Egy 73 éves asszonyt készülnek kilakoltatni

18 komment|
Megjelent: 2012.02.29. 17:01|
Frissült: 2012.02.29. 17:01

Végtörlesztés, árfolyamgát, moratórium, kényszerintézkedési kvóta, Nemzeti Eszközkezelő. Sok hűhó semmiért? Holnaptól megkezdődnek a kilakoltatások és az árverezések.

Csütörtökön hivatalosan is elkezdődik a meteorológiai tavasz, a tél vége pedig egyben a kilakoltatási moratórium végét is jelenti. Március elsején megszűnik a nehéz helyzetbe jutott adósok védelme, megkezdődnek a kilakoltatások, és többen akár utcára is kerülhetnek.

"Önkényes lakásfoglalók"

Vidékről és Budapestről máris többen jelezték a Magyar Szociális Fórumnak, hogy március első napjaiban árverezik a lakásukat, illetve kilakoltatják őket. A szervezet közleménye szerint egy 73 éves anyát és lányát március 6-án akarják kitenni XV. kerületi önkormányzati bérlakásából. Az érintett Laska Szerénának - akinek történetéről korábban a FN24 is beszámolt - semmilyen tartozása sincs, legutolsó számláit is rendre kifizette. Kérdésére, hogy miért akarják őket mégis kilakoltatni 36 négyzetméteres egyszobás-konyhás lakásukból, azt a választ kapta, hogy az önkormányzat nem köteles megindokolni a döntését. Az asszony méltányosságból jutott a bérlakáshoz a kerület MSZP-és vezetése idején, és ezt az állapotot azóta sem szüntették meg, írásban erről szóló tájékoztatást nem kapott - közölte a Magyar Szociális Fórummal, melynek segítségét kérte.

Simó Endre, az MSZF elnöke szerdán elküldött üzenetében arra kérte László Tamás (Fidesz-KDNP) XV. kerületi polgármestert, hogy vegyék le a napirendről Laskáék kilakoltatását, vagy biztosítsanak nekik más hasonló lakást. "Számítok humánus intézkedésére" - írta Simó a polgármesternek.

A végrehajtással megbízott Palota Holding rendőrökkel készül kilakoltatni a két asszonyt arra való hivatkozással, hogy "önkényes lakásfoglalók", jóllehet az önkormányzat nem állít ilyesmit. A 73 éves anya nyugdíjból él, lánya pedig bérpótló támogatásban részesül: 22.800 forintot kap. Az MSZF arra kéri az embereket, hogy jelenlétükkel tiltakozzanak a tervezett kilakoltatás ellen.

A szervezet hétfőn levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek és a kormánynak, melyben azt kérték, a megélhetési válságba került emberek – köztük egész családok – érdekében tartsa érvényben a március 1-én lejáró kilakoltatási tilalmat. „A kilakoltatási tilalom 2011. július 1-én december 1-ig történt megszüntetése azzal járt, hogy megközelítőleg kétezren kerültek az utcára, és a szabad ég alatt csaknem kétszer annyian fagytak meg az év első felében, mint 2010 azonos időszakában. Megnőtt azoknak a száma is, akik a kilakoltatásuk elől öngyilkosságba menekültek. Családokat választottak szét, és vették el tőlük gyereküket, mert nem volt hol lakniuk" – írták közleményükben. Választ azonban cikkünk megjelenésésig nem kaptak a kormánytól.

A kormány intézkedései - pro és kontra

Senkit sem hagyunk az út szélén – ezt mondta Orbán Viktor tavaly szeptemberben facebookos videoüzenetében. "Önálló otthon, saját lakás, szabad élet. Ez csak együtt lehetséges. Ezért segítséget kell nyújtanunk a devizahiteleseknek" – hangsúlyozta, majd hozzátette: újabb és újabb lépéseket tesznek annak érdekében, hogy mindenki talpra tudjon állni, talpon tudjon maradni, és senki se veszítse el a fedelet maga és családja feje fölül.

A Fidesz már az országgyűlési választások előtt bejelentette, hogy hatalomra kerülése esetén fenntartja a Bajnai-kormány által még 2010 februárjában bevezetett kilakoltatási tilalmat, amelyre végül augusztustól került sor. Az intézkedés azonban nem jelentett teljes védelmet: ebben az időszakban is kiürítették az önkényesen elfoglalt lakásokat, illetve akkor is megtörtént a kilakoltatás, ha a kiköltözésre köteles személy más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult.

A kabinet eddig négyszer hosszabbította meg az általános moratóriumot. A negyedig meghosszabbítás lejártától, október elejétől bevezetett kényszerértékesítési kvótákat (2015. január 1-jéig csak szűk feltételekkel engedik a lakások, családi házak árverését), majd november végén közölték: december 1-jétől 2012 márciusáig ismét hatályos a téli kilakoltatási tilalom. Giró-Szász András kormányszóvivő akkor szólt arról is, hogy idén januártól megkezdi működését a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET), amely a nehéz helyzetbe jutott devizahitelesek helyzetén próbál meg segíteni.

