Ingatlanadó nincs és mégis van

Megjelent: 2012.01.24. 10:12 Frissült: 2012.01.24. 10:37 hir24

Kiaknázatlan lehetőségként tekintenek az önkormányzatok a települések kommunális adójára, amely lényegében egyszerű ingatlanadóként működik.
Ingatlanadó nincs és mégis van

Az önkormányzatok az elmúlt évek megszorításai miatt egyre inkább rákényszerülnek, hogy kihasználják eddig parlagon heverő adóbevétel-lehetőségeiket. A legnagyobb bevételi forrás természetesen a gépjárműadó - amely ma már egyértelműen vagyonadóként funkcionál, hisz a bevételek felhasználása nem kötött. Anno, a bevezetéskor a gépjárműadót egyfajta útfenntartási járulékként adták el - de ez az ideológia napjainkra teljesen kiüresedett. Hasonló a helyzet az ingatlanadókkal: elvileg nincs ingatlanadó Magyarországon, ennek ellenére a kerületek túlnyomó többsége szed telek- és építményadót - írja a Napi Gazdaság.

A magánszemélyek eddig - általában - megúszták lakásaik adóztatását, ugyanis az erre szolgáló, a magánszemélyek kommunális adójának hívott ingatlanadóval visszafogottan éltek a települések. A korábbi szocialista kormányok értékalapú ingatlanadót próbálták bevezetni előbb a luxusadó, majd az egységes ingatlanadó formájában - ám mind a kettő elvérzett az alkotmányosság próbáján. Ugyanakkor létezik a helyi adózásban a magánszemélyek kommunális adója - amely a lakás értékétől függetlenül, néha a terület nagysága szerint differenciálva - évi 12-25 ezer forintos taksát vet ki a lakosokra. A 23 fővárosi kerületből alig öt élt ezen adóval, amihez egy kerület biztosan, egy pedig potenciálisan csatlakozhat - legalábbis ez derül ki a fővárosi kerületek honlapjain végzett gyors kutakodásból.

A kommunális adó két jobb parti kerületben, Óbudán (III. kerület) és Budafokon (XXII. kerület) a legmagasabb a lap kutakodása szerint - mind a két helyen alapterülettől függetlenül lakásonként 25 628 forintot kell évente befizetni.

Forrás: Napi Gazdaság
Cimkék: ingatlan, ingatlanadó, óbuda

Válasz

VAN MÁS MEGOLDÁS IS??

Szelényi: Orbánék tudatosan az államcsődre játszanak

Megjelent: 2012.01.11. 11:38 Frissült: 2012.01.11. 12:43
(Szigetváry Zsolt / MTI)
Van-e a magyar kormánynak „mesterterve” a gazdasági válság kezelésére? Lehet, hogy Orbánék a csődre játszanak, de akad olyan ország is, ahol ez bejött.
Szelényi: Orbánék tudatosan az államcsődre játszanak

Szelényi Iván szociológus az amerikai Yale Egyetem professzora szerint, a kabinet tudatosan játszik az államcsődre. Úgy véli, a Matolcsy–Orbán duónak jól átgondolt és következetes, egyben igencsak kockázatos a stratégiája. Nem irracionális őrültek kapkodása az első 18 hónap politikája, hanem konzekvens, bár feltehetőleg csak a legszűkebb belső kör által ismert „mestertervet” követ a kormányzat - idézi a szakértő írását a HVG.hu.

Lehet-e józan politikusnak államcsődöt vállalnia, sőt keresnie? Szelényi szerint igen, lehet. Argentína - mint írja - már a kilencvenes években egyre súlyosbodó gazdasági problémákkal küszködött. Nőtt a költségvetési hiánya és az államadóssága. 2001-ben a Standard & Poor’s bóvlira értékelte az államkötvényeit. A történet ideáig félelmetesen hasonlít a görög és a magyar eseményekhez. 2002-ben azután az argentin kormány egyik napról a másikra korlátozta a peso konvertibilitását, a dollár pesoárfolyama 1:1-ről 1:4-re korrigálódott, felfüggesztették az államkölcsönök visszafizetését, és – az IMF rosszallása ellenére – azok újratárgyalását ajánlották a nem különösebben lelkes hitelezőknek, akik elfogadták, hogy a kötvények eredeti értékének csak a 25-35 százalékát kapják meg - írja Szelényi a gazdasági hetilap csütörtökön megjelenő számában.

Orbán a Putyin

A magyar miniszterelnök felismerte, hogy a csőd nem is olyan rossz lehetőség, pusztán annyit jelent, hogy a befektetők elszenvednek némi veszteséget - véli a MarketWatchon megjelent elemzés szerzője, aki szerint ezen az úton könnyen követőkre találhat Orbán Viktor - írja a Napi Gazdaság.

Orbán meglehetősen kellemetlen ember, potenciálisan egy újabb Vlagyimir Putyin, ezért nehéz szimpatizálni vele, ám az IMF terápiái nem hoztak gyógyulás más országok esetén. A görög gazdaság továbbra is több mint ötszázalékos ütemben zsugorodik, és semmi jele a kilábalásnak. Írország visszacsúszott a recesszióba - ha ez az ára az IMF támogatásának és a kötvénypiacok megnyugtatásának, akkor nem csoda, hogy sok magyar köszöni, nem kér ebből.

A lázadás 2012 folyamán tovaterjedhet, a politikusok szembe fordulhatnak a megszorítások politikájával és a piacok követeléseivel. Aligha képzelhető el Görögországban, hogy tartósan fenntartható a 30-as éveket idéző recesszió, hiába ültet az EU technokratákat a vezetői posztokra. Ugyanez igaz Spanyolországra és Olaszországra.

