http://hvg.hu/kkv/20121123_Jogutod_nelkul_zarnak_be_az_OTP_Magannyug#rss
Az OTP Magánnyugdíjpénztár végelszámolással történő, jogutód nélküli megszűnésére tesz javaslatot a küldöttközgyűlésnek a pénztár igazgatótanácsa.

Végelszámolással, jogutód nélkül szüntetnék meg a magánkasszák között egykor piacvezető OTP Magánnyugdíjpénztárat - olvasható az igazgatótanács küldöttközgyűlési meghívójában.

A december 10-i közgyűlés tervezett napirendi pontjai között ötödikként szerepel a javaslat a magánnyugdíjpénztár megszüntetéséről. A meghívóból nem derül ki, hogy mikortól szüntetnék meg a pénztár tevékenységét.

Az OTP Magánnyugdíjpénztár október elején küldött levelet a tagoknak, amelyből kiderült, hogy anyacége, az OTP Bank jövőre már valószínűleg nem támogatja a kasszát - közölte korábban az azenpenzem.hu.

Ebben azt írták, a bank elemezte és értékelte a kialakult helyzetet, számszerűsítette a pénztár jövőbeni működtetéséhez szükséges támogatás nagyságrendjét. Ennek alapján „az valószínűsíthető, hogy 2012. évet követően támogatásra a pénztár nem számíthat”. Ilyen körülmények között felelősségteljes döntésnek azt tartották, ha az igazgatótanács az év vége előtt javasolja a küldöttközgyűlésnek a végelszámolást - tették hozzá akkor.

Az OTP Magánnyugdíjpénztár a második legnagyobb az állva maradt kasszák közül, az első az ING. A kassza már eddig is a többi pénztárhoz képest magas, 5 ezer forintos havi tagdíjfizetést írt elő, és ennek töredéke sem érkezett be. A pénztár tájékoztatása szerint a 13,5 ezer fős tagságból nem egészen ezerkétszázan teljesítettek befizetést, adományt pedig mindössze 11-en adtak.

Az OTP Magánnyugdíjpénztár korábban úgy számolt, hogy a teljes tagságának legalább ezer forintot kellett volna egy évre előre egy összegben befizetnie, legkésőbb 2012. október végéig. A következő évben a befizetést minden hónapban teljesíteni kellett volna.

Mint ismert, 2011 elején az addig 3 millió körüli taglétszámból nagyságrendileg 100 ezer kasszatag maradt, miután a parlament 2010 végén olyan törvényt hozott, hogy aki nem nyilatkozott maradási szándékáról, megtakarításával együtt automatikusan átkerült az állami nyugdíjrendszerbe.

A jelentős elvándorlásra rásegített, hogy az akkor érvényes szabályok szerint az, aki kasszatag maradt, a továbbiakban nem szerzett jogot állami nyugdíjra, noha az állami nyugdíjjárulékot továbbra is fizetni kellett utána (ezt a szabályt 2011 végén eltörölte a parlament).

Tavaly év végén a parlament azzal ítélte végleg halálra a magánnyugdíjpénztárakat, hogy olyan törvénymódosítást fogadott el, mely szerint nyugdíjjárulékot többé nem lehet a kasszáknak fizetni, így azok csak saját tagdíjakból vagy adományokból tarthatják fenn magukat.

Tavasszal érkezett a következő csapás a szektor számára, a kormányzat ugyanis újból lehetővé tette a kasszatagok visszalépését az állami pillérbe március 31-ig. Ennek hatására már csak kevesebb mint 75 ezer fő maradt a pénztáraknál.

Válasz

Mégsem öli meg a kormány a cafeteriát
MTI|[origo]|2012. 11. 08., 18:54

Benyújtotta a kormány az új adócsokrát részletező törvénymódosítási javaslatait. Ebből kiderül, hogy visszakozott a kormány a béren kívüli juttatásokban: kisebb mértékben emelik a cafeteria adóját, az Erzsébet-utalványt pedig 8 ezer forintig lehet majd igénybe venni kedvezményes adózással. Fizetni kell majd a sárgacsekk-adót a hiteltörlesztés után is, eltörlik a járulékplafont, jön a közműadó.