Ez azonban – mint később kiderült - csak keveseknek nyújt valós segítséget. Ráadásul a működéséhez szükséges jogszabályi hátteret a mai napig nem dolgozták ki megfelelően.

Tovább késik a lakásmentés

A Napi Gazdaság információi szerint a fokozott érdeklődés ellenére - a jogalkotás késlekedése miatt - csak a második negyedévtől menekülhetnek a nemzeti eszközkezelő védelme alá az ingatlantulajdonosok.

A bankok ennek ellenére már január 15-én megkezdték a papírok kézbesítését, amelyben arról értesítik ügyfeleiket, hogy jogosultak-e a NET „jóindulatára". 2012. I. negyedévében az összes fedezeti ingatlan 3%-a jelölhető ki kényszerértékesítésre. Az érintetteknek harminc napjuk van arra, hogy eldöntsék, felajánlják-e árverésre ítélt ingatlanukat a nemzeti eszközkezelőnek. Azonban nincs könnyű dolguk. A többi közt például azért, mert nem tudni, hogy mekkora bérleti díjjal kellene számolniuk, mint ahogy azt sem, hogy mi történik akkor, ha nem tudják majd fizetni ezt az összeget. A lap azt írja, a problémát az okozza, hogy a Magyar Bankszövetség és a kormány tavaly decemberi megállapodásának eszközkezelőre vonatkozó részleteiről még nem születtek meg a jogszabályok.

A lakásmentés indulását leginkább az a kitétel nehezítheti, hogy a NET-ről rendelkező törvény egyik paragrafusa szerint az eszközkezelőnek felajánlott ingatlanok is a kényszerértékesítési kvóta részét képezik. A szabályozás szerint a bankok idén az állomány három százalékának megfelelő ingatlant jelölhetnek ki kényszerértékesítésre.

Tehetetlenek a bankok

Nemcsak a lakás-, az adósmentés is késik. Alig két hetük maradt a nehéz helyzetben lévő devizahiteleseknek arra, hogy igazolják, megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyek alapján a bankok kedvezményes módon forintra válthatják kölcsönüket. Jogszabály híján viszont nem tudni, mindezt hogyan tehetik meg az érintettek – írja keddi számában a Világgazdaság.

A kormány és a Bankszövetség között létrejött megállapodás szerint a hitelintézetek a fennálló tartozás 25 százalékának elengedésével váltják át forintalapú hitelre azokat a devizalapú jelzálogkölcsönöket, amelyeknél az ingatlan forgalmi értéke a kölcsön felvételekor nem haladta meg a 20 millió forintot, és az adósnak szeptember 30-án már legalább 90 napos elmaradása volt, legkevesebb 78 ezer forintnyi törlesztőrészlettel.

További feltétele a tartozás részleges elengedésének, hogy adós nyilatkozzon arról, azért késett a részletekkel, mert a fizetőképességében jelentős, igazolható romlás következett be. A Világgazdaság információi szerint azonban a bankok jelenleg nem tudják, hogy pontosan mit is jelent a jelentős romlás, és azt sem, hogyan lehet ezt igazolni.

Az is kérdéses még, milyen kamatok és törlesztőrészletek mellett juthatnak majd hozzá a hitelüket forintra váltók az új kölcsönhöz. Az ebben a cipőben járó gyerekes családoknak a kormány kamattámogatásos hitelt ígért, az viszont, hogy megkaphatják-e a kedvezményt, az Európai Unió jóváhagyásától függ majd – tette hozzá a lap.

További problémát jelent, hogy az árfolyamgátat – amelynek Rogán Antal által benyújtott módosító javaslatait hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottsága támogatta – a végtörlesztésre nem képes, ám a hitelüket fizetni még tudó adósokra dolgozták ki. Csak azok léphetnek be az áprilisban induló programba, akiknek legfeljebb 90 napnyi elmaradásuk van a törlesztéssel. A felmérések szerint az adósok 12 százaléka 90 napon túli hátralékos, nekik segíthet a Nemzeti Eszközkezelő. A kormány és a Bankszövetség által aláírt megállapodásban szereplő 5 ezer ingatlan helyett várhatóan 25 ezer ingatlant vásárol majd fel a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. Ami azt jelenti, hogy a megközelítőleg 120-130 ezer 90 napon túl nem fizető adós ötödét tudják majd segíteni.

Már kijelölték a lakásokat

Két héten belül beérkezhetnek a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-hez a bankok által kijelölt lakóingatlanok - nyilatkozta nemrég Ternyák Edit, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. szóvivője. A bankok januárban jelölték ki, hogy mely zálogul szolgáló lakásokat kényszerértékesítenek.