Izland csődbe ment, és gazdasága most ismét növekedési pályán van. Jobban teljesít, mint sok ország, amely adósságai visszafizetésével küszködik. Mindez olyan politikusok megjelenéséhez vezethet, akik a tartozások egy részének leírását követelik. Ennek a folyamatnak Európa lesz a középpontja, de megjelenhet a színen az USA is, amely valószínűleg szintén megengedhetetlenül nagy adósságot halmozott fel, valamint a hasonló helyzetben lévő Japán.

Forrás: HVG.hu
Cimkék: államcsőd, orbán, szelényi

Előzmény

Válasz

Hogyan focizhat sikeresen Orbán?
Megjelent: 2012.01.09. 12:00 Frissült: 2012.01.09. 12:45

A reménysugár már felcsillant, a szabadságharc helyett talán már a béke a cél.

Vegyes nyilatkozatok látnak napvilágot hazánk IMF-tárgyalása előtt. Fellegi Tamás csütörtök délutáni nyilatkozatai mindenképpen arra utalnak, hogy megkezdődött a kommunikációs előkészítése egy, akár nagyobb engedményekkel is járó megállapodásnak, ugyanakkor olyan hangok is vannak, amelyek már jó előre a kudarcnak ágyaznak meg (vagyis azt hangsúlyozzák, hogy van élet az IMF nélkül). Pénteken aztán a gazdaság-politikai csúcsszereplők találkozója után már Orbán Viktor miniszterelnök is a megegyezés szellemében nyilatkozott.

Foci

Olyan időket élünk, amikor divatosak a focihasonlatok. Hogyan is néz ki jelenleg Magyarország és a nemzetközi pénzvilág focimeccse, mert ez küzdelem a javából. Képzeljük el, hogy a Fradi nyerte a magyar bajnokságot és összesorsolják a Bajnokok Ligájában a Real Madriddal. Budapesten telt ház van a Puskás Ferenc Stadionban, itthon a Fradi száz százalékosnak érzi a támogatottságát, a lelátó nagyobbik részén elkötelezett hívek ülnek, zúg a „Mindent bele!”. Emiatt egy pillanatra a gyepre kifutó fiúk elfelejtik, hogy az ellenfél valójában erősebb, képzettebb, több anyagi eszköze van, és amint elkezdődik a meccs, azonnal ráront az ellenfélre. Ám hiába az agresszív játék, hiába a beszólogatások, valahogy mégis az ellenfél rugdossa a gólokat, félidőben már 0-4 az eredmény.

A szünetben betódul az öltözőbe az elnök, ott van a vezetőedző és a másodedző is. Az elnök nemzeti szégyenről beszél, szerinte csal a bíró, a másodedző szerint továbbra is folytatni kell az egészpályás letámadást, a tapasztalt vezetőedző a legjózanabb. Szerencsére lassan az elnök is megnyugszik és józanságra int. Tudja mindenki, hogy nagy leégés is lehet a végeredmény, de bizony ki lehetne hozni még egy egész jó kis eredményt is a meccsből. Hiszen a Realnak is az az érdeke, hogy ne alázza agyon a Fradit, jó lenne, ha a visszavágóra még egy kis tét maradna, menjenek ki a madridi nézők a meccsre, sokan nézzék meg a tévén a visszavágót is.

Itt tartunk most, folytathatjuk a harcot a régi stílusban, Ha a Fradi a második félidőre is feltüzelve jön ki, az ellenfél tisztelete és sportszerűség nélkül, sőt, bepipulva, begőzölt fejjel sérüléseket okozhat, amiért esetleg később pénzbüntetésre ítélik, esetleg ki is zárják a Bajnokok Ligájából. Ugyanakkor okos taktikával, egy kevésbé tüzes ellenféllel szemben elérhető lenne egy tisztes vereség, 2-4, ami mindenkinek jó végeredmény. A hazai közönség két hazai góllal zárna, újra szeretné a csapatot, az előny azért megnyugtató lenne a spanyol bajnoknak is.

Külpolitika

Még egy pillanatra maradjunk távol az IMF-sztoritól. Szomorú, de igaz, a magyar gazdaság-politika egyik legnagyobb problémája, és bizony forintokban fájó problémája a külföldi támogatás és megértés teljes hiánya. Széttárhatja a kezét a sok magyar gazdaságpolitikus, hogy miként történhetett mindez.

Magyarország egy adósságát a kötelező mértéknél is jobban visszafizető, pozitív külkereskedelmi egyenlegű, költségvetését tartó és szerkezeti reformokra készülő ország, amelyet nem kéne ennyire negatívan megítélni. Széttárhatjuk értetlenül a kezünket, de sajnos ameddig jogszabályaink, nyilatkozataink, szabadságharcunk ennyire ellenséges fogadtatásra talál, hiába a gazdasági ellenérvek, a forint vészesen gyengül. Márpedig a külpolitikában, a gazdasági helyzetünk nemzetközi megértetésében valami nagyon el van rontva.

Ha csak szép csendben besimulnánk az átlagba, nem is lenne baj, de hogy egy éven belül másodszor-harmadszor is kifejezetten rólunk szól a világ, hogy úgy zárul a 2011-es év, majd úgy indul a 2012-es év, hogy mindenki a magyar balhét elemezgeti, ez öngól. Sajnos már az is elég a bizalomvesztéshez, ha a belföldi megítélés ennyire eltér a külföldi megítéléstől. Ha a külföldnek van igaza, miért nem változtatunk, ha nekünk van igazunk, miért nem tudjuk eladni, jól kommunikálni a magyar sztorit?

