Hazudott a kormány a nyugdíjakról?
9kommentSzóljon hozzá!| Megjelent: 2011.10.18. 07:00|Frissült: 2011.10.18. 07:07Felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja Székely Tamás, a VDSZ elnöke a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetését. A szakszervezeti vezető szerint ezzel a kormány becsapta az embereket.


A rokkantnyugdíjakat is felülvizsgálják
(Shutterstock) A kormány korábban arról beszélt, hogy a kizárólag a rendvédelmisek szolgálati nyugdíját fogják megszüntetni, ennek ellenére a pénteken ismertté vált törvénytervezet az összes korengedményes és korkedvezményes nyugdíjast érintené, azaz egy jóval szélesebb társadalmi réteget – mondta az FN24-nek a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője korábban valóban kijelentette: az elmúlt években nyugdíjba vonult, az öregségi nyugdíjkorhatár alatti rendőrökre, tűzoltókra, pénzügyőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási tisztekre vonatkoznak majd ezek a változások, a „bányászokra, vegyészekre, zenészekre nem”.
A javaslatban azonban az szerepel, hogy az előrehozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek korhatár előtti öregségi nyugdíja, az országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja, a korengedményes nyugdíj, valamint a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományának (a továbbiakban együtt: fegyveresek) szolgálati nyugdíját szüntetik meg. A törvény a tervek szerint 2012. január 1-jétől lép életbe, ezután a már megállapított nyugdíjakat korhatár előtti ellátásként, föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként, illetve fegyveresek esetében szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani, és a jövő évtől ugyanilyen ellátást kell megállapítani azoknak is, akik az ellátásra a jogot már megszerezték. Azokat, akik valamilyen egészségkárosodás miatt nyugdíjaztak, felülvizsgálják, és ha elég egészégesnek találják őlet, akkor ugyanaz vonatkozik rájuk, mint a többi korhatár előtti nyugdíjasra. A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradék társadalombiztosítási szempontból nem minősül nyugellátásnak, ám azok, akik ezt kapják, egészségügyi szolgáltatásra jogosultak maradnak.

Nyugdíj, ami nem is kerülne pénzbe az államnak

A VDSZ elnöke a beszélgetésünk idején épp több más szakszervezeti vezetővel a törvénytervezet szövegét elemezte, próbálták értelmezni, valójában mit is akar a kormány a nyugdíjasokkal. Több következetlenség szerepel a szövegben, Székely Tamás szerint a javaslat „rohammunka” eredménye lehet. Egy alapvető értelmezési problémára hívta fel a figyelmet: a döntéshozók valószínűleg nem tudják, mi a különbség a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj között. A korkedvezményes nyugdíj azoknak jár, akik veszélyes és egészségre ártalmas munkakörökben dolgoznak, és ide tartoznak többek között a fegyveres erők (katonaság, rendőrség) tagjai is.

Székely Tamás abban bízik, hogy a korengedményes nyugdíj megmaradhat, ugyanis annak a megfizetése nem az államot „terheli”, a költségvetéstől független foglalkoztatáspolitikai kérdés. A VDSZ évek óta azért kampányolt, hogy ne szűnjön meg ez a lehetőség, tavaly például több mint 20 ezer aláírást gyűjtöttek össze. (A korengedményes nyugdíj lényege az, hogy a munkaadók előre, egy összegben befizetik azoknak a nyugdíjkorhatárhoz közeledő életkorú dolgozóknak a járadékát, akiket létszámleépítés vagy egyéb ok miatt kénytelenek lennének elküldeni.) Ezzel a lehetőséggel évente csaknem 10 ezer ember menekülhet meg a munkanélküliségtől. Székely szerint ezért érthetetlen, hogy a mostani törvénytervezetben megszüntetnék ezt a lehetőséget is.

Az egyetlen korhatár előtti nyugdíj, ami megmaradna, a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezménye, ez a jövőben is öregségi nyugdíjként járna. Ezt a módosítást már a jelenlegi kormány vezette be, minden bizonnyal ezért is nem szűnik meg.