Költségvetési bizottsági módosító indítványként kerülnek a parlament elé az államháztartási egyenleget javító, a nemzetgazdasági miniszter által októberben bejelentett intézkedések. A korábbi jelzéseknek megfelelően jövőre is marad a bankadó, eltörlik a nyugdíjjárulék-plafont, viszont a cafeteria esetén fizetendő egészségügyi hozzájárulás 14 százalékra emelkedik 27 százalék helyett. A javaslatokból a korábban bejelentett intézkedések részletei derülnek ki.

A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtök este közleményében részletezte, hogy a 3 százalék alatti hiánycél tartása érdekében miket változtat. Visszakozott például a kormány attól a tervétől, hogy 27 százalékra emelje a béren kívüli juttatások esetében az egészségügyi hozzájárulást.

Ezzel gyakorlatilag a cégeknek nem érte volna meg cafeteriát (például Szép-kártyát, Erzsébet-utalványt, helyi bérletet) adniuk. Ezt közölték is a minimálbérről tárgyaló munkaadói szervezetek. A kormány ehelyett a jelenlegi 10 százalékról 14 százalékra emelné csak a járulékot. Vagyis többletbevételhez jut ezáltal, és bár kevésbé fogja megérni a cégeknek ezt a fajta juttatást adni a dolgozóknak, a bérrel szembeni előnyéből mégis megmarad valamennyi. Változás lesz az is, hogy az Erzsébet-utalvánnyal jövőre 8 ezer forintért lehet meleg ételt vásárolni a jelenlegi 5 ezer forint helyett.

Adó a hiteltörlesztésre is

A tranzakciós illeték (közismert nevén sárgacsekk-adó) vonatkozni fog a pénzváltási tevékenységre, kölcsöntörlesztésre, a hitelkártyával történő ATM-készpénzfelvételre és a bankok által levont jutalék- és díjbevételre is.

Nem fizet viszont illetéket a Magyar Nemzeti Bank a tranzakciói után, és akkor sem kell fizetni, ha közös vagy részben közös tulajdonú számlák között utalnak. Az Államkincstárban egyes műveleteket kivonnak az adófizetés hatálya alól, például az uniós támogatásokkal kapcsolatos átutalások vagy a nemzetközi szervezetekkel történő elszámolások esetén nem kell fizetni. Az állampapírok forgalmazásakor 6 ezer forint az illetékhatár.
A kormány nemcsak a saját pénzügyi tranzakciós adóját építi be a rendszerbe, de az európai verziót is, igaz, csak 2014-től. Ekkor az értékpapír-ügyletek után is fizetni kell majd: úgynevezett derivatív vagy származtatott ügyletek után 0,01 százalékot, más esetben 0,1 százalékot.

Közműadó, iparűzési adó

A sárgacsekk-adón túl a kormány több adóváltoztatásról is határozott. Április 1-jétől jön például a fordított adózás a sertéságazatban, illetve eltörlik a nyugdíjjárulék-plafont. Eddig egy bizonyos határ fölött már nem kellett járulékot fizetni, ezután ilyen kedvezmény nem lesz. A közműadót az NGM közleménye szerint a közterület, és "bizonyos esetben" magánterület felett vagy alatt elhelyezett villamos áram-, gáz-, víz-, csatorna-, hő-, távközlési vezeték után kell fizetni. Az adó legfeljebb 100 forint lehet méterenként, de a pontos mértékét az önkormányzat állapítja meg.

A kormány az iparűzési adót úgy alakítaná, hogy abból a cégek árbevétele szerint sávosan tudják levonni a költségeiket. 500 milliárd forintos nettó árbevételig 100 százalékban levonható az eladott áruk beszerzési értéke vagy a közvetített szolgáltatás. 20 milliárd forintig 85 százalékban, 80 milliárdig 75 százalékban, efölött 70 százalékban vonható le a költség az adóból.

Megadóztatja a kormány az adó alól eddig a receptek megváltoztatásával kibújó gyártókat, a törvénymódosítási javaslat az új receptúrát is adóztatja.
A szerencsejáték törvény kiegészül azzal a szabállyal, amely szerint az adóhatóság elkobozza a tiltott szerencsejátékhoz használt eszközt, valamint a nyereményalapot is.

A társasági adótörvénybe bekerül a szabad vállalkozási zóna fogalma. Ezt a kormány jelöli ki, és az ottani legalább 100 millió forintnyi beruházás után adókedvezmény jár majd. Ugyancsak társaságiadó-kedvezmény társul a legalább 100 millió forint értékű energiahatékonysági beruházáshoz.