Sajnos legfontosabb természetes szövetségeseink Ausztria, Németország és Olaszország lehetnének, velük elsősorban a bankjaikat sújtó különadó és végtörlesztési veszteség miatt romlott el a viszony. Az unió egyéb országaiban és az Egyesült Államokban is értetlenség és egyfajta ellenségesség tapasztalható. Különböző nagykövetek, egykori, vagy ma is aktív politikusok írnak a magyar politikai vezetésnek intelmeket, majd pattannak le a megszólított személyekről, természetesen elsősorban a miniszterelnökről, akitől csak éles elutasításban részesülnek. Sajnos az olyan kisebb nemzetközi jótettek, mint a magyarok líbiai helytállása és más nemzetek állampolgárainak segítése, nem volt képes ellensúlyozni a főhatást.

Új irányok

Nagyon nincs is min meglepődni, hiszen Magyarország nem is titkolta, hogy új szövetségesek felé kíván fordulni. Nem az európai és amerikai adósságtengerben fürdő államokkal fűzné szorosabbra nexusait, hanem Kínára, Indiára, az arab világra és Izraelre tenne. Az új kapcsolatkeresésnek két látványos megnyilvánulása is volt, a lehető legmagasabb rangú, Ven Csia-pao miniszterelnök vezette kínai delegáció budapesti látogatása, illetve Orbán Viktor szaúd-arábiai látogatása. Ám ezek a relációk nem pótolhatják a nyugati forrásokat. A szaúdiak AAA kategóriájú kötvényekbe fektetnek, illetve az arab világ szuverén alapjai révén mindenféle befektetésbe raknak pénzt, de magyar állampapírt nem vesznek.

Kínával is elszúrtuk, jó előre bejelentettünk mindenféle együttműködési szándéknyilatkozatot, kínai légügyi érdeklődést, Kína állampapír-vásárlásait, de Orbán Viktor tavaszi viszont-látogatásán nem lesz könnyű eredményt felmutatni.

A magyar sztori eladása sehol nem tart

Fellegi Tamástól Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tárcája kapja meg a relációt, egy korántsem könnyű partnerrel kell felépíteni új kapcsolatokat. A belengetett milliárdos kötvényvásárlásokból pedig nehezen lesz valóság. Általában is el kellene adni a magyar sztorit, de ezzel nem foglalkozunk, sértetten és értetlenül nézünk a világra. Orbán Viktor az elmúlt nyolc hónapban kétszer tett kísérletet gazdasági országmarketingre külföldön. Egyszer beszélt Németországban a befektetőknek, kifejezetten pozitív volt a beszéde fogadtatása.

Egy kicsit más igénnyel, de fellépett Londonban, a London School of Economicson is, ahol a City magyar, illetve angol szakemberei is meghallgatták, és szintén jó volt a visszhang. Ennél azonban sokkal több tájékoztatás kellene, komoly magyar állami tájékoztatás nem volt a Távol-Keleten, nem volt az Egyesült Államokban, pedig sok befektetőnk van arrafelé. Lengyelországról mesélik, hogy a Pénzügyminisztériumban az egyik miniszterhelyettes az év 200 napjában utazik, tájékoztat, a legfontosabb feladata külföldön eladni a lengyel sztorit, nálunk ez sehol nem tart.

IMF

No,és akkor pár gondolat az IMF-megállapodásról. A teniszben ki nem kényszerített hibának hívják azt, amikor a játékos maga ront, nem ellenfele kényszeríti a labdamenet elvesztésére. Miért kell nekünk az IMF ellen, a helyi vezetője ellen nyilatkozni, miért kell előzetesen, hibásan definiálni azt, hogy milyen hitelt szeretnénk, és miért kell a mai napig ragaszkodni a piaci finanszírozáshoz, még ha lesz is megállapodás.

10-11 százalékos ma a magyar állampapírpiaci kamatszint. Ha a büdzsé elsődleges egyenlege nulla, akkor ez azt jelenti, hogy 5 százalékos infláció mellett 5 százalékos gazdasági növekedés kellene ahhoz, hogy ne nőjön az adósságunk. Ha a 10 százaléknál olcsóbb lesz az IMF-hitel, márpedig, ha lesz, akkor olcsóbb lesz, az lesz a nemzeti érdek, hogy az olcsóbb finanszírozást használjuk.

Igenis szükség van az IMF-re, és nem is feltétlenül a pénz miatt, a hitelesség visszaállítása érdekében. Vegyünk tőlük kölcsön egy kis bizalmat és olcsóbb lesz az adósságunk finanszírozása, erősebb lesz a forint. Ez pedig nemzeti érdek!


Nemzeti érdek az IMF-megállapodás Fotó: Reuters

Vannak olyan vélemények, hogy a jegybanki devizatartalékkal átvészelhető a válság, hiszen 38 milliárd euró tartalékkal szemben mindössze 5-6 milliárd euró 2012-es devizatörlesztés áll fenn. Igaz, de a bizalom, a hitelesség, a piac meggyőzése fontosabb. A piac erősebb lesz, mint Magyarország, velük és nem ellenük lehetünk sikeresek.

Nem akkor van csőd, amikor elfogy a tartalék, hanem már korábban. Akkor, amikor a piac már nem látja, hogy mitől állna meg a fogyás. Hiszen a devizatartalék másképpen is fogyhat. Mi van, ha a magyar magánszemélyek tömegesen átváltanak forintot euróra? Elfogynak a tartalékok. De ha nem fogynak el, és van miből törleszteni, csak éppen a forint gyengül 380-400 forintig az euróval szemben, az is egyfajta csőd. Technikai államcsőd még nem feltétlenül lesz, de ilyen árfolyamnál már minden csődben van, a devizában eladósodott magánszemélyek, vállalatok, az önkormányzatok, a bankrendszer.