A szóvivő tájékoztatása szerint a törvényi feltételeknek megfelelő mindegyik ingatlant megveszik. A jogszabály szerint az adós a szándéknyilatkozatának benyújtásától számított 90 napon belül bérlővé válik, s ez idő alatt "védettséget élvez", vagyis a végrehajtási eljárást a pénzügyi intézmény felfüggeszti.

A költségvetési törvény az idei évre hárommilliárd forintot biztosít az ingatlanok vásárlására. A bérleti szerződésben pedig a lakástörvény rendelkezései lesznek irányadóak, amely kimondja: súlyos szerződésszegés esetén a szerződés felmondható.

Az OTP-csoport az idei első negyedévben 957 ingatlant jelölt ki, míg az előző negyedévben 537 darabot. A CIB Bank és az UniCredit Bank az előző és a mostani negyedévben is kihasználta a kvótát.

Csak a kormányban bízhatnak az adósok

Az FN24 által megkérdezett ingatlanszakértő szerint a bajbajutott adósok abban bízhatnak, hogy a bankok türelmesek lesznek és nem fognak rögtön lépni. "Nekik is macerás az ingatlanok karbantartása, eladása. Bár az elmúlt hónapokban volt némi harc a kormány és a bankok között" – mondta megkeresésünkre Borsi László.

A szakember szerint az lenne az optimális, ha az adósokat ügyvéd is képviselni, hiszen időhúzással, esetleg a bankkal való megegyezésben is eltudna járni. "Nem utolsó szempont, ha a kilakoltatásra váró család a mediálást is kérné. Megállapodásban ugyanis a mediátor is tud segíteni" – tette hozzá.

A szakember belátja, pénz nélkül nem lehet ügyvédet fogadni, így az az adós, aki nem teheti meg, hogy jogi képviseletet kér maga mellé, csak a kormányban bízhat.
Mit tehetünk még a kilakoltatás ellen?
- Együttműködés családsegítő központtal (pl. adósságkezelési eljárás) és az önkormányzattal (pl. részletfizetés, méltányossági kérelem)
- Egyeztetés hitelezőkkel, végrehajtóval, méltányosság kérése lakásban maradáshoz
- A témával foglalkozó csoportosulások megkeresése, mint pl. A Város Mindenkié csoport, hogy közösen próbáljanak meg érdeket érvényesíteni
- A lakhatási problémánkkal érdemes lehet megkeresni a sajtót. - Felkészülés lélekben és gyakorlatban arra a helyzetre, ha mégis létrejön a kilakoltatás. Milyen albérleti lehetőségek vannak?
- Egyeztetés önkormányzattal: egyszeri lakhatási támogatás kérése a kaució kifizetése érdekében. Sokszor ez problémát jelent a lakásvesztés szélén álló háztartások számára



A lakosságnak is áldozatot kell vállalnia

Levélben megkerestük a Miniszterelnöki Hivatalt és a Kormányszóvivői Irodát, hogy megtudjuk, tervezik-e a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, és milyen eszközökkel kívánja megvédeni a kormány a jövőben azokat az adósokat, akiket az utcára kerülés lehetősége fenyeget. Választ végül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Sajtóosztályától kaptunk: "Az előző szocialista kormányok felelőtlen gazdaság- és társadalompolitikája magyar családok sokaságát sodort kilátástalan helyzetbe az elmúlt években. A második Orbán-kormány azonban a számára biztosított mozgástéren belül minden tőle telhetőt (pl. végtörlesztés, árfolyamgát) megtett és a jövőben is meg fog tenni a devizahitelezés miatt bajba jutottak megsegítésére, ám a felelősség csak arányosan osztható meg: így a jövőben áldozatokat vállalnak a bankok, a kormány és a lakosság is."

A minisztérium szerint a moratórium egy azonnali, szükségszerű beavatkozási eszköz, azonban a bajba jutott lakáshitelesek megsegítésére jóval összetett, sokoldalúbb és hosszútávon is megoldást nyújtó mentőcsomagra van szükség. Hogy milyenre, az a közleményből nem derült ki, helyette belinkelték a kormany.hu portál a bajba jutott lakáshitelesekért tett eddigi intézkedésekről szóló részét.
137 áldozatot szedett a fagyhalál
Február 27-ig 137 áldozatot szedett a fagyhalál – tudatta kedden a Magyar Szociális Fórum az Országos Rendőr Főkapitányság nyilvántartása alapján.
Az elhunytak közül 39 nő. Hatvan ketten a szabad ég alatt fagytak meg, hetvenöten pedig fűtetlen otthonukban, illetve lakásuk udvarán, telkén. Az áldozatok között van 33 éves és 90 éves is.
A Magyar Szociális Fórum szerint összességében 300 körül mozog azoknak a száma, akik 2011. október 8, az első kihűléses eset óta vesztették életüket. A rendőrségi nyilvántartásban ugyanis nem szerepelnek azok, akik mentés közben, illetve kórházba szállításukat követően haltak meg. Az ő számuk 170-180-ra tehető.