Forrás: FN24 Cimkék: nyugdíj, korkedvezmény, rendvédelmi dolgozók, vdsz, székely tamás

Válasz

Itt a megszorítások listája fn.hu K.M. 2011. szeptember 30. 17:16
A költségvetési törvényjavaslat a már ismerteken kívül is tartalmaz különböző megszorításokat. Íme a 2,5 százalékos (GDP-arányos) hiánycél betartását szolgáló kormányzati intézkedések. A kormányzat legnagyobb szövetségese a megszorításokban, az "államadósság elleni háborúban" a pénzromlás, amelyet a kormány 4,2, a jegybank 4,7 százalékosnak prognosztizál jövőre.
- Megmarad a bérbefagyasztás a közszférában, nem emelkednek az illetmények, „de az alacsony keresetű munkavállalóknál megmarad az adójóváírás fokozatos szűkítését ellensúlyozó bérkompenzáció”.

- Befagyasztva marad – a várható magas infláció ellenére – gyakorlatilag minden szociális támogatás. A családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az életkezdési támogatás, továbbá a pénzbeli gyermekvédelmi támogatások összege 2012-ben nem emelkedik. A jövedelempótló és jövedelemkiegészítő ellátások sem.

- Befagyasztják a korhatár alatti nyugdíjak túlnyomó részét – legalábbis nehéz másképp értelmezni a javaslat indoklásának szövegét. A korhatár alatti nyugdíjak átkerültek a nyugdíjalapból egy újonnan létrehozott „Nemzeti Szociálpolitikai Alapba”. „A szolgálati ellátást, a korkedvezményes ellátást és az előrehozott öregségi (…) ellátások tervezése a 2011. évi várható kiadásokra, a létszámban bekövetkező változások figyelembevételével történt” - írja az indoklás, és szó sem esik az inflációról. A mezőgazdasági járadék és a bányászok korengedményes nyugdíja, továbbá a szénjárandóság kiegészítése növekedhet az öregségi nyugdíj (a tervezett infláció, 4,2 százalék) mértékében.

- Jelentős létszámleépítések lesznek a kormány irányítása alá tartozó intézményeknél.

- Nő a személyi jövedelemadó teher. A tervezett adóbevétel 13,8 százalékkal nagyobb az idénre tervezettnél. Az adóváltozások a kormányzat számításai szerint jövőre összességében 109,3 milliárd forint költségvetési bevétel-növekedést eredményezhetnek.

- Csökkennek az ártámogatások: a gyógyszerkassza állami ráfordításai jelentősen mérséklődnek. Csökken a közösségi közlekedése ártámogatása is, aminek következtében szűkülnek majd az utazási kedvezmények.
- Az áfa – mint már bejelentették – 27 százalékos lesz, a vállalkozásoknak viszont jó hír lehet, hogy megszűnik a személygépjárművek bérlete utáni áfa levonhatóságának tilalma.

- A regisztrációs adót átalakítják, ettől a kormány reményei szerint 20,7%-kal nőnének az adónemből befolyó bevételek.

- Több bevételre számít a kormány a gépjárművek átírási illetékrendszerének átszabásából is.
- A cégautóadó átalakítása 17,9 milliárd forinttal hozhat majd többet.

- A szigorúbbá vált játékadótól 2012-ben 82,4 milliárd forint bevételt remél a kormány.

- A munkavállalói járulék 1 százalékponttal emelkedik.

- Szélesedik az egyéni és társas vállalkozók járulékalapja (a korábbi nyilatkozatok a minimálbér másfélszereséről szóltak).

- Új adónem lesz – és ez nem vicc - a baleseti adó. Nem is keveset, 27 milliárd forint bevételt várnak tőle. Ezt a biztosítók fizetik majd, amelyet ráterhelhetnek majd kétbalkezes autós ügyfeleikre.
- A népegészségügyi adó, ismertebb nevén a „hamburgeradó”, amely épp a hamburgerekre nem vonatkozik – a kormány szerint 30 milliárd forintot hozhat.
- A jövedéki adó már megszavazott, többlépcsős emelkedése is segít majd a büdzsét egyenesben tartani.
- A reprezentáció és üzleti ajándékozás szja-mentessége megszűnik, de kikerül a társasági adó hatálya alól.