Az adómódosítás mellett szerepelt még a napirenden a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) törvény módosítása is. Előírnák, hogy a sérült járművet csak számla ellenében lehet megjavíttatni, a biztosító pedig a számla alapján fizet. Bevezetné a módosítás a gazdasági totálkár fogalmát is. Ez akkor következik be, ha a javíttatás többe kerül, mint amennyit a kocsi ért a törés előtti pillanatban.

Válasz

Itt a nyugdíjemelés
Megjelent: 2012.10.31. 10:22|
Frissült: 2012.10.31. 10:48

November elsejétől - január elsejéig visszamenőleges hatállyal - 1,6 százalékkal emelik a nyugdíjak és egyes szociális ellátások összegét. Az emelés egy átlagnyugdíjasnak havonta 1520, összesen tehát 15 200 forintot jelent.

A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj havi 77 480 forint összeghatárig folyósítható együtt. Az érintettek visszamenőleg tíz hónapra a novemberre járó ellátással egyidejűleg, egy összegben kapják meg a különbözetet.

A Magyar Közlönyben október 11-én megjelent kormányrendelet értelmében hivatalból emelni kell az öregségi nyugdíjat, a rehabilitációs járadékot, az özvegyi nyugdíjat és számos más szociális ellátás összegét is. Ha egy ember egyidejűleg több, a rendelet alapján emelendő ellátást is kap, a járandóságokat külön-külön kell emelni.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a rendelet megjelenése után azt közölte: azok is megkapják visszamenőlegesen az 1,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelést, akik novemberben már nem jogosultak nyugellátásra. Ebbe a körbe tartoznak azok is, akik már nem minősülnek megváltozott munkaképességűnek, az időközben elhunytak után pedig az arra jogosult hozzátartozó igényelheti a kiegészítést.

Az Emmi felhívta a figyelmet, hogy az érintetteknek kérniük kell a nyugdíjfolyósító igazgatóságtól az időarányos különbözetet, míg azok, akik novemberben is jogosultak nyugdíjra, automatikusan megkapják az idén január és október közötti hónapokra járó emelés összegét.

Forrás: MTI
Cimkék: nyugdíj

Válasz

...ÉS MINDEHHEZ MIT SZÓLTOK?

Egy lakás áráért repült Orbán Bukarestből Brüsszelbe

21 komment| Megjelent: 2012.10.21. 19:20| Frissült: 2012.10.21. 19:21

Tizenhárom millió forintért bérelték a miniszterelnök különgépét a héten.

Szerdán erősítette meg a kormányfő szóvivője a Hír24 információját, hogy különgéppel repült Orbán Viktor Bukarestből Brüsszelbe. Havasi Bertalan a Vasárnapi Blikknek ennek költségét is elárulta. Ennyiből már takaros lakást lehet venni, egy minimálbérből élőnek pedig több,mint 10 évnyi fizetését jelenti.

Orbán Viktor az Európai Néppárt (EPP) tisztújító kongresszusán vett részt szerdán Bukarestben. A miniszterelnök sajtófőnöke szerint azért kellett különgépet rendelni, mert menetrendszerinti járattal a kormányfő nem ért volna időben Brüsszelbe, a csütörtöki V4-találkozóra.

A Blikk szombaton közölt egy összesítést a politikusok milliós külföldi útjairól. A listát az agrárminiszter braziliai kiruccanása vezeti, több, mint 5 millió forintba került 8 napos szakmai kiküldetése egy 3 napos konferenciára.

Forrás: Vasárnapi Blikk/Hír24
Cimkék: Orbán, különgép

Előzmény

Válasz

Brüsszel: Még nagyobb csomag kell

Index: 2012. október 19., péntek 16:57 | [aznap frissítve]|

Hiába jelentett be Matolcsy György soha nem látott mértékű, 764 milliárdos megszorítást jövőre, az Európai Bizottság szerint a csomag jelentős mértékben csökkenti a növekedést, ami a kiigazítási igényt is megnöveli. Orbán Viktor szerint akármit csinálunk, sose elég. Azt kéri Brüsszeltől, mondják meg, szerintük mennyi hiányzik, a magyar kormány elő fogja teremteni a pénzt.
Kis korrekcióra lesz szükség, mondta Orbán Viktor pénteken, miután kiderült, Brüsszel még a 764 milliárdos megszorító csomagot is kevesli, további lépéseket vár a magyar kormánytól. Magyarország Orbán Viktor szerint most azt várja az Európai Bizottságtól, hogy mondja meg, mennyivel kell még javítani az egyenlegen ahhoz, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól.