Farkas Csilla Szerző: Farkas Csilla
Balogh Marcsi Szerző: Balogh Marcsi
Forrás: FN24
Cimkék: kilakoltatás, moratórium

Válasz

Itt vannak a megszorítások

129 komment| Megjelent: 2012.02.22. 15:31

Csökkennek a gyógyszertámogatások, bevezetik az útdíjat, leállítják a beszerzéseket. A szaktárca szerint egyébként minden rendben van a büdzsével.
A kormány nem hajt végre kiigazítást a költségvetésen, és annak elfogadott irányán sem változtat – közölte az FN24-gyel a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kormány gazdaságpolitikájának alapja „a költségvetési egyensúly helyreállítása melletti szilárd elkötelezettség, melyet következetesen érvényesíteni kíván”. Az a célkitűzés, hogy az államháztartás hiánya tartósan a GDP 3 százaléka alatt maradjon és évről évre folyamatosan csökkenjen.
A 2011. évi költségvetési hiány az eredeti előirányzat két és félszerese lett – írta a GKI egy elemzésében. Az egyszeri tételeket nem tartalmazó úgynevezett strukturális deficit a GDP 5-6 százaléka körül lehetett január elején, ennek leszorítása magyarázza a 2012. évi szigorításokat. A kutatóintézet szerint a 2012-re tervezett 2,5 százalékos államháztartási hiány elérése valószínűtlen. Ugyanakkor a kormányra nagy nyomás fog nehezedni, hogy egy esetleges gazdasági visszaesés során is 3 százalék alatt maradjon a deficit.
A nemzetközi pénzügyi válság korábban prognosztizált időszakának elhúzódására számít a kormány, ezért minden eszközt megragad annak érdekében, hogy a válság következményeit előrelátó módon kezelje, és a kitűzött államháztartási hiányt ne lépje túl. A 2,5 százalékos hiánycélt a kormány „minden körülmények között biztosítani kívánja” – közölte az NGM.
Nem megszorítás, hanem megújulás
Ezt strukturális intézkedésekkel kívánja elérni a kormány. Ennek a lépéseit határozták meg a 2012. és 2013. évi költségvetési hiánycél biztosításához szükséges további intézkedésekről szóló kormányhatározatban.
Megszorításokról természetesen nem esik szó a Magyar Közlönyben kedden megjelent szövegben. Hiszen – mint ahogy a miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter korábban közölte – „megszorítások helyett megújítjuk és újjászervezzük Magyarországot: munkahelyeket teremtünk, egyensúlyba hozzuk a nyugdíjkasszát, átalakítjuk a közösségi közlekedés rendszerét, és tiszta, a közérdeket szolgáló gyógyszerár-támogatási rendszert hozunk létre”.

Több lépésben csökkennek a gyógyszertámogatások
A kormányhatározat arra utasítja a nemzeti erőforrás és a nemzetgazdasági minisztereket, hogy február 29-éig tegyenek javaslatot a kormánynak arról, hogy a 2012. évre hogyan lehet csökkenteni a gyógyszertámogatásokat. A következő évben, 2013-ban életbe lépő újabb támogatáscsökkentést viszont már korábban bejelentették a Széll Kálmán Tervben, ám ezenfelül további megtakarításra is szükség lesz. A két miniszter március 14-éig gondolkodhat azon, 2013-ban honnan lehet még pénzt szerezni.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara aggódik, hogy a támogatások további csökkentésével a gyógyszertárak árrésbevétele is alacsonyabb lesz, ez pedig akár a lakossági gyógyszerellátás súlyos zavarait is okozhatja. A 2012-es büdzsé a járóbeteg-gyógyszerkasszában az előző évi kiadáshoz képest már így is 100 milliárdos megtakarítást tartalmaz, a Széll Kálmán Terv pedig 2013-ra és 2014-re 120-120 milliárdos spórolást céloz.