Kapcsolódó cikkek

11.09.30 Formálisan kivezetik a félszuperbruttót
11.09.29 Eret vág a kormány?
11.09.26 Újra: még drágább az életed

- Ugyancsak a cégeket érinti kellemetlenül, hogy szigorodnak a veszteségelhatárolás szabályai. 2012-től az elhatárolt veszteség az adóalap 50%-áig lesz felhasználható.

Válasz

Csütörtökön beindul a szakszervezeti gőzhenger

Megjelent: 2011.09.28. 21:00 | Frissítve: 2011.09.28. 21:44 hir24 (MTI)

Ülősztrájkkal veszi kezdetét csütörtökön a szakszervezetek tüntetéssorozata. A rendőrség által engedélyezett megmozduláson csütörtök délután háromszáz ember demonstrálhat a Clark Ádám tér járdáján, valamint a budavári sikló előtti területen, a környékbeli utak azonban nyitva állnak majd a forgalom előtt.

A D-Daynek nevezett tüntetéssorozat szervezői először szeptember 29-től október 2-ig hirdettek meg ülősztrájkot a Clark Ádám térre, ám azt a rendőrség nem engedélyezte. A megmozdulás elutasítását azzal indokolták, hogy a közúti és tömegközlekedést semmilyen más módon és úton nem tudták volna biztosítani. A rendőrség határozatát szeptember 20-án a Fővárosi Bíróság részben helybenhagyta. A bíróság úgy foglalt állást, hogy többórás indokolatlan várakozást idéznének elő a szeptember 29-től október 2-ig tervezett demonstrációk, és ellehetetlenülne a szabad mozgáshoz való joga azoknak az embereknek, akik nem kívánnak részt venni a tüntetéseken.

A bíróság az október 1-jén és 2-án megtartandó szakszervezeti demonstrációk esetében a Budapesti Rendőr-főkapitányság tiltó határozatát hatályon kívül helyezte.

A mintegy 70 szakszervezetet, civil és társadalmi szervezetet tömörítő akcióegység szeptember 8-án sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a munka világát érintő kilencpontos követeléscsomagot fogalmaztak meg, és szeptember 29-én indítják a határozatlan időre meghirdetett, D-Daynek nevezett tüntetéssorozatukat.

A szervező szakszervezetek tájékoztatása szerint péntek este Budapesten a Nagy Imre szobornál kerekasztal-beszélgetés lesz, "független gondolkodók, társadalmi és civil szervezetek vezetőinek részvételével".

Szombat délután a Parlament előtti Kossuth téren a szakszervezetek, valamint civil- és társadalmi szervezetek összefogásával létrejött Akcióegység demonstrációját tartják meg "a demokrácia, a szociális biztonság, az emberi- és munkavállalói jogok védelmében". Ezt követően a Lánchídon át vonulnak a Clark Ádám térre a demonstrálók.

Október 3-án reggeltől az ország különböző helyszínein félpályás útlezárást tartanak a megmozduláshoz csatlakozott helyi szervezetek.

Forrás: MTI

Cimkék: d-day, szakszervezetek, tüntetés, demonstráció
Témába vág:

Tovább dagadhat a szombati gigatüntetés (Hir24) »
Feljelentés: elhallgatták a D-Dayt a köztévék? (Hir24) »
Lesz D-Day: mégis engedélyezték a tüntetéseket (Hir24) »
Tiltakoznak a jogvédők a D-Day betiltása miatt (Hir24) »
Betiltotta a rendőrség a szakszervezeti tüntetést (Hir24) »

Válasz

Alaposan megváltozik az életünk csütörtöktől

Megjelent: 2011.08.30. 17:09 | Frissítve: 2011.08.30. 17:42 FN.hu

A foglalkoztatást érintő jogszabályok is változnak szeptember 1-jétől, átalakul a lakásfenntartási támogatás, hatályba lép a chipsadó.
Alaposan megváltozik az életünk csütörtöktől
(Shutterstock)

Kovács Zoltán, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kedden a kormányszóvivői tájékoztatón a változások között beszámolt még a tanyafejlesztési programról és az Agrár Széchenyi Kártya bevezetéséről. Hozzátette: ősztől ismét kötelező lesz a közigazgatási alapvizsga letétele a közigazgatásban dolgozók számára.

A foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályokról szólva Kovács Zoltán elmondta: a bérpótló juttatás helyébe a foglalkoztatást helyettesítő támogatás lép, amely a korábbinál szigorúbb feltételekkel adható. A többi közt nem jár azoknak, akik nem vesznek részt közfoglalkoztatásban, vagy nem keresnek munkát.

Az álláskeresési járadék a jövőben már csak 90 napig folyósítható az eddigi 270 nap helyett, és négyről öt évre nő az összeg megállapításánál számba vett idő. Kovács Zoltán emlékeztetett arra: bár cél, hogy a közfoglalkoztatás keretében mindenki számára a lakóhelyéhez legközelebb biztosítson munkát az állam, a jövőben ez attól távol is megvalósulhat.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatok felkészültek a lakásfenntartási támogatással kapcsolatos változásokra. Szeptember elsejétől megszűnik a távhő- és gázártámogatás jelenlegi rendszere, és már azok is kérhetnek hozzájárulást, akik fával, olajjal, vagy más módon fűtenek. Az igénylési jövedelemhatár is módosul 71 250 forintra, vagyis a nyugdíjminimum két és félszeresére, amely jelenleg annak másfélszerese.
A jövő hónaptól életbe lépő sporthuliganizmussal kapcsolatos jogszabály értelmében akár három év börtönnel is sújtható az, aki megzavar egy sporteseményt - mondta Kovács Zoltán. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy ősztől helyszíni bírság megfizetésére kötelezik azokat a gyorshajtókat, akik külföldi rendszámú autókkal közlekednek.

A tanyafejlesztési programmal kapcsolatban azt mondta, szeptember 1-jétől a hónap végéig összesen 825 millió forintra pályázhatnak azok az őstermelők, családi gazdaságok, vagy önkormányzatok, akik/amelyek érdekeltek a tanyarendszer fenntartásában.

Az üdítőitalok, energiaitalok, előrecsomagolt cukrozott sütemények, a sós snack és az ételízesítő után szeptember 1-től népegészségügyi termékadót - a köznyelvben chipsadót - kell fizetni. Az adót a terméket belföldön első alkalommal értékesítő személynek vagy szervezetnek, vagyis a termék gyártójának, külföldi termék esetén pedig az azt belföldön elsőként értékesítőnek kell megfizetnie. Az üdítőitalok adója literenként 5 forint, az energiaitaloké literenként 250 forint, a süteményeké kilogrammonként 100 forint, a snacké és az ételízesítőké pedig kilogrammonként 200 forint. Az adóból becslések szerint mintegy 20 milliárd forint folyhat be a költségvetésbe.

Forrás: MTI

Cimkék: jogszabályváltozások, jogszabály, chipsadó, lakástámogatás, foglalkoztatás

Válasz

A multik megint előbb léptek, hamarább kezdték és néhány Ft-tal olcsóbban adják. Ez jó mindenkinek, mert marad a készlet, ha sokan a multiktól vásárolunk. Hamarább kellett volna ezt a trükköt kitalálni és bevezetni. Margó

