – mondta a kormányfő.

A miniszterelnök szerint a közös gazdasági kormányzás csak esély, „mert a válságnak nincs vége… nehéz idők jönnek, újabb és újabb válságlökések jönnek.”

Reakció

A frakcióvezetők – szokás szerint – reagálhattak a miniszterelnök napirend-előttijére. A szocialista Mesterházy Attila azt kifogásolta, hogy Orbán a számára rendelkezésre álló 15 perc kétharmadát annak ellenére belpolitikára használta, hogy felszólalása elvileg az uniós elnökségről szólt.

Az elempés Schiffer András az adókérdéshez szólt hozzá. Úgy véli, „nem kéne belemenni egy kétes adóversenybe”, hiszen „az adóverseny megnyerhetetlen”, inkább az úgymond spekulánsokat kéne adóztatni. A frakcióvezető egy bonyolult képzettársítással a homokhátság csatornarendszerét is beszédébe keverte.

A jobbikos Balczó Zoltán szerint az lehet az EU-elnökség legfőbb célja, hogy Magyarország „jó arcát mutassa” a kontinens felé.

A kereszténydemokrata Harrach Péter – nem meglepő módon – magasztalta a miniszterelnököt.

Viszont

Viszontválaszát Orbán Viktor azzal a meghökkentő kijelentéssel kezdte, hogy: ”Nem hiszünk az Európai Unióban. Mi Magyarországban hiszünk!” Hozzátette: „Számunkra az Európai Unió nem hit, hanem ész kérdése.” Mesterházy Attilának jelezte: csupán „érzékcsalódás”, hogy napirend-előttijében a belpolitikáról szólt, ugyanis az EU és Magyarország problémái jórészt megegyeznek. Balczó Zoltánnak a „partneri” hozzászólást köszönte. Schiffer Andrásnak pedig azt mondta: Magyarországnak versenyképességre van szüksége, amelyhez az államadósság csökkentésén keresztül vezet az út, amihez növelni kell a gazdaság teljesítményét.

Orbán viszontválasza után az elempés Osztolykán Ágnes kapott szót, de a nagy mozgolódás miatt technikai szünetet kért, arra az időre, „amíg a képviselők kivonulnak a teremből”. Az ülés vezető elnök, Lezsák Sándor eleget tett a kérésnek, a terem létszáma az eredeti felére csökkent.

Válasz

Kitol a kormány a kismamákkal?
Tamásné Szabó Zsuzsanna 2011. március 8. 17:32

Április elsejétől a gyesen lévő teljes munkaidősöknek választaniuk kell: vagy nyolc órában dolgoznak tovább és lemondanak a segélyről, vagy a juttatásért cserébe hatórásra váltanak. Ez az egyik lépés, amivel serkentené a kormány a kisgyermekesek körében a részmunkaidős munkavállalást. A másik lehetőség már egy ideje adott: a munkáltató akkor kaphat tb-kedvezményt, ha egy nyolcórás helyett két négyórást foglalkoztat.
A kormány érdekes módot választott arra, hogy népszerűsítse a részmunkaidőt (nem mellesleg számokat próbáljon produkálni az egymillió új munkahely ígéretéhez és némi gyest is megspóroljon). Választás elé állítja ugyanis azokat, akik most a gyes mellett teljes munkaidőben dolgoznak: vagy ugrik a gyes összege (havi 25 650 forint) és marad a teljes munkaidő, vagy marad a gyes, de csak maximum heti 30 órás munkavállalás mellett.

Nyolc órában a jövőben csak otthon lehet dolgozni a gyes mellett, ami felveti azt a kérdést is, vajon a kormány szándékában állt-e ezzel a kiskapuval a távmunkát támogatni.

Lesznek vesztesek
A nagyobb keresetű nyolcórásokat nyilván nem fogja különösebben megrázni a gyes elmaradása, de az átlagos, vagy az alatt keresőket igen. A gyeses nyolcórásoknak azt kell még tudniuk, hogy nem a munkáltató, hanem a munkavállaló dolga a Magyar Államkincstárnak bejelenteni, hogy nyolcórásként már nem lesz jogosult a gyesre.

