Csapás a nyugdíjasokra! Jön a dupla juttatás tilalma
2012. december 17., hétfő 5:25 Pénzcentrum.hu



Bevezeti a kormány a dupla juttatás tilalmát a közszférában: jövő év július 1-jétől már nem kaphatnak egyszerre nyugdíjat és fizetést a közalkalmazottak, a kormánytisztviselők, az állami vezetők, a bírák, az ügyészek, a rendőrök, a katonák. A korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, az átmeneti bányászjáradékot, illetve a balettművészeti életjáradékot sem lehet a közszférában végzett kereső tevékenység mellett folyósítani. A módosító javaslatot múlt pénteken nyújtotta be az Országgyűlés költségvetési és számvevőszéki bizottsága, ma pedig - érdemi vita nélkül - már szavaz is róla a parlament. Értesülések szerint a jövőben nemcsak a közszférában, hanem az azon kívül dolgozókra is ki kell terjeszteni a megszorítást, jelenlegi formájában ugyanis diszkriminatív.
hirdetés

"Az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy ügyészségi szolgálati viszonyban áll" - fogalmaz az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló törvényjavaslathoz múlt pénteken délután benyújtott számvevőszéki és költségvetési bizottsági indítvány. A módosítás indoklása rámutat arra, hogy nemcsak az öregségi nyugdíj, hanem a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és a balettművészeti életjáradék is a dupla juttatás tilalma alá esik. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közlése szerint a megkötés a kormány tagjaira is vonatkozik, ellenben kivételt képeznek a választott és kinevezett közjogi tisztségviselők.

Az érintetteknek 2013. április 30-ig kell bejelenteniük a nyugdíjfolyósító szervnek, ha a felsorolt jogviszonyokban kereső tevékenységet végeznek. A módosítás szerint az érintettek nyugellátását július 1-jétől szüneteltetnék. A nyugdíjat akkor folyósítanák újra, ha a jogosult bejelenti, és igazolja, hogy megszűnt a munkaviszonya a közszférában. Fontos rendelkezés, hogy az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt is nyugdíjasnak minősülnek az érintettek, vagyis minden ilyen státuszú állampolgárnak járó többletjuttatások - például utazási kedvezmények - megilletik majd őket.

Diszkriminatív lehet csak a köszférában tiltani a nyugdíj melletti munkavégzést?

A volt szolgálati nyugdíjasokat tömörítő Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom értesülései szerint a kormány nem támogatja azt az itt-ott hallható "menekülési" lehetőséget sem, hogy az érintett öregségi, illetve korhatár alatti nyugdíjasok megbízási vagy szerződéssel végezzenek munkát költségvetési intézményben. A KIM az Index kérdésére ezzel kapcsolatban annyit közölt: "a kormány elvi éllel rögzítette, hogy nem támogatja a vállalkozási, megbízási szerződési formában történő visszafoglalkoztatást".

Az érdekképviselet úgy tudja, hogy olyan módosító javaslat is készült, amely nemcsak a költségvetési szférában, hanem az azon kívül folytatott kereső tevékenységre is kiterjesztette volna a dupla juttatás tilalmát. Ez utóbbi indoka, hogy nem lehet sem a nemzeti alaptörvény, sem az EU közösségi jog alapján kizárólag a költségvetési szférára tiltó normát elrendelni. Az ugyanis számtalan nemzetközi pert, és várhatóan gyors EU kötelezettségszegési eljárást eredményezhet a negatív diszkrimináció hazai jogszabályba ültetése okán - olvasható a mozgalom érvelése a szoli.eu oldalon.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei első negyedévben összesen 39 100-an dolgoztak a közszférában a 62-74 év közötti korosztályba tartozók közül. Ebből 5 700-an a humán-egészségügyi és szociális ellátás, 5 400-an az oktatás területén tevékenykedtek.