Elvonnak a BKV-tól, útdíjat vezetnek be
A fővárosi helyi közösségi közlekedésre Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló törvény szerint 32 200 millió forint támogatási előirányzat szerepelt. Ennek csökkentésére február 29-ig kell kidolgozni egy koncepciót. A határozat itt 3 minisztert, a nemzeti erőforrás és a nemzetgazdasági mellett a belügyi tárca vezetőjét bízza meg. (A BKV már a korábbi előirányzati összeggel is pengeélen táncolt: január elején is a fizetésképtelenség veszélye fenyegette a társaságot, ám akkor egy nagyobb kölcsönnel megoldódott a helyzet. Ennek ellenére valós veszélye van annak, hogy a vállalat nem tudja ellátni a közszolgáltatási szerződésben foglalt feladatát, s a főváros tömegközlekedése megbénulhat.)
Az elektronikus útdíjfizetési rendszer részleteit március 14-ig a nemzeti fejlesztési és a nemzetgazdasági miniszter dolgozza ki. A rendszer a korábbi 2014 helyett már 2013. július 1-jén elindulna. Mint arról már korábban beszámoltunk: az egyik javaslat szerint fizetős lenne minden főút, a sztrádák városi elkerülő szakaszai és az M0-s is. A korábbi tervek szerint a megtett úttal arányos lenne a díj: például a teherautósok kilométerenként nagyjából 20 forintot fizetnének, az „úrvezetők” azonban alapesetben továbbra is matricavásárlók lennének, vagyis változatlanul átalánydíjat fizetnének. A szisztéma kiépítése 50 milliárdba kerülhet, de már az első évben 110 milliárdot hozhat az államnak, s ez az összeg tizenhárom év alatt 400 milliárd fölé nőhet.

Bútort, autót és számítógépet nem vesz az állam
A nemzetgazdasági minisztertől azonnali javaslatot vár a miniszterelnök, hogy hogyan lehetne kevesebbet költeni a 2012. évi fejezeti kezelésű előirányzatokra és az egyéb központi kiadásokra. Emellett beszerzési tilalmat rendel el az intézményi beruházásokra: nem lehet több bútort, személygépjárművet, informatikai eszközt és telefont venni. Ez a rendelet nem vonatkozik azonban a NATO-beszerzésekre, és egyes egyedi esetekben a tilalmat feloldhatja a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Az NGM szerint a beszerzési tilalom valójában nem is új intézkedés, már tavaly elfogadtak egy erről szóló határozatot.
"Kormányzati keménykedés"
További kormányzati lépésekre, „egy halom költségvetési keménykedésre” lesz szükség ahhoz, hogy idén a GDP 3 százaléka alatt lehessen tartani az államháztartási hiányt – jelentette ki Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke január közepén.

D.I. Szerző: D.I.
Forrás: FN24
Cimkék: gdp, államháztartási hiány, deficit, megszorítások, gyógyszertámogatás, útdíj, beszerzés, ngm

Válasz

Változások a lakossági hitelfelvételben

Szerző: Kiss Verus 2012. február 20. | Forrás: HáziPatika.com

2012-ben több jogszabály-módosítás lép életbe az egyoldalú szerződésmódosítás és a hitelkamatok tekintetében, melyek az egyes hitelszerződések átlátható árazását segítik elő. Mit kell tudni ezekről? Mire figyeljünk? Csokorba szedtük tételesen.
A kamatláb mértékének maximalizálása - magánszemélyek esetén
A korábbi gyakorlat szerint a túlzottnak ítélt (uzsora) kamat mértékét a bíróság eljárás keretében mérsékelhette. Az új szabályozás azonban egyértelmű feltételeket teremt: 2012. április 1-jét elkövetően magánszemélyek egymás között megkötésre kerülő szerződéseiben kikötött kamatláb a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét meghaladó részében semmis, azaz érvénytelen. A számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat az irányadó az adott naptári félév teljes idejére vonatkozóan.
A jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank határozza meg. Ha a szerződő felek a megkötött szerződésben nem határoztak meg a kölcsönösszeg után fizetendő kamatlábat, annak mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal.

A THM maximalizálása - pénzügyi szolgáltatók esetén
Maximalizálják a pénzügyi szolgáltatóktól igényelt kölcsön után fizetendő teljes hiteldíjat is. A 2012. április 1-jét követően kötött szerződések esetében főszabályként a pénzügyi szolgáltató a fogyasztóknak nem nyújthat olyan kölcsönt, amelyben a THM meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. A törvény ettől eltérést enged a hitelkártya-szerződések, a fizetési számlához kapcsolódó kölcsön (pl. folyószámlahitelek), továbbá tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások megvásárlásához (pl. áruhitelek) nyújtott kölcsön, valamint a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsön esetében. Ezeknél a konstrukcióknál a THM nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. A gépjárműhitelek esetében a szigorúbb, általános korlát az érvényes.

Jelzáloghitel: kamatok, díjak és költségek
A 2012. április 1-je után kötött jelzáloghitel- szerződés esetén, amennyiben a fogyasztó szerződésszerűen teljesít, úgy a szerződésben rögzített kamatokon felül a pénzügyi szolgáltató nem számíthat fel rendszeresen fizetendő kamat jellegű díjat vagy költséget, és a szerződés megkötésekor nem kínálhat korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot.
A pénzintézetek ezen kívül 2012. április elsejét követően, a jelzáloghitel-szerződések megkötésekor kötelesek a kamat változását előre meghatározni. Erre két módszer lehetséges:

1. Referencia- kamatláb változásához kötve. Ebben az esetben az ügyfél által fizetendő kamatláb a referencia- kamatlábból és a megadott kamatfelárból tevődik össze.
2. A kamat mértékét a kölcsönszerződésben meghatározott 3 éves, 5 éves vagy 10 éves kamatperiódus alatt rögzítik, azaz a kamatláb az adott periódusra vonatkozóan fix.