A keddi gyes-menedzsment konferencián az is kiderült, hogy a munkáltatóknak is nehézséget okoz az új szabály, mert nem mindenhol megoldható, hogy a gyesen lévőket kérésükre hatórássá nyilvánítsák vagy távmunkában foglalkoztassák. A Magyar Telekomnál például mintegy 100 munkavállalót érint ez a kérdés, és egy részüknél biztos hogy továbbra is csak nyolcórás munkára lesz lehetőség, tehát ők elvesztik a gyest – mondta el a HR-esük.

Munkaidő-megosztás
A másik új lehetőség, amivel a részmunkaidős foglalkoztatást szorgalmazná a kormány, hogy amennyiben a gyesről, gyedről, gyetről visszatérőt heti húsz órában veszi vissza a munkavállaló, és a gyes alatt őt helyettesítő (vagy hasonló munkakörbe felvett) munkatársat is heti húsz órában foglalkoztatja, mintegy megosztva köztük a munkaidőt. Ezt a formát legalább egy évig kell fenntartani ahhoz, hogy járjon a mindössze 7 százaléknyi tb-járulék kedvezmény (27 százalék helyett 20 százalékot kell fizetnie a munkáltatónak).

A foglalkoztatási forma persze jó lehetőség lehet azoknak, akiknek megfelel. De kérdés, hogy aki már befejezte a „babázást”, annak jó-e a fél munka és fél fizetés (plusz a másik, hogy a korábban esetleg nyolc órában foglalkoztatottnak megfelel-e). Másrészt, mint a konferencián is elhangzott, jó ha van átmeneti időszak a babázás után, de az ilyen lehetőséget biztosító cégeknél az a tapasztalat, hogy erre inkább néhány hónapig tartanak igényt a kismamák, és nem is biztos, hogy éppen a négyórás munkaidő a legmegfelelőbb nekik.

A munkáltatónak sem akkora motiváló erő a 7 százalék, összevetve például azzal, hogy ha megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatnak, évi csaknem egymillió forintot spórolhatnak – említette a Mars képviselője. A NEFMI munkatársa egyelőre nem tudta megmondani, mennyire ismert vagy elterjedt ez az új foglalkoztatási forma.

Akik élen járnak az atipikus foglalkoztatásban
A konferencián résztvevő, jórészt a modern technika vívmányait jól kihasználó cégek (telekommunikációs, könyvelési, tanácsadó cégek, bankok stb.) a kisgyermekes munkavállalóiknak sokféle lehetőséget képesek felkínálni. A részmunkaidő, a munkaidő-megosztás, a rugalmas munkaidő, a távmunka, a mobil munka és ezek keveréke sem kizárt. Van, ahol nem minden munkakörben tudják felkínálni ezeket a lehetőségeket, de lehetőség szerint akkor is biztosítanak úgynevezett „dobbantó” munkakört, ahol hasznos tevékenységet végezhet a kisgyermekes addig is, ami régi munkáját nem tudja biztonsággal ellátni.

A bemutatkozó cégek törekednek rá, hogy folyamatosan legyen információjuk arról, melyik dolgozójuk mikorra várható vissza a munkába, milyen elképzelése van, hogy tervezhető legyen a foglalkoztatás. És azt is fontosnak tartják, hogy a dolgozóik ne szakadjanak el a cégtől, e-mailen és más úton folyamatosan tájékoztatják őket.

Kettőn áll a munka
Ahogy többen is megjegyezték: 50 százalékban a munkavállalón múlik, hogy sikeres-e a visszatérés. S persze a másik oldalon sem mindig zökkenőmentes minden – többen is megemlítették, hogy a vezetők hozzáállása nem egyszer kerékkötője annak, hogy például részmunkaidőben lehessen foglalkoztatni valakit. Van ahol a HR-es képes leszerelni az ilyen vezetőket, máshol inkább arra törekednek, hogy összehozzák azokat a vezetőket és munkavállalókat, akik nem zárkóznak el az atipikus munkalehetőségektől.

Persze a családbarát foglalkoztatás még sok helyen nem bevett gyakorlat, mint ahogy a vendégek között ülő HR-esek is beszámoltak kezdeti, vagy még csak tervbe vett családbarát lépésekről. De az mindenképpen jó, hogy bár kis lépéssel, de a kormány is ebbe az irányba tereli a cégeket.

Felmerült az is, mit lehet tenni, ha nem megoldható a kisgyermekes visszavétele a munkahelyre (a gyermek 3 éves koráig nem mondhat fel rendes felmondással a munkaadó). Többen is azt mondták, ilyenkor legalább abban igyekeznek segíteni a dolgozónak, hogy máshol találjon munkát.

