Így változik az életünk szeptember 1-jétől - itt a lista!

2012. augusztus 31., péntek 7:11 (NAPI)
Szeptember 1-jétől egyebek mellett változik a vasúti és az autóbuszos közlekedés díjrendszere, drágább és csúnyább lesz a cigaretta, jön a mindennapos testnevelés, végrehajtási nyilvántartás indul, színre lépnek a magyar termékek, szűkül a Kúria előtti felülvizsgálati jog, szigorúbban veszik a NAV-os dolgozókat, egyszerűbben működik a jövedelemigazolás - a Napi Gazdaság összeszedte, hogyan változik az életünk holnaptól.
Mik változnak szeptember 1-től?

Szeptember 1-jétől változik a vasúti és az autóbuszos közlekedés díjrendszere. A módosítás − a személyszállítási törvény szellemében − a vasutat preferálja, sőt már rövid távon is jobban megéri vonatra szállni. Szombattól az emelt szintű országos vonatjáratokon (IC, EC, EN) fizetendő pótjegy díja az utazási távolsággal arányosan, a menetjegyek övezeti besorolásához igazodva nő. A kiegészítő díj a 280 kilométernél rövidebb utazásoknál a jelenleg jellemző 400 forintos szint alatt marad. Így több vidéki megyeszékhely és a főváros közötti utazás is olcsóbb lesz szeptembertől az IC- és EC-járatokon, a minőségi vonatokat érdemes lesz rövidebb távú utazásokhoz is igénybe venni.

A kezdetben korlátozott körben bevezetendő autóbuszos felár szintén a távolsági övezettel arányosan nő. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a közlekedési társaságokkal kötött közszolgáltatási szerződésekben határozhatja meg a tarifákat. Az egyik ilyen céggel megkötött szerződésből azt derül ki, hogy száz kilométerig 150 forint pluszdíjat kell fizetni. A felár mértéke száz kilométeren felül húsz kilométerenként 25-30 forinttal nő, tehát egy 160 kilométeres út a 2830 forintos menetjegy és a 235 forintos kiegészítő jegy megvétele után 3065 forintba kerül. Ötszáz kilométer után pedig 735 forintos kiegészítő jegyet kell venni.

Ezt olyan viszonylatokban kell megfizetni, ahol a vasút az autóbuszok utasainak valódi alternatívát jelenthet, így például a sztrádákon Budapestről Győrbe vagy a fővárosból Szombathelyre vagy épp Szegedre, illetve Nyíregyházára közlekedő buszok utasainak kell felárat fizetniük. A fejlesztési tárca reményei szerint a kedvezőbb áraknak köszönhetően az utasok nagyobb arányban választhatják az IC- és EC-vonatokat. (A korábbi és a jelenlegi kormányzat is meg akarta szüntetni a párhuzamosságokat a közösségi közlekedésben, de eddig nem tudták meghatározni, hogy pontosan mi tekinthető ilyennek. E téren a jelenlegi lépés tekinthető a legmesszebbmenőnek, amely tehát nem adminisztratív, hanem pénzügyi eszközökkel igyekszik felszámolni az egymás mellett futó járatokat.)

A tarifarendszerek közötti feszültségek feloldása érdekében a jegyeknél megszűnik az öt kilométeres tarifa. A helyközi bérletek változatlanul kiválthatók a legalacsonyabb díjövezetre is, így a napi rendszerességgel kis távolságra utazók kiadásai nem nőnek. A módosítások az előzetes becslések szerint növelik a szolgáltatók bevételeit, ezzel kismértékben csökkennek a költségvetés terhei is. A bevezetett változtatások utasforgalomra gyakorolt hatásait a szaktárca legkorábban fél év múlva felméri, majd a tapasztalatok alapján megteszi az esetleg szükséges korrekciókat.
Ez még csak az első lépcső
A fejlesztési tárca szerint a mostani az átalakítás első lépcsője, amelynek keretében az eddig egységes tarifarendszert országos, elővárosi és regionális szolgáltatásokra bontott elemek váltják fel. Az új felosztás a későbbiekben lehetőséget nyit többszintű díjszabás alkalmazására az eltérő minőségű és jellegű szolgáltatások igénybevételekor − véli az NFM.