Egyesek a furcsa kormányzati kommunikáció mentén azt találgatják, hogy van-e ebben tudatosság, szándékosság. Aligha, a csőddel sokan veszítenek a kormány holdudvarában is, mindenki, akinek van vesztenivalója, pénze, cége, üzlete, az bukik, ráadásul a történelemkönyvek által megörökítve meglesz a politikai bukás is. Ezt senki nem akarhatja. Véletlenül sem úgy érdemes a csődöt elképzelni, mint a görög helyzetet, ahol igazán semmi nem változik, csak éppen a bankok elengedik az állam tartozásának felét.

Európai uniós tagok vagyunk, ez is jelent védelmet, de nem vagyunk az euróövezet tagjai. Védelmet az olcsóbb és biztos IMF-es finanszírozás jelent. Meg kell állapodni az IMF-fel, ez a nemzeti érdek. A várhatóan ezért kért engedmények, a függetlennek megtartott jegybank, a még konzervatívabb költségvetés, a következő kormányzatoknak is fenntartott szabad adómeghatározás nem ár ezért. Fellegi Tamás persze hivatalosan nem tud olyan ügyeket megígérni, ami parlamenti kompetencia, de azt a tárgyalópartnerek is pontosan tudni fogják, hogy a főnöke erre is képes. Talán immár nemcsak képes erre, de el is szánta magát!

Brückner Gergely Szerző: Brückner Gergely
Forrás: FN24
Cimkék: Pénzügy, IMF

Előzmény

Válasz

76 százalék lehet az állami nyugdíj

Megjelent: 2012.01.09. 08:00 Frissült: 2012.01.09. 09:10

76 százalék állami nyugdíjat kaphatnak az elmúlt időkre a magánpénztárban maradó tagok és legalább havi 14 ezer forintos tagdíjfizetéssel kell számolniuk.

Március végéig dönthetnek a magánpénztári tagok, kitartanak-e tovább, vagy mégis visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe. Tavalyhoz képest annyi a változás, hogy most, aki nem tesz semmit, az marad a magánpénztárban, aki át szeretne lépni az államiba, annak kell a pénztáránál ezt jeleznie.

Akinél elvi kérdés a maradás, annak tehát semmi dolga. Aki viszont komolyan mérlegre szeretné tenni, mit nyerhet és mit veszthet, annak íme néhány támpont.

1. Nem várt fordulat, hogy akkor is jár állami nyugdíj, ha valaki magánpénztártag marad, vagyis nem lép vissza az állami rendszerbe. Első ránézésre csak az nem volt világos, mennyi is lesz ez az állami nyugdíj, ezért megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot. Megtudtuk, hogy a magánnyugdíjpénztárban maradók a 2011. december 31-jét megelőző időszakra az állami pillérből származó nyugdíjuk hozzávetőleg 76 százalékára lesznek jogosultak. Ez úgy jön ki, hogy megkapják az állami pillérbe tavaly év végégig befizetett 75 százalékot, plusz a 14 hónapos tagdíj átirányítás kompenzálásaként még kb. 1 százalékot. Ezt a cirka 76 százalékot egészítheti ki a maradó tagok magánpénztári megtakarítása, a pénztár gazdálkodásának függvényében – jegyezte meg a minisztérium a válaszában.

A 2012 január 1-jét követő időszakra viszont mindenki (így a magánpénztárban maradó is) teljes állami nyugdíjat kap, az általános számítási szabályok szerint. Mégpedig azért, mert a jövőben kizárólag az állami nyugdíjpillérbe lehet befizetni az egyéni nyugdíjjárulékokat és így innentől kezdve mindenki jogosult a teljes állami nyugdíjra. A magánnyugdíj-pénztári felhalmozás pedig továbbra is gyarapítható, önkéntes befizetéssel. Ezzel együtt így akár jól is járhatnak a maradó tagok, főleg, ha még sok évük van hátra a nyugdíjig, s persze feltéve, hogy a magánpénztárak fennmaradnak és jó hozamot produkálnak.

Az NGM persze másképp látja ezt, ezért is tartotta fontosnak megjegyezni: "A nyugdíjak értékállóságát egyedül az állami rendszer garantálhatja, a magánnyugdíj-pénztári rendszer kiszámíthatatlanságával szemben.”

A megkérdezett (a téma érzékenysége miatt neve elhallgatását kérő) nyugdíjszakértő szerint viszont nem kell túlságosan komolyan venni azt az ígéretet, hogy a magánpénztári tagok is kapnak majd állami nyugdíjat. Hiszen ahogyan volt már ezzel ellentétes szabály, eztán is jöhet.
2. Fennmaradnak-e a pénztárak vagy akárcsak egy pénztár is? Minimum havi 14 ezer forint önkéntes tagi befizetés és százezer fennmaradó tag mellett tartható a rendszer a Stabilitás Pénztárszövetség szerint. Ennyi kell ugyanis ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat (PSZÁF felügyeleti díj, és Garancia Alap költsége) ki tudják fizetni a pénztárak.

A működési költségek fedezete tovább emelheti a havi fizetendő tagdíjat, ahogy az is, hogy mennyien döntenek a jelenlegi tagok közül az állami rendszerbe való visszalépés mellett. Arra lehet számítani, hogy minden pénztár maga állapítja majd meg az önkéntes tagdíj mértékét annak függvényében, hogy hány tagja marad, és mekkora költségekkel tudja a saját adminisztrációját üzemeltetni. Előfordulhat, hogy lesznek pénztárak, amelyek nem vállalják a működést ilyen feltételek mellett, így Borza Gábor elnök szerint fúziókra és megszűnésekre kerülhet sor.

