Négynapos hőségriadó – hogy éljük túl?
Négynapos
harmadfokú hőségriasztás lépett életbe. A tűző napra kimenni nem
ajánlott, mivel az UV-B sugárzás szintje is extrém magas lesz. Mit
tehetünk a rosszullét ellen, és mire kell fokozottan odafigyelni
ilyenkor?
Hőségriadót rendelt el az országos tiszti főorvos, így a legmagasabb –
harmadfokú – riasztás lépett életbe. Paller Judit döntésének oka, hogy
az elkövetkező négy napon a napi középhőmérséklet meghaladhatja a 25-27
fokot, így a riasztás egész hétvégén, sőt hétfő éjfélig szól.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapja
szerint a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön számíthatunk a legnagyobb
hőségre, így ezekre a területekre piros figyelmeztető előrejelzést adtak
ki.
Rosszul lehetünk
A szakemberek azt tanácsolják, délelőtt 11 és délután 3 óra között lehetőleg senki ne tartózkodjon a tűző napon, mert az UV-B sugárzás szintje
is rendkívül magas lesz. Az ilyen extrém kánikulában jelentősen nő a
rosszullétek és a halálozások száma, ezért a tisztiorvosi szolgálat
értesítette az egészségügyi szolgáltatókat, a katasztrófavédelmet és a
mentőszolgálatot, hogy tegyenek meg minden szükséges előkészületet.
A fővárosban így élik túl. Kattintson a további képekért! Fotó: Kummer János / fn.hu
A legveszélyeztetettebbek a magas vérnyomással, keringési
zavarokkal küzdők, valamint a 65 év felettiek, nekik különösen érdemes
odafigyelniük a tünetekre.
Ilyenkor a forróság nem csupán azt
jelenti, hogy az átlagosnál többen jelentkeznek az egészségügyi
intézményekben, hanem azt is, hogy a magas hőmérséklet a szokásosnál
jobban próbára teszi ezek technikai eszközeit, rendszereit, így az
ellátás is akadozhat. A Nemzetgazdasági Minisztériummal való egyeztetést
követően még a kamionstop időszakos feloldása is elképzelhető lesz.
Mit kell tennünk?
A
szakemberek ilyenkor azt tanácsolják: aki teheti, viseljen világos
ruhát, kalapot, és ne fogyasszon alkoholt, valamint cukros, szénsavas
italokat. Az előbbiek vizet vonnak el, az utóbbiak pedig - puffadást
okozva - a légzést nehezíthetik. A vízfogyasztásra hangsúlyozottan
felhívják a figyelmet, ilyenkor különösen fontos a folyadékpótlás.
Hőségben egy átlagos testsúlyú embernek naponta minimum 2,5-4 liter
folyadékra van szüksége.
Az autók ilyenkor - napon hagyva -
percek alatt 50-60 fokra melegedhetnek fel, így gyereket, kutyát semmi
esetre se hagyjunk benne. Vegyük ki leparkolás után a hajtógázzal működő
flakonokat és a gázöngyújtót, mert tüzet okozhatnak. Ha felhevült az
autó motorja, nem tanácsos száraz aljnövényzetre parkolni, mert az autó
akár lángra is kaphat.
Locsolnak, vizet osztanak
A
fővárosban a hőségriadó ideje alatt a Fővárosi Közterület-fenntartó
Zrt. locsolja az utakat. A nappali órákban a lakótelepek, illetve a
sűrűn lakott városrészek mellékutcáit, éjjel a fő- és tömegközlekedési
úthálózatot locsolják. A BKV kérésére naponta 12 és 17 óra között
bizonyos vonalakon a villamossíneket is hűtik.
A
járókelőknek a Fővárosi Vízművek vizet oszt a Deák téren és több más
csomópontban - például a Széll Kálmán téren, Blaha Lujza téren, Örs
vezér terén, az Állatkert bejáratánál. A félliteres zacskózott vizet
hűtőkocsikból vehetjük át.
A Budapest Gyógyfürdői és
Hévizei Zrt. strandjai meghosszabbított hétvégi nyitva tartással
működnek: a Csillaghegyi, a Csepel, a Dagály, a Római, a Palatinus, a
Paskál és a Pünkösdfürdői strand reggel 8-tól este 9 óráig fogadja a
látogatókat.
A Főkert Zrt. által locsolásra használt
víz ivóvíz minőségű, ezért szükség esetén meg lehet kérni a cég
munkatársait, hogy biztosítsanak ivóvizet az arra járóknak. A cég által
kezelt zöldterületeken összesen 110 ivókút van, ebből 5 műszaki okok
miatt nem működik.
A Főpolgármesteri Hivatal a Budapest.hu
portálon tette közzé azoknak a légkondicionált épületeknek a listáját,
ahová bárki betérhet hűsölni a hőségriasztás ideje alatt.
Hőségriasztási fokozatok
A
hőségriasztásnak három fokozata van. Az I. fok egy figyelmeztető jelzés
„belső használatra”, ha a napi középhőmérséklet eléri, vagy meghaladja a
25 Celsius-fokot. Ilyenkor az Országos Környezet-egészségügyi Intézet
(OKI) figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, de intézkedéseket még nem
kezdeményez.
A fokozat II. szintűre emelésére akkor van szükség,
ha a napi átlaghőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri
vagy meghaladja a 25 fokot. Ekkor a magas napi átlaghőmérséklet már
olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelent, hogy az országos tiszti
főorvos utasítására riasztást adnak ki az egészségügyi ellátórendszer
számára, és figyelmeztetik a lakosságot, valamint az önkormányzatok.
A III. fokozatot akkor hirdetik ki, ha a napi átlaghőmérséklet
várhatóan három egymást követő napon eléri a 27 Celsius-fokot. Ez a
kánikula helyzet, amely egy kormányrendeletben megfogalmazott
„rendkívüli időjárási helyzet”-nek számít, ami a hatóságok részéről
rendkívüli intézkedéseket követel. Ilyenkor az OKI tájékoztatja az
országos tiszti főorvost, hogy várhatóan szükség lehet-e
„katasztrófahelyzet”, illetve „veszélyhelyzet” megállapítására és
kihirdetésére.
Ha elcsáb
Kommentáld!