Egyszerűbben működik a jövedelemigazolás

Annak érdekében, hogy mindenki mielőbb hozzájusson az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj), a kormány szeptember 1-jétől hatályos rendeletében egyszerűsítette a Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához elnevezésű nyomtatvánnyal kapcsolatos szabályokat. Az új szabályok szerint, aki holnaptól helyezkedik el, a biztosítási jogviszony létesítésekor az új munkáltató részére köteles átadni az előző foglalkoztatójától kapott jövedelemigazolását. Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások összegének megállapításához szükséges jövedelemigazolás kiállítása is egyszerűsödött, ezzel segítve a foglalkoztatók munkáját.

Indul az OBDK

Holnaptól új, önálló központi hivatal − az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) − kezdi meg működését. Az új szervezet amellett, hogy ellátja a betegek hatékony védelmét, az ellátotti és gyermeki jogok védelmének is letéteményese lesz. E feladatait a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivataltól (NRSZH-tól) veszi át, az azt ellátó munkatársakkal együtt.

Mindennapos testnevelés az iskolákban

Csaknem 12 milliárd forint jut a hétfőtől törvényben rögzített, kötelező érvényű oktatási-testnevelési programra, amelyet az iskolákban az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon felmenő rendszerben ír el a szeptembertől életbe lépő új közoktatási törvény − mondta a Napi Gazdaság kérdésére Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár csütörtökön. Ahol nincs elegendő kapacitás, ott a helyi sportlétesítményekkel kell az iskoláknak együttműködniük. Azon településeken pedig, ahol nincs mód ilyen jellegű együttműködésre, a "Széchenyi terv keretében biztosítják a forrást". Olyan program előkészítése is elkezdődött, hogy az iskolatanszerek, az ingyen tankönyv mellett a tornaszereket is ingyen kapják a diákok az államtól.

Gloviczki Zoltán, az EMMI közoktatásért felelős helyettes államtitkára szerint a pedagógusok normatív alapú bérkifizetésének januári megszüntetése nem okoz gondot, egyelőre azonban "még keresik a megoldást a költségvetés tervezése során", hogy olyan megoldást találjanak, amely "nem zavarja meg a tanítási folyamatokat".

Hétfőn 1,3 millió diák kezdi meg az tanévet. A tankönyvcsomagok átlagára 6,5 és 11 ezer forint között mozog. A kormány több mint 5,6 milliárd forintot biztosít az ingyenes tankönyvellátásra, a jogszabály szerint egy gyerek 12 ezer forintnyi kedvezményt kaphat. A tankönyvek ára jellemzően nem változik a múlt évihez képest, a legmagasabb árat szabályozó miniszteri rendelet szerint ugyanis a tankönyvkiadók a tavaly kihirdetett árkorlátot nem léphetik át.

A köznevelésről szóló új törvény szeptemberi életbe léptetéséhez kapcsolódó szabályokkal kapcsolatos végrehajtási rendeletet fogadott el a kormány a közelmúltban. A kormányhivatal, fővárosi főjegyző helyett az állami intézményfenntartó központhoz kerül a pedagógusok állandó helyettesítő rendszerének működtetése.

Szeptember elsejétől azok számára csökken 16 évre a tankötelezettségi korhatár, akik a 2011−2012-es tanévben nyolcadik vagy ennél alacsonyabb évfolyamra jártak. Legalább ötezer diákot érint az új, több gyakorlati órával induló szakiskolai képzés. Idén szeptemberben szakközépiskolában 227 600, szakiskolában 128 400 tanuló kezdi meg a tanévet, míg a szakközépiskolákban 40 200, a szakiskolákban pedig 33 900 első évfolyamos tanuló lesz. Az új szakképzési törvény szerint a három évfolyamos szakiskolai képzés egyévnyi közismereti óraszámot tartalmaz, párhuzamosan a kétévnyi szakmai órával, és már az első szakiskolai évfolyamon beépítik az órák közé a szakmai gyakorlati órákat.