3. Akinek nem gond a havi legalább 14 ezer forintos tagdíj megfizetése, annak megérheti a magánpénztárban maradni a Stabilitás szerint. Miért is? Mert ahogy a szövetség hangsúlyozza: a magánpénztárak csak 0,9 százalékos működési költséget vonhatnak le, a befizetés többi része növeli a tagok felhalmozását. A havi 14 ezer forintos minimális tagdíjnál maradva (nulla pénztári működési költséggel számolva) ez azt jelenti, hogy 126 forint megy el az állami díjakra, a tagdíj fennmaradó része (13 874 forint) pedig hozzácsapódik az eddig felhalmozott egyéni nyugdíjcélú megtakarításokhoz és azokat gyarapítja tovább.

Borza Gábor hangsúlyozta: ez a jelenlegi költségstruktúra a pénztártagok számára nagyon alacsony költség melletti vagyonkezelést tesz elérhetővé, ami ma a legolcsóbbnak számít a magyar megtakarítási formák között, de a világban máshol sem nagyon találni ennél kedvezőbb ajánlatot. Az elnök szerint azok számára, akik önszántukból az öngondoskodás mellett hitet téve pénztártagok maradtak, most az a leginkább racionális döntés, ha továbbra is maradnak. Sőt, az elnök úgy látja, érdemes lehet az új feltételek alapján azoknak is megfontolniuk a visszatérést a magánrendszerbe, akik korábban már az állami rendszert választották. Ennek lehetőségét vizsgálják a szövetség jogi szakértői.

Adódik azonban a kérdés, lehet-e nulla működési költség mellett színvonalas befektetési szolgáltatásra számítani? Feltehetően nem, hiszen például a befektetési szakértőket is meg kell fizetni. Ahhoz viszont, hogy a színvonalas szolgáltatás költségét is ki tudják szorítani a tagdíjak 0,9 százalékából a pénztárak, valószínűleg havi 14 ezer forintál is többet kell majd befizetniük a tagoknak.

Másrészt az utóbbi idők gyakorlata alapján felvetődhet az is: mi történik, ha később hoznak egy új szabályt, ami szerint még ennél is kevesebbet fordíthatnak a pénztárak a működésre? Vajon akkor is fenn tudnak majd maradni?

4. Teljes állami nyugdíjat kaphatnak a visszalépők. Kérdés, ez mennyire lehet vonzó azoknak, akik eddig sem bíztak az államiban...

5. Most is felvehetik a magánpénztári vagyonuk pozitív reálhozamát (vagy önkéntes pénztári, illetve egyéni nyugdíjszámlára kérhetik), akik visszalépnek az állami rendszerbe. Nem várt gesztus a kormány részéről, hogy ismét biztosította ezt a lehetőséget. Tavaly sokak számára vonzó "jutalom" volt a hozam. De vajon most van-e még egyáltalán hozam? A pénztáraktól erre a kérdésre is kértünk választ, de még nem kaptunk.

Lehetséges, hogy már elolvadt a pozitív reálhozam, figyelembe véve, hogy mennyit romlottak a tőzsdei eredmények - vélte a megkérdezett nyugdíjszakértő. Ha csak arra gondolunk, hogy korábban még 300 milliárdos megmaradt magánpénztári vagyonról lehetett hallani, ma meg már csak 230-250 milliárdosról, az is sokat mond - tette hozzá. S arra is számítani kell, hogy ha van is pozitív reálhozam, nagyon eltérő lehet, hogy az egyes pénztáraknál ez mennyi - figyelmeztetett.

6. Amit nem szabad elfelejteni: azzal, hogy a kormány ismét felkínálta a lehetőséget a visszalépésre az állami nyugdíjrendszerbe, nyilvánvalóvá tette, hogy igényt tart a megmaradt százezer tag felhalmozására is. És ha ez így van, akkor feltehetőleg mindent meg is fog tenni azért, hogy ezek a milliárdok az állami kasszába kerüljenek. Ezért mondta a nyugdíjszakértő, hogy ne legyenek illúzióink: változatlanul a magánpénztárak megfojtása a cél. Hiszen csak ezen az áron kerülhet a náluk kezelt pénz az állami kasszába.

7. Csiki-csuki. Ha a megmaradt pénztártag túlnyomó többsége visszalép az állami rendszerbe, ők végzik ki a pénztárakat, mert tagok és megfelelő bevétel nélkül egy sem lesz képes fennmaradni.

Ha viszont a többség továbbra is kitart, akkor (az előző pontból következően) lehet, hogy megteszi a kormány amit eddig még nem, vagyis megszünteti a magánnyugdíjpénztárakat, és államosítja a teljes ott lévő vagyont. A megkérdezett nyugdíjszakértő szerint ez lenne a legbecsületesebb. S ami még rossz hír: valószínűleg az EU-nak sem lenne különösebb kifogása ez ellen, hiszen úgy tűnik, számukra az MNB függetlensége és az adótörvények újra felessé tétele az, ami igazán fontos - jegyezte meg. Vagyis lehet, hogy a maradó tagok is végül az állami rendszerben kötnek ki.

Szerző: Tamásné Szabó Zsuzsanna
Forrás: FN24
Cimkék: magánnyugdíjpénztár

Válasz

Orbán: minden fontos kérdésben hajlandóak vagyunk tárgyalni

Megjelent: 2012.01.06. 08:24 Frissült: 2012.01.06. 11:52 hir24

http://www.hir24.hu/belfold/2012/01/06/valsagtanacskozast-hivott-ossze-orban-viktor/ /Másold be a keresődbe + enterre kattints, akkor előjön a teljes szöveg a hozzászólásokkal/
104 komment| /A zárójelbe tett szöveg az egyéni véleményem: Margó/

Ezentúl napi szinten egyeztet a kormány a Nemzeti Bankkal, hogy erősítsék a forintot.