Sok hűhó semmiért? Amúgy is menniük kell a közszférából az öregeknek

A kormány döntése szerint jövő júliustól fő szabályként az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével - amely a jövő évben már 65 évre emelkedik - megszűnik a közszférában foglalkoztatottak jogviszonya - hívta fel a figyelmet közleményében a közigazgatási tárca. Ugyanakkor lehetőség lesz "a nagy tapasztalattal rendelkező és nélkülözhetetlen, de már az öregségi nyugdíjkorhatárt elért és megfelelő szolgálati idővel rendelkező munkaerő továbbfoglalkoztatására" a munkáltató külön kérvényére. Az érintetteket 70. életévük betöltéséig lehet majd továbbfoglalkoztatni.

A várakozások szerint az egészségügyi dolgozók, illetve a természettudományi ismereteket tanító pedagógusok esetében lehet indokolt a nyugdíjkorhatár utáni foglalkoztatás. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai szerint az egészségügyben dolgozó, mintegy 136 ezer alkalmazottnak körülbelül tíz százaléka van a nyugdíjkorhatár felett, ezen belül a 29 ezer orvos közül 7 500 a nyugdíjas, de hasonlóak az arányok a felsőoktatásban is. A mentesített dolgozók is nyugdíjasnak minősülnek, ha betöltik a 65. életévüket, de nyugdíjat csak akkor kapnak, ha megszűnik a munkaviszonyuk, vagyis rájuk is vonatkozni fog a dupla juttatás tilalma.

A tett halála az okoskodás?

A módosító indítványt - szinte már bevett szokás szerint - rohamvágtában zavarja le az Országgyűlés. A pénteken beterjesztett javaslatot a költségvetési bizottság ülésén támogatta a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője. Az indítványról - a napirend szerint - mai ülésén már szavaz is az Országgyűlés. Ugyan formailag újra megnyílik az általános és a részletes vita, csak jelképes egyeztetésről van szó. Frakciónként mindössze 10 percben mondhatják el észrevételeiket a képviselők, a függetleneknek - beleértve a Demokratikus Koalíciót - pedig csupán 3 perc jut.

A határozathozatalokra eleve este fél 7 után kerül sor. A napirend szerint innentől számítva a 19., és egyben a legutolsó pontként tárgyal az Országgyűlés az említett módosításokat tartalmazó törvényjavaslatról.

Nem kellett volna kutyafuttában tárgyalni az előterjesztésről, ha az emberi erőforrások miniszter, a közigazgatási és igazságügyi miniszter és a nemzetgazdasági miniszter teljesítette volna a jogszabályban előírt kötelezettségét. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter október 5-én, az első, összesen 397 milliárd forintos megszorító csomag részeként jelentette be, hogy a jövőben nem kíván egyszerre nyugdíjat és bért is fizetni az állam. A 2013. évi költségvetés egyenlegét javító intézkedésekkel kapcsolatos feladatokról szóló kormányrendelet október 19-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A jogszabály szerint az említett három miniszternek október 31-ig kellett volna kidolgoznia egy módosító javaslatot, amely a költségvetési szervekkel munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók tekintetében a korhatár előtti ellátások, a szolgálati járandóság, valamint a nyugellátások és az illetmény/munkabér együttes folyósítását megtiltja. Ehhez képest másfél hónapot csúszott az előterjesztés.

Ki fog itt gyógyítani?

"Az ügyben semmilyen egyeztetés nem volt a kormány és a szakmai szervezetek között" - mondta el az Index kérdésére a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Éger István úgy véli, ha a parlament elfogadja a javaslatot, akkor az ország egyes területein megszűnik az orvosi ellátás.

"Az ország északkeleti részén a járóbeteg-szakellátásban szinte csak nyugdíjas orvosok dolgoznak. Ez az intézkedés tehát a padlóra küldené az ezer sebből vérző egészségügyet" - fogalmazott. Szerinte ez a lépés nemcsak felelőtlen, hanem indokolatlan is, hiszen sok orvos nem keres, és soha nem is keresett jól, ezért a nyugdíja alacsony, így a nyugdíj mellett is dolgoznia kell. Ez külföldön azért nem jellemző, mert az orvosok nagyon megbecsültek és jól fizetettek, így a többségüknek eszük ágában sincs nyugdíjasként gyógyítani - ecsetelte Éger.
Kapcsolódó cikkeink:

A devizanyugdíjasokat is megmenti a kormány
Tízezrekkel kereshetsz többet jövőre: az utolsó esély
Jönnek a magyar luxusnyugdíjak: ki kapja?
Megszűnik az OTP Magánnyugdíjpénztár
Nyugdíjra vágysz? Így húzhatod ki addig
Mennyi lesz a fizetésed jövőre? Most megtudhatod!