A magyar miniszterelnök az EU-tagállamok állam-, illetve kormányfőinek csütörtök-pénteki brüsszeli tanácskozása után nyilatkozott. Az MTI tudósítása szerint Orbán elmondta, hogy megkapta Brüsszel válaszát a legújabb egyenlegjavító intézkedésekre, ezért péntek reggel telefonos kormányülést tartott, és kikérte a kormánytagok jóváhagyását a Brüsszelnek adandó válaszhoz.

Az Európai Bizottság szerint az újabb egyenlegjavító intézkedésekkel Magyarország "már majdnem" eleget tesz a kívánalmaknak, mondta Orbán Viktor, aki ennek nyomán azt kérte Brüsszeltől, számszerűsítse az igényét. "Akármit csinálunk, sose elég" - fogalmazott a kormányfő.

Elő fogjuk teremteni

Most az a helyzet, hogy Brüsszel szerint statikusan szemlélve már a határon belül vannak a várható magyar hiányadatok, dinamikusan szemlélve azonban még vannak kétségek, fűzte hozzá. Vagyis az intézkedések nem csupán a mérleget javítják, hanem visszafogják a növekedést is, és e várható negatív hatásnak a bekalkulálásával már nem látszik egyértelműnek a megfelelő végeredmény az Európai Bizottság szerint, mondta a kormányfő. Orbán Viktor megjegyezte: most már a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint is három százalék alatt várható Magyarországon a költségvetési hiány 2013-ban.

"Azt kérjük az Európai Uniótól, mondja meg, hogy mennyi hiányzik. És akármennyit mond, azt mi elő fogjuk teremteni" - közölte a miniszterelnök, aki meg is nevezte azokat a forrásokat, ahonnan ezt elő fogják teremteni. "Bankadót emelünk, közművagyonadót emelünk, energiaadót emelünk, az online szerencsejáték adóztatását pedig bevezetjük" - mondta, hozzátéve, hogy szerinte csak kicsi korrekcióra lesz szükség.
Betömtük, de megnőtt a lyuk

Mint arra az Index korábbi cikkében rámutatott, a Matolcsy György által bejelentett csomagoknak jelentős, a növekedést visszafogó hatásai lesznek. A kormány a frissen bejelentett 764 milliárd forintos csomag kapcsán maga csökkentette 1 százalékról 0,9 százalékra a jövő évi növekedési előrejelzését. Az intézkedések hatásai azonban ennél jóval durvábbak lehetnek.

A tranzakciós adó emelése, a benntartott bankadó, a helyi iparűzési adó alapjának változtatása, a cafeteria szabályok változtatása, a közműadó, csupa olyan tételek, amelyek jelentősen drágítják majd az életet, nem serkentik a beruházói kedvet, visszavetik a fogyasztást, lassítják a gazdaságot és a válságból való kilábalást.
Lelassít a megszorítás

A közgazdaságtanban ezzel kapcsolatban inkább csak becslések, illetve különböző tapasztalatokon alapuló ökölszablyok léteznek. A gazdaságpolitikai előrejelzések rendszerint egy 1 százalékos GDP-arányos kiigazítás után 0,5 százalékos vagy ennél is kisebb recessziós hatással számolnak - írja a zsiday.hu. Az IMF az európai válságkezelések tapasztalatai alapján viszont arra jutott, hogy a valóságban a megszorítások negatív hatása ennél jóval nagyobb, 0,9 és 1,7 százalék között van.

Ez a fájdalmas összefüggés érvényesül most Magyarországon is. Ha csak a becslés alját vesszük alapul és azt mondjuk, hogy az 1 százalékos kiigazítás 1 százalékos GDP- esést hoz, akkor is világosan látszik, hogy Brüsszel miért elégedetlen. A második, 364 milliárdos Matolcsy-csomag a GDP 1,3 százaléka, így tehát a visszaesés is valahol ekörül lehet, miközben a kormány csak 0,1 százalékkal csökkentette a korábbi 2013-as gazdasági növekedési előrejelzését. Ehhez képest a gazdaság akár recesszióba is kerülhet, legjobb esetben is csak nulla százalék körüli stagnálásra számíthatunk, ami a költségvetési egyenlegben egy durván 100 milliárdos elcsúszást okozhat.