Kapcsolódó cikkek

Kiálltak a helyi, magyar termékek mellett
"Ugyan mitől nőne a magyar gazdaság?"
Dohányzás, vásárlás, magyar termék
Végrehajtás, Kúria, adóhivatali változás

Előzmény

Válasz

A HÁZTARTÁSUNK KÖLTSÉGVETÉSÉT IS MÓDOSÍTANI KELL!
Szomorú, spórolós ősz jön


Megjelent: 2012.08.30. 10:39|

Az ősz az iskolakezdés miatt mindig költséges, ám idén több dolog is ellenünk játszik: brutálisak lehetnek az élelmiszerek árai, a benzin is baromi drága, s most még a jegybank miatt is több ezer forintot buknak a devizahiteles háztartások.

Döntött a jegybank: bízva a pozitív jövőben lejjebb engedte a hitelek és betétek árát meghatározó jegybanki alapkamatot. Nem sokkal, csak épp negyed százalékkal, tehát 7 százalék helyett mostantól 6,75 százalékért ad kölcsön pénzt a bankoknak. Ám ez a döntés mégis elég volt ahhoz, hogy ismét begyengüljön a forint, amely a bejelentés előtt még viszonylag erős volt, 278 forint már elég volt egy euró megvásárlásához. Pár órával később már 6 forinttal többet kellett fizetni, ami viszonylag jelentős esésnek számít egy napon belül.

Jöhet a 287-es euró?

Tovább gyengült a forint. Az eurót csütörtök délelőtt 284,71 forinton jegyezték a bankközi devizapiacon. Devizapiaci kereskedők ezt még mindig a jegybanki alapkamat csökkentésével és a kedvezőtlen nemzetközi hangulattal magyarázzák. Ezért erősödik a dollár árfolyama, miközben a piacokon eladják a kockázatosabbnak tartott devizákat, így a forintot is. Szakértők nem zárták ki, hogy forint az euróhoz viszonyítva hamarosan eléri a 285, rosszabb esetben akár a 287 forintos szintet is.

Ez a gyengülés is súlyos ezer forintokba kerülhet a devizahiteleseknek, akik már fellélegezhettek egy kicsit, hogy talán – végre – elindul lefelé a törlesztőrészletük összege. Elemzők szerint az IMF-hitelkeretről való megállapodásig ebben nem is nagyon várható érdemi változás, mivel a jegybank már a kamatcsökkentéssel is előre iszik a medve bőrére – vagyis a megállapodásra. Enélkül meg sem engedhetné magának a gazdaság élénkítését célzó lépést.

A devizahitelek költségét az árfolyamgátasok jelentős része persze kevésbé érzékeli majd, ám az államnak és a bankoknak mindenképpen pénzébe kerül – amit végső soron mégiscsak mi fizetünk majd meg az emelt díjak és adók vagy csökkenő szolgáltatások formájában.

Újabb benzinárrekord jöhet

Ám nemcsak ebben hat majd közvetlenül a monetáris politika és a nemzetközi gazdaságdiplomácia szeptemberben a pénztárcánkra, hanem a benzinárakon keresztül is. Ha az iráni feszültségek nem csillapodnak, súlyosan drága marad az autózás. Jelenleg átlagosan 439 forintért adnak egy liter benzint a kutak. Az ár azonban jövő héten újra emelkedhet, részben a forint romló megítélése, részben a nem enyhülő iráni helyzet miatt. Legfeljebb az javíthat az árakon, hogy az olajfaló országok igyekeznek nyomást gyakorolni a kitermelőkre, adjanak több olajat így, hogy már nem kell annyit légkondizniuk a nyár elmúltával.

