Levegőt tisztít a halott bőr
Megjelent: 2011.05.17. 07:53
Frissítve: 2011.05.17. 07:54
Az elhalt hámsejteknek nem csak a szoba porát gyarapítják, hanem megtisztítják a levegőt a káros ózontól.

Az egyszerű házi pornak tűnő elhalt hámsejtek ugyanis kulcsszerepet játszanak a levegő tisztításában, azaz eltávolítják a szennyező ózont.

Az ózonszintet a hámsejtekhez kapcsolódó zsír, a szkvalén befolyásolja. A szkvalén, ami a szervezetünkbe jutva képes szintetizálni a sejteken belüli oxigént, és kedvezően hat anyagcserénkre, a lakásban a hámsejtekkel elhullajtva kb. 2-15%-kal csökken a beltéri ózonszint.

A levegőtisztítás oka, hogy a szkvalén molekulái hat kettős kötésű szénatom-párt tartalmaznak, melyek reakcióba lépnek az ózonnal, és lebontják azt.

Az ózont sterilizálásnál alkalmazzák, és hasznos a légkör magas rétegeiben, mert véd a káros sugárzástól, de a Föld felszínén szennyező anyagnak számít. A felszínközeli főleg a szmogból származó ózon egészségi problémákért felelős.

Különösen veszélyesek és rákkeltők az ózon másodlagos reakciótermékei, részben igen reakcióképes szabad gyökök, melyek szintén erősen oxidatívak, illetve mérgezők. Maró hatásuk révén izgatják a szemet és a nyálkahártyát.

Tüdőbe kerülve már kis koncentráció mellett is légúti gyulladást okozhatnak. Emellett a tüdő kapacitásának és a fertőzésekkel szemben való ellenálló képesség csökkenéséért is felelősek.

AJÁNLOTT LINKEK:

Tudj meg még többet az ózonról! (Wikipedia)
Így bontják le az ózont az emberi hámsejtek (LiveScience)
Forrás: LiveScience

Válasz

Óriásit tévedett a NASA?
.Radics Boglárka - 2010. december 8. 12:00
Múlt héten óriási tudományos szenzációt jelentett be a NASA kutatócsapata: olyan baktériumot találtak, mely képes DNS-ébe arzént építeni - eddig úgy tudták, erre a földi élőlények képtelenek. Egyre több kutató véli azonban úgy, hogy a NASA óriásit tévedett.
Nem túlzás azt állítani, hogy a fél világot izgalomban tartotta a NASA múlt heti bejelentése a „felfedezésről, mely nagy hatással lesz a földönkívüli élet kutatásában". Nos, a bejelentés előtt nem sokkal már kiszivárgott miről van szó: a NASA kutatói egy arzénos vizű tóban olyan földi baktériumra bukkantak, mely képes hasznosítani az arzént, sőt azt a foszfát helyére DNS-ébe is beépíti. Bár nem E.T.-t találták meg, a bejelentés mégis óriási jelentőségű, hiszen a tudomány eddigi állása szerint arzén-alapú élet nem lehetséges.
Rosie Redfield, a Brit Kolumbia egyetem mikrobiológia professzora azonban úgy véli, a NASA kutatói hatalmas baklövést követtek el, és téves kutatási eredmények alapján tették meg a nagy bejelentést, melyből valójában egy szó sem igaz. Redfield annyira zaklatott lett a bejelentéstől, hogy kételyeit már másnap megírta blogjában. A hétvégén több más tudós is így tett. Forest Rohwer, a San Diego-i egyetem mikrobiológusa szerint „jó lenne, ha létezne ilyen élőlény" de „önmagában érveik egyike sem túl meggyőző". Shelley Copley, a Colorado egyetem kutatója már keményebben fogalmazott: „ezt a tanulmányt nem lett volna szabad kiadni" - mondta.
A kétkedő kutatók szerint a NASA csapata alapvető óvintézkedéseket mulasztott el, így téves mérési eredményeket kapott, ami téves következtetésekhez vezetett. Alex Bradley, a Harvard mikrobiológusa szerint a NASA kutatói a vizsgálat során vízbe merítve vizsgálták a DNS-t - ám vizes közegben az arzént tartalmazó molekulák gyorsan szétesnek, így ha valóban a mikróba DNS-ében lett volna arzén, annak is szét kellett volna töredezni. Ám a vizsgálat során a DNS szerkezete ép maradt - minden bizonnyal a vizes közegnek jól ellenálló foszfát tartalmú nukleotidok miatt. A kritikákat megfogalmazó mikrobiológusok szerint a vizsgálatok során a NASA kutatói több más mérési, eljárási hibát is vétettek, és ezek összességében téves eredményre vezették őket.