Orbán bejelentései alapján úgy tűnik, Brüsszel is jelentős lassulást vár, a kisebb növekedés, vagy a növedés hiánya pedig a büdzsén lévő lyuk méretét is növeli. A korábbi növekedési várakozások mellett (0,7-1 százalék) az elemzők 500 milliárd körüli kiigazítási igényről beszéltek, és bár a 764 milliárdos csomag tényleges hatása ezt ugyan már közelíti, az intézkedések az eredeti lyuk méretét is növelik. Hogy pontosan mennyivel, arról hamarosan Brüsszel is tájékoztathatja a kormányt. A brüsszeli bizottság november 7-én áll elő végleges elemzésével, és az abban foglaltak irányadók lehetnek a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban is.
Csak 10 milliárd a különbség?

Magyar elemzők egyébként a 764 milliárdos megszorítás bejelentése után már azt valószínűsítették, a csomag mértéke elég lehet ahhoz, hogy a túlzottdeficit-eljárás alól kikerüljünk. Orbán szerint az Európai Bizottságnak joga és kötelessége, hogy a pénzügyi mutatókat kikényszerítse a tagállamoktól. A Népszabadság úgy tudja, a magyar fél azzal számol, hogy 10 milliárd forint körüli lehet az eltérés a két álláspont között. A kormány egyébként maga is számolt azzal, hogy a bejelentett intézkedések csökkentik a növekedést, a csomag közzététele után megváltoztatták saját előrejelzésüket is.
Fő makrogazdasági mutatók, változás az előző évhez képest, % (forrás: NGM)
2011 2012 2013 2014
GDP volumene 1,6 -1,2 0,9 2,0
Háztartások fogyasztási kiadása 0,0 -0,8 -0,5 1,0
Bruttó állóeszköz felhalmozás -5,5 -5,8 -1,0 0,3
Export 8,4 2,6 6,2 6,4
Import 6,3 1,4 4,5 5,3
Foglalkoztatottak száma 0,8 1,1 0,7 1,3
Munkanélküliségi ráta (15-74) 10,9 10,9 10,8 10,7
Infláció 3,9 5,8 5,2 3,0

Úgy számoltak, az intézkedések egy része a vállalati szektor jövedelmezőségén keresztül a munkaerőpiacon visszafogottabb bér- és létszámdinamikához, illetve a beruházásokban a trendforduló kitolódásához vezethet. Az inflációra egymásra ellentétes hatást gyakorol a kibocsátási rés lassabb záródása és a vállalati költségek emelkedése. Ezek eredőjeként a 2013-as évben az utóbbi lesz domináns, ami 2013-ban némileg magasabb inflációhoz vezethet. Szerintük a háztartások jövedelmi helyzetét befolyásoló hatások miatt a fogyasztási kilátások az előrejelzési horizont teljes hosszán visszafogottabbak.

"Mindezeket figyelembe véve 2013-ban 0,9 százalékos, 2014-ben 2 százalékos növekedés várható, ami összhangban van a piaci és nemzetközi előrejelzők várakozásaival. A makrogazdasági pálya revíziója a költségvetés hiányát a GDP mintegy 0,1 százalékával emeli, amire bőségesen elegendő tartalékot jelent az Országvédelmi Alap megemelt szintje" - vélték még a hét közepén.
Bevételnövelő intézkedések (első csomag) Ennyit vár tőle a kormány (milliárd)
Tranzakciós illeték emelése (MNB nélkül) 60
Pénztárgépek elektronikus bekötése 95
Fordított áfa a sertéságazatban 10
Kisvállalati adózás 15
TB-járulékplafon eltörlése 51
Összesen: 231
Bevételnövelő intézkedések (második csomag)
A bankadót nem felezik meg. 72
Tranzakciós illeték további emelése 90
Államkincstár adójának emelése 40
Iparűzés adóalap kiszámításának változása 35
Közműadó 30
Nő a cafeteria adókulcsa. 40
NAV egyedi számlák ellenőrzése 60
Összesen 367
Kiadáscsökkentő intézkedések (összesen)
Nyugdíj/bér egyszerre nem 30
EU-s társfinanszírozás csökkentése 55
Elmaradó béremelés 73
Segélyplafon 8
Összesen 166
Teljes megszorítás 764

Válasz

HÁÁÁT.... EZ NEM LEHET IGAZ!!!! 18 órája töltöttem fel azt a friss hírt, hogy az IMF nem kér megszorítást, akkor MIÉRT ÁLLÍTANAK ÖSSZE ILYEN CSOMAGOT????!!!!
400 milliárdos megszorítás jön

150 komment|
Megjelent: 2012.10.05. 09:20|
Frissült: 2012.10.05. 12:47

Megemeli a kormány a hiánycélokat, nemcsak az ideit, a 2013-ast is - jelentette be a nemzetgazdasági miniszter.