Ahol nem laptoppal dolgoznak
Kérdésként merült fel, hogy ahol nem a mobiltelefon és a laptop az elsődleges munkaeszköz, ahol helyhez kötött a munkavégzés, ott milyen atipikus foglalkoztatási lehetőségek kínálkoznak. Hogyan lehet az iparban vagy a bolti kiskereskedelemben visszavezetni a munka világába a kisgyermekeseket. Keveházi Katalin, a szervező Jól-Lét Alapítvány munkatársa szerint ezeken a helyeken a távmunka nyilván nem kivitelezhető, de meg lehet vizsgálni a munkaidő-megosztásban, részmunkaidőben rejlő lehetőségeket.

A Jól-Létesek a BeWise HR tanácsadócéggel karöltve nem olyan régen kidolgozták az úgynevezett gyes-menedzsment programot, s ezzel próbálnak a munkáltatóknak egyedi lehetőségeket találni arra, hogyan segítség a kisgyermeket nevelők visszatérését a munkahelyre.

Nem csak női kérdés
Hangsúlyosan szó került arról is, hogy a kisgyermekek nevelése nem csak női kérdés, s hogy a kisgyermekes férfiakat is segíteni kell a munkáltatóknak abban, hogy részt vegyenek a gyermekek nevelésében. És itt nemcsak arra kell gondolni, hogy ők is elmehessenek gyesre, hanem például arra is, hogy ne vegyék rossz néven tőlük, ha egyszer-egyszer (vagy akár rendszeresen) nekik kell elmenniük (időben) a gyerekekért a bölcsődébe, óvodába vagy iskolába.

Érdekes tapasztalat, hogy a házgazda Telekommnál például eddig többnyire férfi kollégák használták a bababarát irodát, ahol 3 munkahelyet alakítottak ki, és a gyerekeknek játszóhelyet. A cégnél összesen 6 ilyen iroda lesz, nem csak Budapesten. Az ötletet a BAT-tól lesték el.

S hogy milyen kézzelfogható előnyei lehetnek a családbarát foglalkoztatásnak? A KPMG-nél a munkatársi elégedettségméréssel szűrik ezt le. Van cég, ahol úgy gondolkodnak, hogy azzal, ha képesek megtartani a kisgyermekes munkavállalót, megspórolhatják a végkielégítést. Az UPC és a Budapest Bank képviselője azt is megemlítette, kifejezetten jó, hogy vannak részmunkaidős, és más rugalmas formában foglalkoztatott munkavállalók, mert a beosztásukkal jól lehet optimalizálni a feladatok elvégzését. S persze nem utolsó sorban a családbarát munkahely hírneve is jó.
Kapcsolódó cikkek * 11.01.20 Nem lehet trükközni a kismamákkal?
* 10.12.03 Otthonról is dolgozhatnánk

Ajánlott weboldalak * Munka.lap.hu HR.lap.hu

Válasz

Minden a magánpénztári reálhozamról
Bár a sajtóban több helyen megjelent, mégsem ma van a reálhozamról rendelkezés határideje – tudta meg az fn.hu. Érdemes a rendelkezéskor előnyben részesíteni a bankszámlát a postai kézbesítéssel szemben.
Kis Miklós
2011. február 28. 12:38

Több helyen olvasható a sajtóban, miszerint február 28, hétfő éjfél a magánpénztári reálhozamokról való rendelkezés határideje, jóllehet az állami nyugdíjrendszerbe visszalépést szabályozó kormányrendelet nem említi konkrétan ezt a dátumot.

Reálhozam:

A hozam azon része, amely az infláció fölött van.
Bár több magánnyugdíjpénztár kiküldött a tagjainak olyan tartalmú levelet, hogy február 28-ig várják a reálhozamokról való rendelkezést, nincs szó jogvesztő határidőről – mondta el az fn.hu-nak Binder István, a PSZÁF szóvivője. Senkinek nem származhat hátránya abból, hogy február 28-ig nem küldi el a rendelkezést – tette hozzá.
A magánpénztáraknak március 1. és 31 között kell kiküldeniük levelet a tagoknak arról, hogy rendelkezhetnek a reálhozamukról, amelyre a tagok 30 napon belül válaszolhatnak.