Redfield jelenleg hivatalos levelet fogalmaz a tanulmányt leközlő Science magazinnak, melyben részletezi az eredményekkel kapcsolatos aggályait. Sok kutató egyébként azt sem érti, a NASA miért kerített ekkora feneket egy olyan kutatási eredménynek, mely hemzseg a hibáktól. „Azt gyanítom, a NASA olyan elkeseredetten próbált valamilyen pozitív eredményt felmutatni, hogy inkább nem kérték ki mikrobiológusok, a DNS kutatásásban jártas szakemberek véleményét" - mondta John Roth a UC Davies kutatója.

Válasz

Labilis lehet az internet a következő években
.Radics Boglárka - 2010. november 12. 12:00 /technet.hu/
Vint Cerf, az internet atyja egy előadáson beszélt arról, hogy a világ bő egy év múlva kifogy a kiadható IP címekből, ezért mielőbb meg kell kezdeni az IPv6 szabványra történő átállást - még akkor is, ha a következő években emiatt labilissá válik a net.
.Az internet nem működne az IP címek nélkül. Ezek a laikusok számára érthetetlen számsorok - mint például a 192.168.0.1 - olyanok, mint a postásnak a cím. Amennyiben nem kapunk ilyen címet az internetszolgáltatónktól, a világhálón elhelyezett gépek nem fognak minket elérni.

Jelenleg az egész világon a még a hetvenes években IPv4 rendszer van használatban - ezzel véges számú, mintegy négymilliárd cím adható ki. Negyven év alatt azonban ezek a címek elfogytak - a jelenlegi számítások szerint legkésőbb 2012 elejére végleg kifogyunk az IP címekből. Ezért mielőbb meg kell kezdeni az IPv6 szabványra történő átállást. Ez nem négymilliárd, hanem kettő a százhuszonnyolcadikon darab címet engedélyez, azaz 3,4*1038 darabot.

Vint Cerf az internet atyja arra figyelmeztet, hogy az átállást, melyet minél előbb meg kell kezdeni, az internet labilitása kísérheti. A linkek megbízhatatlanokká válnak, weboldalak és online szolgáltatások elérése akadozhat az elkövetkező években. Az átállásra azonban szükség van, hiszen e nélkül az internet „nem lenne tovább növelhető" - figyelmztet Cerf, aki egyúttal kemény kritikával illette a szerinte nem kellően előrelátó globális üzleti cégeket, melyek egy „olyan infrastruktúrára alapoznak, melyet azonnal le kéne cserélni".

Mivel az IPv4 és IPv6 nem kompatibilisek, az átállás során a még régi szabványt és az új szabványt használó oldalak, szolgáltatások közötti átjárással is problémák lesznek Cerf szerint. A munka méretét jól személteti, hogy a Google - Cerf jelenlegi munkaadója - három év alatt állt át IPv6-ra.

Az új szabványt azonban támogatni kell, és itt van jelenleg a legnagyobb probléma: a világháló egymillió legnépszerűbb weboldalainak alig 1%-a, az internetet alkotó hálózatoknak pedig 6%-a használja jelenleg az „új" (1998 decemberi) szabványt.

További érdekes cikkek:
Könnyen kitalálható a legtöbb jelszó
Hall of Fame: a legjobbak legjobbjai
A digitális tévézés átveszi az uralmat
A magyarok fele bízik a sikerben

Válasz