Döntött a kormány azokról az intézkedésekről, amelyekkel 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben is 3 százalék alatt lesz az államháztartás hiánya - mondta Matolcsy György. Elismerte, a magyar gazdaság teljesítménye negatív tartományban lesz, ezért a kabinet 2,7 százalékra emeli az idei hiánycélt. Ehhez kapcsolódóan 133 milliárd forint költségvetési pénz zárolását jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

A tárcavezető ígérete szerint a zárolás csak a minisztériumok előirányzatait és a büdzsében szereplő egyedi maradványok zárolását jelenti, a lakosság - rövid távon - ebből nem érzékel semmit.

Záporoznak a zárolások

Jelentős – 49 milliárdos - pénzelvonás lesz idén még a központi költségvetési szervektől és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási előirányzatainál. Húsz milliárddal kevesebbet költhet el a rendkívüli kormányzati kiadások keretében is a kormány. A PPP és az EU Önerő Alap előirányzatoknál (3+20 milliárd forintot zárolnak, míg a vagyonfejezetnél és a Nemzeti Földalap kiadásainál együttesen 5 milliárd forintot fognak meg. A Nemzeti Foglakoztatási Alapnál 16 milliárd, a Nemzeti Kulturális Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap együttesen 4 milliárd forintnyi „egyenlegjavítás” lesz.

Ám a versenyszféra sem ússza meg a nadrágszíj-meghúzást: a dohánygyártmányoknál előrehozzák december 1-re a jövedéki adó emelését, ami a cégeknek 2 milliárd forintjába kerül az idén. Ennél sokkal jobban és több cégnek fáj majd az innovációs járulék szabályainak változása, amelyből 15 milliárd forintot nyer a közös kassza.

Az ugyanakkor zsebre megy, hogy nem emelik tanárok bérét. "Ez 73 milliárdos javulást okoz". A kormány az önkormányzatoknál bevezet egy felső korlátot a segélyeknél. Ez a családtámogatásokra nem vonatkozik. De az biztos, hogy a 47 ezer forintos közfoglalkoztatási bérnél nem lesz nagyobb az önkormányzati segélyek összege havonta.

Matolcsy elmondta, hogy a 2012-es év első félévében mínusz 1,2 százalékos gazdasági zsugorodás a második félévre megállt, így van esély a hiánycél 3 százalék alatt tartására.

Jövőre még több "egyenlegjavítás"

2013-ra egy 397 milliárdos egyenlegjavító program (magyarul megszorítás) várható. Ez összesen 7 csoporton belül 10 döntésből áll, amelyeket sorban töltjük fel, kérjük frissítse sűrűn a cikkoldalt!

Tb-emelés a középosztálynak

Az egykulcsos adó után az egykulcsos tb-járulékot is bevezeti a kormány jövőre. Jelenleg ugyanis évi 7,8 millió forintos bruttó bér (körülbelül nettó 330 ezer forintos havi fizetés) felett nem kell tb-járulékot fizetni a munkavállalónak, míg a fizetés ez alatti részére 10 százalékos járulék van. Ebből 51 milliárdos többletbevételt vár a kormány. Kitart azonban a kormány amellett a terve mellett, hogy jövőre kivezeti a félszuperbruttót, és „igazi” 16 százalékos egykulcsos szja-t vezet be. „Az egyikkel adunk, a másikkal elveszünk” – magyarázta Matolcsy, aki szerint így az adófizetők egy százaléka fizethet majd valamivel több adót összességében 2013-ban, mint 2012-ben – de még mindig kevesebbet, mint 2010-ben.