Ha a tag nem kapta meg már a tavalyi egyenlegértesítőjét sem, akkor érdemes adategyeztetést kezdeményezni a magánnyugdíjpénztár ügyfélszolgálatával – javasolta Binder István. De ezt sem kell feltétlenül február 28-i hatállyal elintézni, a március rendelkezésre áll – mondta.

Rendelkezni négyféle módon lehetséges: a reálhozam egyösszegű kifizetése kérhető a megadott bankszámlaszámra, vagy kipostázása a lakcímre; átvezethető az önkéntes nyugdíjpénztári számlásra (ha van); vagy átutalható a társadalombiztosítási rendszerbe. Adót semelyik esetben sem kell fizetni.
Aki nem rendelkezik, annak kipostázzák a reálhozamot a lakcímére. Ezzel nem biztos, hogy jól jár, szakértők szerint a postaköltséget a pénztár levonhatja a reálhozamból – tehát aki egyösszegű kifizetést kér, annak jobban megéri a bankszámlájára kérnie (ha van neki). Ezt a részletet a kormányrendelet vonatkozó része nem szabályozza. Az viszont a kormányrendeletből is világos, hogy aki a reálhozamot bármi okból nem tudja átvenni (például mert még egy korábbi címe van meg a magánpénztárnak, vagy éppen elutazott), annak a pénze az állami nyugdíjrendszert erősíti.
a kormányrendelet vonatkozó része

6. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagnak a magánnyugdíjpénztára felé írásban kell rendelkeznie arról, hogy a visszalépő tagi kifizetések összegét [Mpt. 4. § (2) bekezdése zsk) pontja] egy összegben veszi fel, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárba vagy - a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírás érdekében - a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását kéri.
(2) Ha a tag a visszalépő tagi kifizetések összegét egy összegben kívánja felvenni, meg kell jelölnie azt a bankszámlaszámot vagy címet, amelyre a visszalépő tagi kifizetések összegének átutalását, illetve kiutalását kéri. Ha a tag a visszalépő tagi kifizetések összegének önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírását kéri, meg kell jelölnie az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztár nevét, adószámát és a tag adóazonosító jelét.
(3) Ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tag a tagi kifizetés összegéről nem rendelkezik, a magánnyugdíjpénztár 2011. március 1-je és március 31-e között felkéri, hogy rendelkezzék a tagi kifizetés összegéről. A felhívásban a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagot tájékoztatni kell a nyilatkozattétel elmulasztásának következményeiről.
(4) Ha a volt tag a (3) bekezdés szerinti felhívás kézhezvételét követő 30 napon belül nem nyilatkozik, a magánnyugdíjpénztár a visszalépő tagi kifizetések összegét a lakcímére utalja ki. Az át nem vett és a magánnyugdíjpénztárhoz visszaérkezett összeget a magánnyugdíjpénztár - a volt tagnak társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírás érdekében - a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át. Az átutalás összegéről a volt tag nevének és azonosítóinak feltüntetésével a magánnyugdíjpénztár a biztosított lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságot, magyarországi lakóhely hiányában a fővárosi nyugdíj-biztosítási igazgatóságot értesíti. Az ONYF 2011. február 1-jéig megadja a magánnyugdíjpénztárak részére azon számlaszámokat, amelyekre nyilatkozat alapján meghatározott, továbbá az át nem vett és a magánnyugdíjpénztárhoz visszaérkezett összeget a magánnyugdíjpénztár utalhatja.

Forrás: 297/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet
a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról

Válasz

3/4-es többség a többkulcsos adózás mellett
Megjelent: 2011.02.25. 07:03
Frissítve: 2011.02.25. 07:05
A Medián szerint sokan rosszul jártak az új adórendszerrel.

A magyarok csaknem háromnegyede igazságosabbnak tartana egy progresszív adórendszert. A megkérdezettek többsége szerint az új szabályok tovább növelik a szegények és gazdagok közötti különbségeket - ismerteti a Népszabadság a Medián legfrissebb felmérését.

Az adóváltozásokkal a személyijövedelemadó-fizetők kevesebb mint ötöde járt jól, és a csalódottság hatással lehetett a kormánypárt támogatottságára is - derül ki a Medián február 11. és 15. között készített, 1200 fős, országos, reprezentatív felméréséből.

