http://www.szekelykapuk.hu/szmiklos.htm
Száraz Miklós György: Magyarország csodái – csavargások régmúlt időkben Magyar Könyvklub, Budapest 2002

SZÉKELYKAPUK

»Ha az utcaajtót és a nagy kaput közős szemöldökgerenda foglalja össze, ha a szénásszekerekhez mért magasságúvá emelik és közös tetővel látják el: íme a nagykapu, amit »székely kapu«-nak neveznek. « MALONYAI DEZSŐ
NEMIGEN TUDJUK, hogy midőn a Székelyföld falvaiban bandukolunk, és a porták előtt magasodó kapukat bámuljuk, nemcsak a helybéli emberek ügyességét, fantáziáját és hagyománytiszteletét csodáljuk meg, hanem a rég elfeledett európai múlt egy valaha közös, itt tökélyre fejlődött és konzerválódott darabkáján is legeltetjük a szemünket. Egy 1632-ből származó birtokleltár említi, hogy a Fogarasi havasok lábánál elterülő Kucsuláta község udvarházánál áll „az utca felől egy öreg, deszkás, galambdúcos, zsindelyes kapu, mellette egy kis ajtó". Egy másik, 1636-os összeírás arról tudósít, hogy „az simenyfalui udvarház [előtt] vagyon [egy] nagy, öreg festett, három temérdek oszlopokon álló, kötött.galambbúgos, zsindelyes" nagykapu.
A fogarasi Kucsuláta és az udvarhelyszéki Siménfalva községek udvarházkapuinak leírása a legrégebbi tudósítás a kifejlett, igazi székelykapuról - a cifrázott és festett, kötött, galambdúcos és zsindelyes nagykapuról.
Erdélyben, Hargita megyében, Székelyudvarhelytől kissé északkeletre, a Fenyéd patakjának keskeny völgyecskéjében húzódik meg Máréfalva. Az időszámításunk szerinti második évezred utolsó népszámlálása szerint 2017 lakosából 2 román nemzetiségű, a többi magyar. Mégpedig faragó kedvű székely, aki ma is ad arra, hogy az „életébe", azaz udvarába, házába belépni szándékozót méltóképpen fogadja. Az egykori Udvarhelyszék legszebb nagykapuit láthatjuk itt, ebben a kopár dombok határolta, hosszan elnyúló faluban. És ezek közül a hatalmas székely kapuk közül talán minden negyedik-ötödik a XIX. századból való, néhányukat még Orbán Balázs is láthatta.
Igaz, akkoriban, amikor a Székelyföld leírója az utakat rótta, azok a kapuk, amelyek ma a legöregebbek, a legújabbak lehettek. „Nem ritkán lehet 150, 200 éves, sőt régibb kaput is láthatni a székelyföldön" - olvashatjuk a fotog­ráfus-polihisztor 1868-ban kiadott művében. Ő még azokat a XVI-XVII. századi kapukat is láthatta, amelyeket mi már csak megsárgult papirosokból, birtokösszeírásokból, kastélyok és udvarházak leltáraiból ismerünk. Lehet, hogy az említett siménfalvi udvarház „nagy, öreg" kapuját is látta romjaiban? Netán azért nem látta, mert éppen akkortájt bontották el, s állították az újat, a ma is állók talán legöregebbikét?