Milyen referencia-kamatlábakat használhatnak a hitelezők?
Jogszabály alapján az alábbi referencia- kamatlábak használata lehetséges: forinthitel esetében 3 havi, 6 havi vagy 12 havi BUBOR, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétett 3 vagy 5 éves állampapír átlaghozam. Eurohitelnél és euró alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi EURIBOR, svájci frank hitelnél és svájci frank alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi CHF LIBOR.

A kamat mértékét a hitelezőnek a választott referencia-kamatláb futamidejének megfelelő időközönként (azaz 3, 6 vagy 12 havonta) módosíthatja. Az új kamatperiódusra érvényes kamatláb a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatláb (plusz kamatfelár) alapján kerül meghatározásra.

A referencia- kamatlábhoz kötött árazás esetén az ügyfél számára érvényes kamatláb a referencia- kamatláb és a megadott kamatfelár összege. A pénzügyi szolgáltató a kamatfelárat - vagyis a referencia kamaton felül fizetendő kamatrészt - az ügyfél számára kedvezőtlenül csak akkor módosíthatja, ha az ügyfél egy havi törlesztőrészlettel 45 napot meghaladó fizetési késedelembe esik, vagy ha a fedezetül szolgáló ingatlanra kötött és a bankra engedményezett biztosítást a pénzügyi szolgáltató értesítése ellenére legalább két hónapon keresztül nem fizeti. A változás kamatfelárra vonatkozó hatását a pénzügyi szolgáltató az üzletszabályzatában köteles rögzíteni.
A kamatláb módosítása
A kamatperiódus alatt rögzített kamatlábak esetén a hitelt nyújtó pénzügyi szolgáltató 3, 5 vagy 10 évente változtathat az alkalmazott kamatláb mértékén, összhangban a kamatperiódus hosszával. Az új kamatperiódusokban alkalmazott kamatláb mértékét annak hatálybalépését megelőzően legalább kilencven nappal hirdetményben közzé kell tenni. A módosításról és a módosítást követően várhatóan fizetendő törlesztőrészletről az érintett ügyfeleket is értesíteni kell.

Mikortól?
A fent ismertetett átlátható árazást segítő árazási technikákat a pénzügyi szolgáltatók főszabályként a 2012. április 1-jét követően megkötött szerződésekre kötelesek alkalmazni. Ugyanakkor a jogszabály az ügyfél kérésére lehetőséget biztosít a hitelszerződés módosítására, újrakötésére vagy kiváltására korábban (2012 előtt) kötött szerződések esetén is, amennyiben 2012. április 1-jét követően a futamidőből még több mint 1 év van hátra.

Az ügyfelek a hitelek ilyen típusú kiváltásával, módosításával vagy újrakötésével egy alkalommal élhetnek. Igényüket 2012. augusztus 31-éig írásban kell jelezni a pénzügyi szolgáltató felé. Az igénybejelentést követően a módosításra, újrakötésre akkor kerülhet sor, ha az adós kérelme benyújtását követő 60 napon belül a szükséges dokumentumokat a hitelező intézményhez benyújtja. A hitelszerződés módosítását az ügyfél csak a pénzügyi intézménnyel közvetlenül bonyolíthatja, pénzügyi közvetítő ("ügynök") nem jogosult a módosításhoz, újrakötéshez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás nyújtására.

Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.

Válasz

Új fegyvereket vet be az adóhivatal
Megjelent: 2012.02.16. 12:30

Az adózói kör szélesítését tervezi a NAV, hogy teljesíteni tudja a költségvetési előirányzatot.

A költségvetési bevételek több mint 92 százalékát - az idén mintegy 10 500 milliárd forintot, a tavalyinál 1000 milliárd forinttal többet - a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) kell biztosítania, amit az adózói bázis szélesítésével kíván elérni - mondta Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján, az idei ellenőrzési irányelveket ismertetve.
Az adózói bázis szélesítését új eszközök alkalmazásával tervezi elérni az adóhatóság. Az elnökhelyettes kiemelte, hogy a tavalyi volt az adó- és vámintegráció első éve, s azzal, hogy sikerült teljesíteniük a költségvetés elvárásait, beigazolódott, hogy ez életképes megoldás. Az idén kiemelt cél, hogy az adó és vám szakág együtt ellenőrizzen.