Megbeszélés kezdődött péntek reggel a miniszterelnök parlamenti dolgozószobájában Orbán Viktor kormányfő, Simor András jegybankelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Fellegi Tamás IMF-tárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter, illetve a Miniszterelnökséget vezető Varga Mihály részvételével. Simor András még a találkozó vége előtt otthagyta a megbeszélést.

Orbán Viktor a megbeszélés után sajtótájékoztatón közölte: a találkozót jegybank elnöke kezdeményezte, és a forint megerősítését szolgálta. A kormányfő hozzátette: ezután napi szinten egyeztetnek majd. Orbán Viktor egyébként – Fellegi Tamás tegnapi bejelentését megerősítve – a Nemzetközi Valutaalappal való tárgyalásokat sürgette.

A kormányfő elmondta: Fellegi Tamás megkapta az IMF-tárgyalásokhoz szükséges mandátumot, a magyar kormány pedig mindent megtett annak érdekében, ami ahhoz szükséges, hogy a tárgyalások minél előbb meg tudjanak kezdődni és minél hamarabb le tudjanak zárulni. "Ha megvan a biztonsági védőháló, akkor minden erőnkkel újra a növekedés megindításáért tudunk dolgozni. Ez sürgető" - fogalmazott Orbán.
/Talán észhez tér, és lejjebb száll a magas lóról ?/

A megbeszélések várható időpontjáról szólva elmondta, most azt várja a kormány, hogy az IMF is kiadja a mandátumot a saját delegációjának. Orbán szerint Magyarország minden fontos kérdésről hajlandó tárgyalni.
/Úgy tűnik, mintha Orbán tenne jót az IMF-el, mert hajlandó leülni a tárgyalóasztalhoz./
Gazdaságpolitikai fordulatra csak az év második felében számíthatunk, az első félév komoly nehézségeket hoz majd - fogalmazott.
/Nem kellene még mindig hitegetni az embereket!/

Az emberek pénzéhez a kormánynak nincsen semmi köze - reagált a kormányfő azokra a pletykákra, melyek szerint fennáll a veszélye annak, hogy az állam rá akarja tenni a kezét a magánbetétekre. "Elképzelhetetlennek tartom, hogy egyáltalán napirendre tűzzünk ilyen kérdést" - mondta.
/Egyelőre, de meddig? -ha nem lesz más megoldás, akkor ugyanaz fog történni, mint a magány-nyugdíj gyűjtésével./

A jegybank függetlensége és a devizatartalék kapcsán így fogalmazott: "A jegybank által kezelt devizatartalék fölötti rendelkezés joga kizárólag a jegybankot illeti meg. A kormány a jegybanki függetlenség tiszteletben tartása miatt ezzel a kérdéssel nem is foglalkozik." /Ha..Ha..Ha../

Csütörtökön a forint zuhanása történelmi mélypontra esett és soha nem látott szintekre gyengült az euróval szemben, a csődkockázati felár is kilőtt. Fellegi Tamás, az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter délelőtt sajtótájékoztatón nyugtatta a kedélyeket. Kijelentette: a kormány gyors megállapodást akar a Nemzetközi Valutaalappal. A miniszter először elővigyázatossági készenléti hitelről beszélt, később kifejezetten a készenléti hitel kifejezést használta.
/... mivel már a elővigyázatossági készenléti hitelt "eljátszotta" a magyar kormány./
Fellegi szavai és a javuló nemzetközi hangulat miatt a forint erősödni kezdett: a csütörtöki 324-es mélypont után péntek délelőtt 316 forintot kellett adni 1 euróért.

Londonból nézve nincs csődveszély

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője úgy véli, hogy a finanszírozási igényeket és a kormány rendelkezésére álló forrásokat összevetve Magyarország "aligha tekinthető a törlesztésképtelenség szélén álló" adósnak/ Külföld s arra számít, hogy MO. felszabadítja a devizatartalékait, akkor pedig valóban "qurva" nagy lesz a baj/

VÉLEMÉNYEK A FACEBOOKRÓL:

József Nemes · Kiemelt hozzászóló · Hild József Építőipari Szakközépiskola
Na összeült az észbrigád!
Kíváncsi vagyok, hogy milyen orbitális baromságot találnak ki megint.

Laszlo Seres · Kiemelt hozzászóló · Zalka Máté Szakközépiskola Berettyóújfalu
Semmi másról nem lesz szó :::: Simor Andrást megtörni , meggyőzni a deviza tartalék felszabadításáról . Nem akarok vészmadár lenni de qurva nagy baj van .
Az egyetlen ész szerú megoldás a mennie kéne menni kéne de gyorsan!!

/Árfolyamok 2012-01-06 13 órakor
CHF svájci frank 259,59 Ft.
EUR euro 316,22 Ft.
GBP angol font 382,83 Ft.
USD USA dollár 247,05 Ft. /

Előzmény

Válasz

Mi lesz ennek a vége ránk Magyarokra nézve? - nem tudom. De azt tudni lehet - néhány régi közmondás szerint is, hogy: Széllel szemben nem érdemes... , mert visszahordja ránk.

Előzmény

Válasz

VÉSZHELYZETBEN A FINANSZÍROZÁSUNK
Folytatódik a vérengzés a piacokon
http://fn.hir24.hu/gazdasag/2012/01/05/folytatodik-a-verengzes-a-piacokon/#comments

73 komment|
Megjelent: 2012.01.05. 10:49|
Frissült: 2012.01.05. 13:01

A forint soha nem látott szintekre gyengült az euróval szemben, kilőtt a csődkockázati felár. Mit mond a kormány, mit lépnek a piaci szereplők? Percről percre.

12. 51 Csaknem 3 százalékos mínuszban a BUX

2,92 százalékos mínuszban a a BUX. A Fellegi.beszéd utáni kis kiugrást némi visszaesés követte, dél óta lényegében stagnál a mutató szintje.