Háromszoros adó a készpénzre

Az egy ezrelékes tranzakciós illeték helyett 3 ezrelékes tranzakciós illetéket kell majd a bankoknak kifizetniük a készpénzfelvétel után. A Bankszövetséggel való egyeztetés után várhatóan ennek a felét terhelik majd tovább a bankok a miniszter szerint. Ez azt jelenti, hogy minden, ATM-ben felvett ezresből másfél forinttal kevesebbet kapunk meg. „ Ebből mindenki érezheti, hogy a kormány célja, hogy a pénzügyi tranzakciókat a készpénz helyett az átutalások felé terelje” – kommentálta Matolcsy az intézkedést. Hogy ebből pontosan mennyi adóbevételt vár a kormány, nem pontosította.

Pénztárgépi besúgókütyü

Az adóbeszedés hatékonyságát növelné a kormány azzal, hogy a pénztárgépekbe egy elektronikus kütyüt szerel, amely tartja a kapcsolatot az adóhivatallal. A kereskedelmi szektor adatait elemezve ugyanis tegnap arra jutott a kormány: összesen 500-700 milliárd forintnyi áfát, illetve társasági adót és szociális hozzájárulást nem fizetnek be a kereskedők a forgalmuk után. „A bolgárok idén vezették be ezt a rendszert, és máris 1 milliárd euróval, azaz 300 milliárd forinttal lett több náluk az áfabevétel” – hozta a balkáni példát a miniszter. Úgy számol, az ország 400 ezer pénztárgépében idén a NAV segítségével elhelyezendő eszközök nyomán jövőre 95 milliárd forinttal lehet több az áfabevétel a magyar költségvetésben. 2014-ben és 2015-ben viszont a teljes, becslések szerint 500 milliárdos áfaeltitkolást igyekezne megszüntetni a kormány.

Fordított áfa a disznótartóknak

Az áfacsalást nehezítő fordított áfát bevezeti a kormány a sertéságazatra is. „Az első két hónap tanúsága szerint ez a rendszer a már ebbe a körbe vont 5 szántóföldi növénynél bevált” – tette hozzá a miniszter.

Az adóbeszedés hatékonyságának növeléséből és a jellemzően készpénzes feketegazdaság visszaszorításából összesen 2013-ban 120 milliárdos többletbevételt remél a kormány.

Fizessen az EU!

Összesen 55 milliárd forintot tervez a kormány spórolni jövőre azzal, hogy 15 százalékról 5 százalékra csökkenti a kormány társfinanszírozását az európai uniós projektekben. „Ezt megtehetjük” – hangsúlyozta.

MNB helyett MÁK

Fontos az is, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték alól végül kivonták a Magyar Nemzeti Bankot az Európai Bizottság nyomására, ám az innen várt bevételt lényegében a Magyar Államkincstárra terhelték át. A kincstárnál kezelt 120 ezer milliárd forintnyi tranzakcióból így összesen 40 milliárd forintos többletbevételre számítanak.

Kommunikálják az EU-ban

A mai napon az Európai Bizottságnak is beszámol Matolcsy György. A kormányszóvivő szerint a most bejelentett döntések nélkül 1000 milliárd forintos uniós támogatást bukna Magyarország. Varga Mihály tárca nélküli miniszter a minap arról beszélt, hogy az Orbán-kormánynak október 5-ig be kell mutatnia, milyen intézkedéseket tervez az államháztartási hiány három százalék alatt tartására.

A 400 milliárdos megszorítás - Fidesz fordításban

Közben a kormány oldalán is megjelent az a dokumentum, amelyet elküldenek az IMF vezérigazgatójának és az EU pénzügyi biztosának is.

Vacak kilátások az álláspiacon

A közszférában a közmunkaprogramok folytatódnak, ugyanakkor – a közfeladat-ellátásban kritikus területek, pl. egészségügy mentesítése mellett – a nyugdíjazás miatt üresen maradt státuszok megszűnnek. Összességében nemzetgazdasági szinten 2013-ban 1 százalék közeli, 2014-ben másfél százalékos foglalkoztatásbővülés valószínűsíthető a kormány szerint. A munkanélküliség a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, valamint az előrehozott nyugdíjazás lehetőségének megszüntetése mellett átmenetileg csak mérsékeltebb ütemben csökken, sőt átmenetileg nőhet is - áll a kormány által az uniónak leadott jelentésben.

Ha kíváncsi arra, hogyan reagáltak a pártok Matolcsy újabb csomagjára, erre menjen tovább!

Forrás: Hír24
Cimkék: matolcsy györgy, túlzottdeficit-eljárás, megszorítás

Válasz