Előzmény

Válasz

Milliós pluszterhet jelenthet az árfolyamrögzítés
fn.hu 2011. augusztus 2. 15:30
Nagy dilemma előtt állnak a devizahitelesek: érdemes-e az elszabadult svájcifrank-árfolyam miatt rögzíteni törlesztéseiket legalább három évre az állam által kínált lehetőség szerint? Vagy ezzel megint csak magukat hozzák nehezebb helyzetbe?
A kedd délelőtti 245 forintos svájcifrank-árfolyam bizonyára hatalmas forgalmat generált a PSZÁF által indított árfolyamrögzítő kalkulátoron; hogy ki rögzít majd, vélhetően a kényszer dönti el.
Az árfolyamrögzítés adta lehetőséggel szeptembertől élhetnek a hitelfelvevők, de legkésőbb idén december 31-éig írásban kérniük kell ezt. Kiszállni viszont csak a teljes hiteltartozás végtörlesztésével lehet belőle. Aki úgy döntött, hogy három évig kedvezőnek mondható árfolyamon fizet, annak utána hitelének teljes hátralévő futamidejére viselnie kell a gyűjtőszámla pluszterheit. Ez pedig nem is oly jelentéktelen.
A második számla költsége ugyanis az árfolyamrögzítés hároméves időszaka alatt is 6 százalék, ám a határidő lejárta után ezen hitel kamata is piaci kamatozásúvá válik. Vagyis mértéke megegyezik majd a bank által nyújtott, a devizaalapú kölcsönnel azonos célú forinthitel kamatával. (Ez a kalkulátorban jelenleg 10 százalék.) A kiegészítő hitelszámla tehát jelentős pluszteherrel növelheti a törlesztést a későbbiekre nézve.
Hogy működik?

A frankhitelesek három évig, pontosabban 2014 végéig úgy fizethetik a törlesztőrészleteket, mintha a frankárfolyam csak 180 forint lenne - már amennyiben élnek a lehetőséggel. A valódi és a 180 forint közötti árfolyam által számított törlesztőrészletek különbségére az adósok áthidaló hitelt kapnak. Az áthidaló forinthitelt 2015. január 1-jétől kell majd visszafizetniük – a meglévő hitelen felül.

A PSZÁF kalkulátora leginkább azzal szembesít ismét minden adóst, milyen terhet jelent a teljes futamidőre vetítve a hitel. Egy átlagosnak tekinthető, 2008-ban svájcifrank-alapon felvett 8 millió forintos hitel esetében például, amelyet akkor 161 forintos frankárfolyamon sikerült felvenni, a következőképpen alakulnak az összegek három lehetséges változat esetén, ha még 265 hónapig (2033-ig) fizetjük az adósságot.
A kalkulátor e mellett arra jó, hogy lássuk, a következő 3 évben mennyit kell fizetnünk a rögzített árfolyamon, havi szinten. (Persze ez is csak tájékoztatás a féléves kamatperiódusok miatt.) Konkrét példánkban:
Az adósok tartanak a rögzítéstől

A kedd délelőtti 245 forintos svájcifrank-árfolyam miatt egész nap csöng a telefon a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületénél – mondta az fn.hu-nak Lénárd Mariann főtitkár. Amikor a 220 forintos lélektani határt átlépte a svájci frank, akkor is nagyon sokan megkeresték őket, felháborodtak. Most is egyre többen közölték velük, hogy a bankoknak is felelősséget kellene vállalni, illetve az állam is tehetne végre valamit.

Azoknak, akik svájci frankban vettek fel hitelt, sok esetben a törlesztőrészlet a háromszorosára emelkedett. Ezeknek az embereknek nagy része még tudja fizetni a hitelét, de azt nem tudják, hogy meddig lesznek képesek a megemelkedett összeget fizetni – hiszen a fizetésük nem nőtt. Lénárd Mariann hozzátette: a 180 forintos árfolyamrögzítéstől sok devizahiteles tart.

A PSZÁF kalkulátorát a főtitkár jó kezdeményezésnek tartja, szerinte már nagy szükség volt valami hasonlóra. Ez is csak egy opció – tette hozzá.

Kapcsolódó cikkek

11.08.02 Szijjártó: éljenek az árfolyamgáttal!
11.07.20 Mit csináljunk az erős frankkal?

Válasz

Két üzletlánc árulhatja az olcsó állami cukrot
MTI|[origo]|2011. 06. 24., 16:19|Utolsó módosítás: 2011. 06. 24., 16:39|