A válaszadók 52 százaléka gondolja úgy, hogy az államnak anyagilag inkább a szegényeket kellene segítenie, 42 százalék szerint inkább azokat, akik munkájukkal, magatartásukkal kiérdemlik. Az elmúlt 10 évben a progresszív adózás híveinek aránya 54-ről 73 százalékra nőtt, miközben az egykulcsos adót igazságosabbnak tartóké 44 százalékról 25 százalékra csökkent.

Az új adószabályok fogadtatása nem igazán kedvező: a megkérdezettek alig negyede osztja azt a véleményt, hogy az új rendszer hatékonyabb és ösztönzi a gyermekvállalást. A válaszadók 65 százaléka, a kormánypárti szavazók közül is csaknem minden második gondolja úgy, hogy az új rendszer inkább tovább növeli a szegények és gazdagok közötti különbséget.
Forrás: MTI

Válasz

Sok településnek az Új Széchenyi Terv a kitörési lehetőség

2011. február 04., péntek, 17:27 Szerző: MTI
A Közép-Dunántúli Operatív Program keretében hat pályázati kiírás jelenik meg a jövő hónapban, s ad lehetőséget a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére, a TDM szervezetek létrehozására, a rehabilitációs szolgáltatások javítására, a vállalkozások együttműködésének támogatására, a 4-5 számjegyű utak, kerékpárutak fejlesztésére - hangzott el az Új Széchenyi Tervet ismertető pénteki székesfehérvári fórumon.
A Városházán tartott rendezvényen kétszáznál többen vettek részt, igazolva, a terv iránti felfokozott érdeklődést. A pályázati rendszer egyszerűsítéséről, változásairól, az Új Széchenyi Terv adta lehetőségekről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vezetői - köztük Petykó Zoltán elnök és Lehner Lóránt integrációs elnökhelyettes - tájékoztatta az érdeklődőket.

A Fejér megyei vállalkozások számára kiemelt lehetőséget jelentenek a turizmus fejlesztését szolgáló pályázatok, s az, hogy kistérségi szinten is megalakulhatnak a turisztikai desztinációs menedzsmentek - mondta a fórumot követően Vargha Tamás (Fidesz), a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke. A terv továbbá finanszírozási lehetőséget ad a kis-és középvállalkozásoknak a termelés fejlesztésére, s termékeik, illetve terményeik piacának bővítésére is - tette hozzá. Rámutatott:, ez azért fontos, mert a térség vállalkozásai szeretnék elérni, hogy kialakuljon az úgynevezett "Fejér termékek" köre, s ezek megfelelő piachoz is jussanak - fogalmazott Vargha Tamás (Fidesz).
Székesfehérvárnak olyan pályázatokon szabad és kell elindulnia, amelyek a város fenntartható fejlődését szolgálják, a gazdaságélénkítést, fejlesztést segítik. Ilyen lehetőséget kínál a turisztikai szolgáltatások fejlesztése - mondta az MTI-nek Cser-Palkovics András (Fidesz), a fórumnak otthont adó megyeszékhely polgármestere. Hozzátette: az Új Széchenyi terv pályázatai között megkeresik azokat is, amelyek forrásokat, lehetőséget adnak az oktatási-és kulturális intézményrendszer fejlesztésére, korszerűsítésére.

Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a fórumot követően úgy fogalmazott, az Új Széchenyi terv több, mint a pályázati források elosztása, "olyan komplett gazdaságpolitika, amely segíti visszaállítani a magyar gazdaság versenyképességét." Petykó Zoltán az MTI érdeklődésére elmondta, eddig valamennyi fórum "telt házzal" zajlott. A legtöbb érdeklődő a mezőgazdasággal, a mezőgazdasági termékek feldolgozásával, a feldolgozóipari cégek támogatásával a megújuló energia kérdéseivel, a panelprogrammal tett fel kérdéseket a rendezvényeken.

Az Új Széchenyi Terv gazdasági alapokat, pályázati lehetőségeket ad, segítve azt, hogy az elinduló vállalkozás célhoz is érjen, s eközben a vállalkozó ne szerezzen keserű tapasztalatokat - mondta a NFÜ elnöke.

Válasz

BÍZOM BENNE, HOGY AZ ÚSZT http://ujszechenyiterv.gov.hu
TÖBB KISVÁLLALKOZÓN IS SEGÍT "... nem csak a füstje nagy". Margó

Válasz