A benzinen már csak azért sem lehet sokat spórolni, mert akinek az autózás nem munkához kell, már rég leparkolta a járgányát. Legfeljebb csak az olcsóbb benzinkutak és az olcsóbb benzin választásával lehet takarékoskodni. Magyarán a legtöbb családban az lesz: amivel több megy az autóra és a jelzáloghitelre, annyival kevesebb marad másra.

A statisztikusok szerint 2010-ben fejenként körülbelül 30 000 forintot költöttek az emberek a benzinre. Annak az évnek a szeptemberében 342 forint volt a benzin litere. Ugyanannyi autózás ma majdnem 20 ezer forinttal kerül többe fejenként.

Kisütik a pénzt a zsebünkből

Az élelmiszeren is biztosan spórolni kell, hiszen az öt éve példátlan szárazság miatt a növények alig bírtak életben maradni, nemhogy teremni. Ez a gazdáknak vagy 400 milliárd forintnyi kárt okozott, ám az élelmiszervásárlók zsebén jóval nagyobb lyukat üt majd.

A Központi Statisztikai Hivatal (legfrissebb) adatai szerint 2010-ben még havonta és fejenként körülbelül 14 500 forintot fordítottunk élelmiszervásárlásra, tehát háztartásonként átlagosan 38 000 forintot – ezt azonban szeptembertől nagyon nehéz lenne tartani. Pedig azóta már eleve drágult több mint 10 százalékot az élelmiszer.

A pékek már most bejelentették, hogy az alacsony búzahozam miatt 30 százalékkal drágább lesz a liszt, és jó 25-30 százalékkal drágulnak a kenyérfélék. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint kenyérből és péksüteményből fejenként átlagosan 53 kilót fogyasztunk egy évben, tehát fejenként heti egy kilogrammot.

Marad a parizer

Hasonló mennyiséget fogyasztunk húsfélékből is, amelyeknek az árát az elszáradt kukoricatermés dobja majd meg. Tavaly nyárhoz képest a hús már júliusig 8,2 százalékkal drágult, és erre jön még majd rá a 20-25 százalékos emelkedés, amit most lehet várni.

Ez, tekintve, hogy már évek óta nem annyi húst veszünk, amennyit szeretnénk (a válság előtt évi 4-7 kilóval magasabb volt a magyar népesség húsfogyasztása a 2010-esnél) azt jelenti, hogy a sertés- és a baromfihús csökkentése után most már az eddig kitartóan fejenként évi 6 kiló környéki felvágott fogyasztását is sok családban vissza kell majd fogni. A négyezer forintos szalámi már évek óta csak a gazdagok kiváltsága, de lassan már a parasztkolbász is tiltólistára kerülhet akár az átlagos jövedelmű családokban is.

Nem, piskóta!

A tojás ára már év eleje óta nőtt, s most júliusban 10 forinttal volt drágább darabja, mint tavaly szeptemberben, amikor még „csak” 30 forintba került. Fejenként 148 tojást evett meg átlagosan Magyarországon egy ember 2010-ben, ez azt jelenti, hogy a 10 forintos drágulás már eleve évi majdnem 40 ezer forint pluszkiadást jelenthetett egy átlagos, 2,6 fős háztartásban. És hát a tojást tojó csirkék is jelentős százalékban kukoricát fogyasztanak takarmányként.

És az a szomorú hír, hogy ha a kormány, mint szerdán tárgyaltak róla, úgy dönt, hogy (a központi büdzsé 60 milliárd forintos ráfizetése mellett) 5 százalékra csökkenti a legfontosabb élelmiszerek áfakulcsát, az legfeljebb jövőre léphet életbe. Tehát az őszünk mindenképpen szűkös lesz.

Forrás: Hír24
Cimkék: iskolakezdés, devizahitel, élelmiszerárak, aszály

Válasz