Az adózási területen mintegy négyezer revizor dolgozik, akiknek 1,6-1,7 millió vállalkozással kell aktívan foglalkozniuk, míg szja-bevallást mintegy 4,5 millió magánszemély ad be. A kockázatelemzés és ellenőrzésre való kiválasztás már jó ideje számítógépes rendszerrel történik; ki kell választani, melyek azok a rétegek és kötelezettségszegések, amelyek a legnagyobb valószínűséggel, a legnagyobb mértékű költségvetési kárt okozhatják, és rájuk kell az ellenőrzés során fókuszálni - ismertette.

A számítógépes kiválasztáshoz nyújt majd segítséget új intézményként a becslési adatbázis, amelybe minden adat bekerül, amely tevékenysége során a NAV tudomására jut, így például az adóbevallások, kapcsolódó vizsgálatok során szerzett információk. Új intézmény az adóregisztrációs eljárás is, aminek az a célja, hogy már a cég megalakulásakor ki tudják szűrni például azokat a magánszemélyeket, akik korábban jelentős adótartozással hagytak hátra egy vállalkozást vagy már működő cégben szeretnének ügyvezetők lenni. Az újonnan alakult cégeknél kérdőív segítségével mérik fel, igényelnek-e különleges figyelmet, például mert bizonytalan a pénzügyi helyzetük.
Az induló cégek esetében a prevenció, a "fantom" cégek kiszűrése a cél, az adóhatóság figyelmére lehet számítani például, ha a bejelentett székhelyet székhelyszolgáltató biztosítja. "Örültünk volna, ha ez megszűnik" - jegyezte meg az utóbbival kapcsolatban Varga Árpád. Kockázati tényezőnek tekinti a NAV azt is, ha a cég megalakulását követően - különösen alacsony jegyzett tőke esetén - jelentős forgalmat, illetve nagy összegű fizetendő és emellett közel azonos összegű levonható áfát vall be a cég.
A működő vállalkozások esetében az adóbevételek biztosítása, a működés nyomon követése az ellenőrzés célja az adóminimalizálás visszaszorítása érdekében. E körben egyebek mellett egyedi kockázatelemzésre ad okot, ha a kapcsolatrendszer, számlázási láncolat alapján szervezett csalásban való részvétel gyanúja merül fel vagy gyakori a székhely-, tulajdonosváltás.
A megállapítások döntő része - 2010-ben 83,1, 2011-ben 85,5 százaléka - az áfából származik, közel 3000 milliárd forintot képvisel a bevételekben - ismertette az elnökhelyettes. Áfavizsgálatokra elsődlegesen a nagyobb forgalmú, jelentős kockázatot hordozó adózók, a körbeszámlázásos ügyletek, csalárd értékesítési láncolatok, számlagyárak részesei, az adóminimalizálók, a személygépkocsi és egyéb járműbérbeadással érintettek számíthatnak.
A társasági adózásban az adóhatóság továbbra is kiemelt figyelmet fordít a transzferárakra, különösen a külföldi tulajdonú vállalkozások esetében, a jegyzett tőke, tőketartalék jelentős változása esetén pedig továbbra is kíváncsi a növekedés forrása. A tb-ellenőrzések keretében az idén is lesznek akciók a feketefoglalkoztatás kiszűrésére.

Az szja-vizsgálatok keretében az adó-visszaigénylések jogszerűségét vizsgálja a NAV. Vagyonosodási vizsgálatot - ebből az idén mintegy kétezret terveznek - adócsalás, bűncselekmény gyanúja, csalárd csőd esetén végeznek. Varga Árpád kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a végtörlesztésre fordított összeg eredetét nem vizsgálhatja az adóhatóság, úgy kell tekinteni, megvolt rá a fedezet, vagyis egyfajta adóamnesztiáról van szó. Az adótörvény-javaslatokról - bár nincs ilyen kötelezettség - gyakran megkérdezik az adóhatóság véleményét, erről nem kérték - tette hozzá.
A szolgáltató szektorban az idén is kiemelt figyelmet kap a nagykereskedelem (különösen a mezőgazdasági termékek ügynöki, a gabona, a takarmány-, az élőállat, a hús és húskészítmények nagykereskedelme), a közúti áruszállítás, raktározás, tárolás, munkaerő-piaci szolgáltatás vagy például a biztonsági, nyomozói tevékenység. Az ipari ágazatban a hús, baromfihús készítmények gyártói és az építőipar számíthat fokozott figyelemre.

A következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtések kiemelt célterülete a kiskereskedelem mellett a jogi, számviteli, adószakértői tevékenység, a magánrendelőkben végzett járóbeteg-, fogorvosi valamint egyéb humán egészségügyi ellátás lesz.