12.30 Álltunk már rosszabul is ma

322-as szint alatt van a forint egyelőre.

11.50 Még mindig hiteleznek nekünk!

Ha drágán is, de kapunk még hitelt. Sikerül 35 milliárdnyi diszkont kincstárjegyet elpasszolni (idei december 27-i lejárat) 9,96 százalékos átlaghozamon. A rossz hír, hogy tavaly decemberben, karácsony előtt ez még ment 7,91 százalékos átlaghozamon is

11.30 Csak pár percre nyugtatta meg Fellegi a piacokat?

A Fellegi-beszéd alatt a hírügynökségek első szalagcímei arról szóltak, a miniszter ismétli magát, kicsit később, hogy a kormány feltételek nélkül hajlandók leülni az IMF-fel- mondta lapunknak Kuti Ákos, az Equlior vezető elemzője. Erre a hírre a traderek „belevettek”, elindult egy erősödés. Ám a beszéd folytatódott, s kiderült, hogy a kormány továbbra is kemény feltételeket kíván támasztani a tárgyalások közben, s lényegében nem történt semmiféle változás a kormány korábbi álláspontjához képest. Véget ért a beszéd, jöttek az elemzői kommentárok, s újra az eladások kerültek túlsúlyba – mondta az elemző.

Bár a Fellegi-beszéd alatt közel 300 pontot erősödött a BUX, ebből 100 pontot hamar vissza is adott. A forint egyelőre a 321-322-es szint között tanyázik.

11.15 Giró-Szász: Nem fenyeget államcsőd

A kormányszóvivő szerint az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos találgatások, illetve a hazai bankbetétekkel kapcsolatos rémhírek mozgatják a forint árfolyamát. Magyarországot nem fenyegeti államcsőd, ezt nemcsak a kormány, hanem attól független közgazdászok is megerősítik - jelentette ki Giró-Szász András, aki szerint a makroszámok is ezt igazolják.
A kormányszóvivő ezt lapunk kérdésére válaszolva mondta, amikor a Nemzetgazdasági Minisztérium által márciusban beterjesztendő, a nemzetgazdaság biztonságos működéséről szóló törvényjavaslat céljairól kérdeztük.

11.08 Esik, de nem szakad

Esik, de nem szakad a BUX, 11 óra 8 perckor 2,37 százalékos mínuszban van. A tegnapi naphoz hasonlóan tehát határozott eladói nyomás van, de pánik egyelőre nincs. A Fellegi-beszéd alatt jó 200 pontot erősödött a BUX.

10.40 Erősödés!

322-es szint alá süllyedt a forint, délelőtt 10 óra előtt a 324-es szint fölött is volt. Keszeg Ádám, a Raiffeisen bank elemzője szerint az erősödés részben betudható technikai korrekciónak (a piac már kicsit „túlhúzta” a forintot, túladottá vált, s most némileg korrigált), részben hathattak a piacra Fellegi Tamás megnyugtató szavai is.

10.35 Fellegi: „Tudjuk, hogy komoly a helyzet”

Gyors megállapodást akart az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter. Fellegi Tamás a csütörtök délelőtti kormányszóvívői tájékoztatón kijelentette: az elmúlt napok eseményei a kulcskérdésen nem változtattak, az alapprobléma továbbra is az államadósság, annak ellenére, hogy annak szintje „komoly mértékben csökkent” az elmúlt másfél évben. A miniszter megerősítette, az ország finanszírozását mindenekelőtt a piacokról akarják megoldani. Fellegi Tamásnak felhatalmazása van tárgyalni készenléti hitelről is. A miniszter először elővigyázatossági készenléti hitelről beszélt, később kifejezetten a készenléti hitel kifejezést használta. Soha nem is volt kérdés, hogy ez is része lehet a tárgyalásoknak - tette hozzá. A miniszter szerint Orbán Viktor egy héttel ezelőtti, a Kossuth rádióban adott interjúban elhangzott mondata, mely szerint nem "húsbavágó" a megegyezés, nem mond ellent a kormány jelenlegi kommunikációjának. Fellegi Tamás szerint a kormány hajlandó feltételek nélkül leülni a tárgyalóasztalhoz az IMF-el és az Európai Bizottsággal. Ez magában foglalja a jegybanki törvény egyes rendelkezéseinek újratárgyalását is. Hozzátette azonban, hogy bár minden kifogásolt elemről készek tárgyalni, ez még nem jelenti, hogy bármit el is fogadnának, noha az látszik, hogy külső forrásokból kell megoldani a finanszírozást. Ezt a kormány tervei szerint elsősorban a piacról kell megtenni. Fellegi Tamás szerint a kormány érti azt is, hogy ennek feltétele a megegyezés az IMF-fel. A miniszter úgy látja, a jövő heti washingtoni látogatása előrelépés lesz a formális tárgyalások folytatásában és az előkészítési fázist végre le tudják zárni.
,
10.28 London "három számjegyű" MNB-kamatemelést vár

A Commerzbank szakértői Londonban csütörtökön összeállított napi devizapiaci áttekintésükben úgy fogalmaztak, hogy a további forintgyengülés "aligha meglepő ... a piacok egyre inkább az IMF-tárgyalások sikertelenségét árazzák". A ház szerint a derűlátó kormánynyilatkozatok dacára "a nézetkülönbségek Budapest és a nemzetközi közösség között immár feloldhatatlannak tűnnek". Az elemzők szerint a kötvény- és a devizapiac "emiatt bünteti az országot, és nem látszik a vége a forintgyengülésnek". Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője csütörtöki kommentárjában úgy vélekedett, hogy a 324 forint körüli euróárfolyamok közepette most már - százalékpontban mérve - "három számjegyű MNB-kamatemelés szükségességéről kell beszélni". (MTI)

10.20 Fellegi: a kormány tiszteletben tartja az MNB függetlenségét

A kormány tiszteletben tartja a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét és támaszkodik szakértőire, ezért Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke is részt vesz az IMF-egyeztetésen a jövő héten - jelentette be Fellegi Tamás.