Két üzletlánc, a CBA és a Coop árusíthatja majd azt a kétezer tonna cukrot, amelyet az állami készletből szabadít fel jövő héten a Vidékfejlesztési Minisztérium. Egy kiló cukrot nem adhatnak 275 forintnál drágábban a boltok - jelentette be az államtitkár.
Hamarosan piacra kerülhet az a kétezer tonna cukor, amelynek állami készletből történő értékesítéséről néhány hete született döntés - közölte Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára pénteken Budapesten az édesipar helyzetéről rendezett nemzetközi szakmai tanácskozáson.
Az államtitkár szerint várhatóan hétfőn írja alá Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a kétezer tonna cukor állami készletből történő felszabadításával, illetve eladásával kapcsolatos dokumentumokat. A cukorból ezer-ezer tonnát a CBA és a Coop üzletekben értékesítenek majd. A cukornak maximált ára lesz, kilónként legfeljebb 275 forintba kerül majd.
Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke szerint néhány hónapja még többször is gondot okozott a gyártóknak az alapanyag, azaz a cukor beszerzése, ugyanis Magyarországon a felhasznált mennyiségnek csupán a harmadát állítják jelenleg elő. Ez a gond szerinte mostanra már megoldódott, azonban jelentkeztek helyette újak.
Legjelentősebbnek a bevezetni szándékozott népegészségügyi termékdíj tekinthető, mivel ez jelentős mértékben rontja a vállalkozások piaci helyzetét - mondta az elnök, aki úgy számol, hogy ha a termékdíjat bevezetik, Magyarországon az édességek ára 15-20 százalékkal drágulhat. Jelenleg Magyarországon az édességgyártó cégek éves árbevétele összességében százmilliárd forint körül mozog, ami bolti, azaz kiskereskedelmi áron számolva mintegy 160-180 milliárd forintos árbevételt jelent.
Kardeván Endre a népegészségügyi termékdíj hatásáról annyit mondott, a Vidékfejlesztési Minisztériumnak nem célja, hogy élelmiszeripari üzemeket zárjanak be, sőt inkább újak nyitását szeretnék ösztönözni. Ezért a tárca arra törekszik a még nem kiforrott tervezet véleményezése során, hogy az élelmiszer-ipari cégeket a lehető legkisebb kár érje. Megjegyezte ugyanakkor, hogy azzal az alapvető céllal, hogy az egészségtelen termékek és ételek fogyasztását vissza kell szorítani, a Vidékfejlesztési Minisztérium is egyetért.

Válasz

Így változhatott volna meg életünk július 1-jétől
FN 2011. július 1. 05:30

A Széll Kálmán Terv egyik mágikus határideje július 1-je, ám számos tervezet összeállítása és törvényjavaslat elfogadása csúszik, némelyek körül pedig teljes csend van. Azért így is akadnak fontos változások.

Bűvös dátum július első napja. A Széll Kálmán Terv és a konvergenciaprogram több pontjának kidolgozását is erre a napra ígérte a kormány, néhány törvény pedig elsejétől lép életbe. A tervek többsége azonban csúszásban van, a Széll Kálmán Terv néhány pontjáról egyelőre semmi biztosat nem tudni. Ha veszélyben a terv, veszélyben a Brüsszel felé vállalt hiánycél is, de persze több tétel is akad, amit terv szerint végrehajtottak. Átalakították például a gyógyszer-finanszírozás rendszerét, a miniszterek szabadságát 20 napra csökkentették, megváltoztak a táppénzszabályok is. Az életünk nem fordul akkorát elsejétől, mint ahogy azt a Széll Kálmán Terv hónapokkal korábban megjósolta, két fontos dolog azonban csütörtöktől lép életbe.

Szabad a kilakoltatás

Nagyobb a füstje, mint a lángja – így értékelte a sajtó az adósmentő csomagot bejelentése után, aztán az elfogadás előtt tovább szigorítottak egyes részletein. A két „segítség”, a devizaárfolyamok rögzítése és az eszközkezelő felállítása csak ősszel várható, július másodikával viszont véget ér a kilakoltatási moratórium. Utcára kerülő családok tízezreiről persze szó sincs, a bankok ugyanis mennyiségi és területi kvóták szerint kezdhetik meg a rossz hitelállomány leépítését. Október 1-ig csak a 30 millió forintnál értékesebb, 20 millió forintnál nagyobb hitelösszeggel terhelt lakóingatlanok 2 százalékát lehet kényszerértékesíteni, ezután mennyiségi korlát nélkül folytatódhat a 30