A vámszakmai területen a vámérték helyességének, kimunkálásának vizsgálatát valamint a textil-és ruházat, cipő- és lábbeli termékek importjának fokozott ellenőrzését emelte ki Varga Árpád. A mintegy 1000 milliárd forint bevételt eredményező jövedéki ellenőrzések célja az adózatlan dohánytermékek és az illegális ásványolaj behozatalának, forgalomba kerülésének, illetve az otthoni fogyasztásra előállítható, adómentes párlat, erjesztett alkoholtermékek illegális forgalomba hozatalának megakadályozása.
A környezetvédelmi szakterületről 100 milliárd forintos nagyságrendű bevétel származik, egyre szélesedő adóalappal. E szegmensben új feladat a népegészségügyi termékadó beszedése, amiből az idén a kormány 20 milliárd forint bevételre számít.
Forrás: MTI
Cimkék: nav, nemzeti adó- és vámhivatal, adóhatóság, adózás

Válasz

Eldönthetjük, hogy Kicsappant/ás/va, vagy Becsappant/ás/va érezhetjük most magunkat. Margó

Előzmény

Válasz

Orbán keresi az emeltyűt

Megjelent: 2012.02.13. 13:54 Frissült: 2012.02.13. 15:18

A miniszterelnök az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésnapján azt mondta: minden akadály elhárult az elől, hogy Magyarország csatlakozzon az uniós fiskális szerződéshez.

Elértük, amit akartunk. A közös költségvetési szabályok csak az euróövezeti országokra kötelezőek, a többiekre csak később, az új, európai uniós fiskális paktum minden pontja elfogadható Magyarország számára - mondta Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában a parlamentben, és azt javasolta az Országgyűlésnek, fogadja el a paktumot.
Magyarországnak a jövőben sem kell olyan szabályt alkalmaznia, amely csökkentené az ország versenyképességét, ez kulcskérdés volt - jelentette ki a kormányfő. Szerinte Magyarország a térség legversenyképesebb környezetével rendelkezik, ezért fontos, hogy nem került bele a paktumba a kötelező adóharmonizáció.
"Csendes tenger nem nevel tapasztalt tengerészeket" - mondta Orbán Viktor. Az EU gondoskodik róla, hogy ne legyen csendes a tenger, késhegyre menő érdekérvényesítési verseny folyik Európában, történelmi léptékű átrendeződés megy végbe a válság elmúltával - tette hozzá. Megerősítette, az ország jövője az unió keretein belül van, és Magyarország az intézmények megújulása mellett áll ki.

Mint mondta, az Európai Parlamentben látott viták felértékelték a magyar törvényhozás színvonalát. Hozzátette: "Köztünk vannak ugyanakkor az önfeladás stréberei, akik bármit eladnak, bármiről lemondanak és szaladnak nyugati üzlettársaik szoknyája mögé, mások pedig fejjel mennének a falnak, senkivel nem akarnak megegyezni."

A kormányfő szerint a két út között kell haladnunk, megegyezésre kell törekedni. Szerinte van esély jó megállapodásokat kötni pl. a jegybank függetlensége vagy a bírói nyugdíjkorhatár ügyében. Magyarországnak határozottan és okosan kell kiállnia magáért, az Országgyűlésnek az a dolga, hogy megküzdjön a magyar emberek érdekeiért - mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy 2002 és 2010 között a nagytőke a gazdasági mellé megszerezte a politikai hatalmat is Magyarországon, és hangsúlyozta, hogy nem lenne jó erre az útra visszatérnünk. Nemcsak a nyugdíjasok és a középosztály, hanem a leszakadó rétegek és a középosztály között is szövetséget kell kötni - mondta Orbán, hozzátéve, hogy keresi azt az emeltyűt, amellyel a leszakadókat fel tudná emelni a középosztályba.

Az MSZP frakcióvezetője, Mesterházy Attila azt mondta az EU-paktumról, hogy az egy elfogadható tervezet, de hozzáfűzte: örülne, ha Orbánnak respektje lenne Európában, mert akkor szerinte jobban tudná érvényesíteni az ország érdekeit.

Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője üdvözölte, hogy Orbán Viktor "végre felismerte, hogy az utóbbi másfél év politikája zsákutca és olyan helyzetbe sodorta az országot, amilyenben rendszerváltás óta nem volt: a szövetségeseink kihátráltak mellőlünk".

Balczó Zoltán, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint a kormány egy olyan szerződés aláírását tervezi, amely nagyon szoros gazdasági és egyre szorosabb politikai unióba irányítja Magyarországot.

Mi az emeltyű?
Az emeltyű - a Wikipédia szócikke szerint - a mechanikus vasúti biztosítóberendezések alkatrésze. Segítségével az állítóközpontból emberi erővel lehet a különböző berendezéseket (pl.: váltók, jelzők, reteszek) működtetni.
Általában három fázisra osztható: Kicsappantás
Állítás
Becsappantás

Válasz