09.30 Folyamatosan gyengült csütörtök délelőtt a forint.

Kora délelőtt áttörte a 324-as szintet is. Egyelőre nem hangzott el olyan kormányzati üzenet, amelytől a piacok megnyugodhattak volna. Az eurót csütörtök délelőtt fél tízkor 323,44 forinton jegyezték a bankközi deviza kereskedelemben a szerda esti 320,59 után. A svájci frank 265,20 forinton állt.

Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes-államtitkára a Wall Street Journalban szerdán megjelent interjújában úgy nyilatkozott: ha nem születne megállapodás az IMF-fel a korábbi IMF-EU-megállapodásból fennmaradt, az MNB-nél tartott pénzeket hívhatnák le, illetve felhasználhatnák az államosított magánnyugdíj-pénztári vagyonból fennmaradt eszközöket, és a Mol-ban tartott részesedést is, ha szükséges. Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, az IMF-fel tárgyaló magyar delegáció egyik tagja pedig azt mondta: Magyarország hajlandó megfontolni az IMF a szigorúbb feltételrendszert jelentő készenléti hitelmegállapodását. Mindez láthatólag nem győzte meg a piacokat. Az IMF egyébként heteken belül értékeli Magyarországot, de még nem foglalkozik a magyar kormány új elővigyázatossági hitelkeretre vonatkozó kérésével.

Forrás: FN24 Cimkék: forint, imf. eu, cds felár

NÉHÁNY HOZZÁSZÓLÁS:

Egri Károly · Kiemelt hozzászóló · Kecskemét
Jó lenne, ha Giro-Szász felsorolna néhány, a kormánytól független mértékadó közgazdászt, akik szerint sem fenyeget államcsőd.

Gréczi Vali · Kiemelt hozzászóló
Nincs aki figyelmeztetné OV, hogy szüntesse meg ámokfutását. Tönkreteszi az egész Magyar Köztársaságot. Mert nem csak a nép bukik, hanem ő és hires bandája is. Állapodjonak már meg az IMF. -elNe hozzon ránk több bajt mint ami eddig is van. Neki fontosabb a hatalma, mint 10 millió nép élete, sorsa. Ekkora zsarnokságot, már nem lehet elviselni. Én ugy gondoltam eddig csak van a Fideszbe egy-két józanabb politikus is. Mit akarnak még elérni, nem volt elég.

Bőke Ferenc · Feliratkozás
A Magyar Köztársaság január 1-el megszűnt és már 10 millióan sem vagyunk sajnos....és a rózsaszín ködön át megláthatjuk a totális összeomlás fenyegető képét....de van 2/3 és erre büszke!!!!!

László Ferenc · ELTE
Az az érzésem, hogy ez a mese egyre inkább kezd hasonlítani "A király új ruhája" című panfletthez. Addig-meddig mondogatják saját maguknak nagyjaink, hogy nincs semmi baj, míg maguk is elhiszik, aztán mikor "belebújnak a ruhába", már mindenki a meztelenségünkön fog szórakozni és röhögni. Én speciel nem szeretem, ha kiröhögnek, főleg úgy, ha mindez más gőgössége, kevélysége, fafejűsége következtében történik.

Szabó Gergő · Kiemelt hozzászóló · University of Debrecen
az államadósság, annak ellenére, hogy annak szintje „komoly mértékben csökkent” -> Ami valamiért ellentmondásba ütközik azzal a ténnyel, hogy az államadósság most rekordot döntött. Akkor most valaki hazudik?
"finanszírozását mindenekelőtt a piacokról akarják megoldani." ->Mégis melyik piacról? Főleg államcsőd közelben, megszorítások közepette.
Ugye ég most Orbán pofája. Mivel annak idején ki jelentette, nem vesznek fel IMF hitelt. Börtönbe kerül az aki növeli az államadósságot. Ezért megpróbálja minél sunyibb módon megoldani (megfontoljuk az IMF-et, csak beszélgettünk velük, meghívjuk egy grill kerti partira), bár már így is bohócot csinált saját magából, ország-világ előtt.

Katalin Halmi · Kiemelt hozzászóló · Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola Hódmezővásárhely
Ez már tragédia. Felkérem a Fideszbe lévő értelmes embereket, hogy vessenek véget a vezérük ámokfutásának, mert beledöglünk. Ébresztő!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Zsóki Keresztessy · Kiemelt hozzászóló
Valóban?? Mikor is keletkezett ez a csőd??Hogy is és mikor is omlott össze a nagy u.n.Kommunista szövetség,,Miért is dőlt be a gazdaság minden volt testvéri országban?Ezen kellene elgondolkozni .Hogy is van ez?

Péter Tóth · DE-TTK
Zsóki Keresztessy kit érdekel már mi volt 20 éve könyörgöm????? Mi most fogunk éhen dögleni a pökhendi, hatalom-mániákus, 2/3-os barommal az ország élén!!
János Nagy · Kiemelt hozzászóló · Itt dolgozik: Városi Rendelőintézet
Péter Tóth Kit érdekel, mi volt húsz éve? Például azokat a magánbankokat akiktől hiteleket vetettek fel velünk, hogy konvertibilis valutához tudjon jutni a nagy és erős, legyőzhetetlen Szovjetunió ! Mi meg kereskedtünk konvertibilis rubellel, ami annyit sem ért, mint némely hozzászólás ezen a fórumon.

/...és neked mi a véleményed? írd le hozzászólásként ide! Margó

Válasz