Búcsúzik az üdülési csekk, jön a SZÉP-kártya

Kifejezetten az idegenforgalomra koncentrál a július elsejétől kézbe vehető Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya), ezen belül is a szálláshely-szolgáltatásra, de a kormányzat dolgozik olyan új cafeteria-elemek bevezetésén, amelyeket például a vendéglátáshoz, gyógy- és fürdőszolgáltatásokhoz kötnek - mondta Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdasági államtitkára.

Elmondta: a kártya már az idei szezonban megjelenik, ám hatása teljes mértékben a jövő évtől lesz érezhető. Terveik szerint ezzel párhuzamosan 2012. december 31-ig még működne az üdülési csekk is, ezt azonban a jövő év végével kivezetnék a piacról.

Az államtitkár elmondta, hogy a SZÉP-kártya céljaiban ugyan hasonló az üdülési csekkhez, de a struktúrája átláthatóbb, olcsóbb. A munkáltatóknak a kártya igénylése nem kerül pénzbe, a munkavállalók, ha el is vesztik a kártyát, a pénzüket nem. Emellett tizenhat százalékos személyi jövedelemadóval adózik, a jutalék pedig a korábbi hat százalék plusz áfa helyett rögzítetten 1,5 százalék.

Szatmáry Kristóf úgy vélekedett: az üdülési csekk fontos eleme volt a magyarországi turizmus fejlesztésének, de "nagyon sok sebből vérzett". Példaként elmondta: költségei magasak voltak mind a munkáltatók, mind a szolgáltatók számára. A munkáltatóknál volt egy egy-hat százalékos kezelési költség, házhozszállítási díj, a szolgáltatóknál ugyancsak hat százalék plusz áfa ügyleti jutalék, és egy húszezer forintos partnerkapcsolati díj. Látszólag a munkavállalóknak nem került pénzükbe az üdülési csekk, de például csak az elveszett csekkek éves szinten több milliárd forintba kerültek - tette hozzá.

Szatmáry Kristóf elmondta, hogy a SZÉP-kártya bevezetésétől "3-5 éves viszonylatban harmincöt százalékos növekedést várunk a piacon". Hozzátette: itt nem öncélúan az idegenforgalom fejlesztéséről van szó, céljuk a legális foglalkoztatás növelése is.

Rámutatott, Magyarországon a legfőbb probléma, hogy az alacsony képzettségű munkaerő nem talál munkát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy három szektor tudja a leggyorsabban felszívni ezt a munkavállalói csoportot: a mezőgazdaság, az építőipar és a turizmus. Megjegyezte, a hatékony munkavállalást segíti a pihenés is.

A kormány 2011. március 30-ai ülésén fogadta el a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló rendeletet. Az új cafeteria-elemet a munkáltatók évi 300.000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak. A Széchenyi Pihenő Kártyával szálláshely-szolgáltatással együttesen vehetők igénybe azok a szolgáltatások, amelyek a pihenést, valamint az egészség védelmét és megerősítését szolgálják.

A 300.000 forintos keretösszeg a kedvezményes adózás felső határa. A munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik. Minden munkavállaló egy társkártyát kaphat térítésmentesen.

Széchenyi Pihenő Kártya elfogadóhellyé váláshoz nem kell feltétlenül POS terminállal rendelkezni: a kormányrendelet szerint a kibocsátó köteles megteremteni az internetes vagy telefonon történő fizetés technikai feltételeit is, vagyis elég az elfogadáshoz internetes kapcsolattal rendelkezni. A Széchenyi Pihenő Kártya rendszerében várhatóan több kibocsátó intézmény is részt vesz majd, az elfogadónak azonban elég egy intézménnyel szerződnie.

A Széchenyi Pihenő Kártya mielőbbi bevezetése érdekében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter munkacsoport felállításáról döntött múlt héten pénteken. Hétfőn Szatmáry Kristóf belgazdaságért felelős államtitkár irányításával már megalakult a szakmai munkacsoport, amely a Széchenyi Pihenő Kártya júliusi piaci bevezetésén dolgozik. A munkacsoportban a Nemzetgazdasági Minisztérium érintett főosztályai mellett szakértők, valamint a Magyar Turizmus Zrt. vesz részt.