Válasz

Jelentősen csökkentek a reálbérek

Megjelent: 2012.07.19. 09:48|
Frissült: 2012.07.19. 10:00

Bár tavalyhoz képest átlagban 1,7 százalékkal emelkedtek a nettó átlagkeresetek, de az 5,3 százalékos infláció miatt a reálbérek 3,6 százalékkal csökkentek. A versenyszférában pedig kevesebb embert foglalkoztattak, mint egy éve.
Jelentősen csökkentek a reálbérek
Több került bele, de kevesebbet tudunk rajta vásárolni (Northfoto)

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézmé­nyek­­nél és a meg­figyelt nonprofit szer­ve­zeteknél – a bruttó átlag­ke­re­setek 4,4 százalékkal nőttek. A csa­ládi ked­vezmény fi­gye­lem­bevé­te­le nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 1,7 százalékkal ha­ladták meg az előző év azonos időszakit - derül ki a KSH legfrissebb statisztikájából.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 220700 forint, ezen belül a vállal­ko­zá­soknál dolgozóké 231 800 forint, a közszférában alkalmazottaké 208 400 forint volt. A versenyszférában átalagosan 7,0 százalékkal nőttek a bérek. A költségvetési szerveknél a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent a kereset. Ezt nem átlagosan 2,6 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése.

Nettóban

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 142 700 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 500, a szellemi foglalkozásúaké 187 700) forint volt, 1,7 százalékkal magasabb az előző évinél.

Kik kerestek a legtöbbet illetve legkevesebbet?

A legjobban fi­zető gaz­da­sági ág továbbra is a pén­zü­gyi, biztosítási tevékenység volt (464 900 forint), ezt az információ és kommu­ni­ká­ció (413 500 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőz­ellátás, légkondici­onálás) követte (397 200 forint).

A leg­keve­sebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 600 forint), a humán-egészség­ügyi, szociális ellátás (147 100 forint), illetve a mezőgazdaság, erdő­gaz­dálko­dás, halászat (158 200 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A vizsgált időszakban a költségvetési szférában a teljes mun­ka­idősök mintegy 57%-a, átlagosan 10 400 Ft – az adó- és járulékváltozások ellen­­tételezésére szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompen­zá­cióban ré­szesült. 2012. januártól a nonprofit szervezetek egy részénél az alkalmazásban állók is része­sül­het­nek kom­­penzációban, így a nonprofit szervezeteknél a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 8,5%-a, 10 200 Ft-ot kapott ezen a cí­men.

Foglalkoztatás

A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 808 ez­er fő volt az alkal­ma­zás­ban állók száma, 29,5 ezer fővel alacsonyabb, mint 2011. január–májusban. A költségvetési szfé­rá­­ban 737 ezren dolgoztak (10,0 ezer fővel többen, mint egy évvel ezelőtt), közülük átlagosan 73 ezren köz­foglalkoztatás keretében.

A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős köz­fog­lalkoztatottak létszáma 2012 első öt hónapjában több mint négyszerese volt (átlagosan 58,0 ezer fő) a 2011. év azonos időszakinak.

A meg­figyelt nonprofit szervezeteknél 104 ezer fő állt al­kal­mazásban. Összessé­gé­ben a nemzetgazdaságban – az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a közfog­lalkoztatottakkal együtt 2649 ezer fő állt alkalmazásban, ami 18,2 ezer fővel alacsonyabb mint az előző év azonos időszaki létszám.

Forrás: Hír24
Cimkék: bér, bruttó kereset, nettó kereset, reálbér

Válasz