Idén az utolsó negyedévben a lakásfedezetek 2 százalékán adhatnak túl a bankok, a moratórium feloldása tehát mintegy 2000 adóst érinthet december végéig. A kvóta folyamatosan emelkedik, jövőre a 90 napnál hosszabb ideje nem törlesztők 3 százalékánál indulhat meg a végrehajtás, ez nagyjából 12 ezer lakást jelent. 2013-ban 4, 2014-ben 5 százalékra emelkedik a kvóta, 2015 januárjától pedig újra korlátozás nélkül működik majd a végrehajtás. A bankok minden negyedév első napján jelölhetik ki, mely ingatlanokon terveznek végrehajtást, amit a negyedév végéig el is kell rendelniük.

Életbe lép a vitatott Médiatörvény

Július elsején lejár a sajtótermékek és hírportálok számára kiszabott „türelmi idő”. Bár a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény január 1. óta életben van, a törvényt sértők szankcionálását júliusban kezdi meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A bírság összege egyes médiumoknál a 200 millió forintot is elérheti. A törvénnyel kapcsolatban fontos határidő jár le július 1-jén. A sajtótermékeket legkésőbb 2011. június 30-ig be kell jelenteni az NMHH-nál, az online hírportálokat is, de figyelem, a blogokat nem!
Mutyi vagy nem mutyi? – új közbeszerzési törvény
Ha július 1-ig nem is, nem sokkal utána, még a nyári ülésszakon elfogadhatja az Országgyűlés az új közbeszerzési törvényt. Az egyértelmű, hogy a mostani jogalkalmazás javításra szorul, de az új indítványt is számos bírálat érte. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint a javaslat hatékonyan segíti a korrupció elleni harcot, egyszerűbb és rugalmasabb eljárásokat, gyorsabb jogorvoslatot eredményez, és támogatja a kis- és közepes vállalkozások részvételét a közbeszerzésekben. Ez utóbbit úgy, hogy építési beruházásoknál 150 millió forintra emelték azt az értékhatárt, ami alatt nem kell közbeszerzést kiírni.

A bírálatok szerint viszont éppen hogy bonyolultabb lesz minden. Hiszen igaz, hogy 400 helyett csak 175 paragrafusból áll majd a törvény, de számos kérdést külön jogszabály, kormányrendelet fog szabályozni, ami csak lassítja majd a folyamatot. Az ellenzék nehezményezi még, hogy nagyon gyorsra vették a törvényalkotási tempót és kihagyták a társadalmi egyeztetést is, ezt egyébként a Transparency International is kifogásolta. Ahogy azt is, hogy az eddig az országgyűlés felügyelete alatt álló Közbeszerzések Tanácsát a kormány irányítása alatt álló Hatósággá akarják alakítani. Hiányosságaként róják fel, hogy a javaslat számos kiemelten fontos területtel, így a bírságok kiszabásával vagy a közszolgáltatókra vonatkozó eljárási szabályokkal nem foglalkozik.

Amit hiába vártunk:
Gáz: olcsóbb lehetne, de mégsem lesz

Közeleg a gázév fordulónapja, a kormány hagyományosan július elsején korrigálja a gázárakat. Idén több tényező is indokolttá tenné a gázár csökkentését, megszűnik ugyanis a gázszámlában fizetett úgynevezett importkorrekciós tényező és mérséklik a stratégiai gázkészleteket is. Előbbivel köbméterenként több mint három forinttal csökkenthetne a gázszámla, míg utóbbi miatt mintegy 60 fillérrel. A Népszabadság értesülései szerint azonban várhatóan négy évig nem fog. A gazdasági körülmények hiába kedvezőek jelenleg egy árbefagyasztási döntéshez, erről eddig nem határozott az Országgyűlés.
A Széll Kálmán Terv bejelentésekor ugyan elhangzott a rezsiköltségek befagyasztásának ígérete július 1-jei határidővel, ám eddig csak a gázár-támogatási rendszer néhány hónapos meghosszabbítására került sor. A rezsiköltségek befagyasztását egyébként a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja, a kormány legnépszerűbb intézkedésévé válhatna, ha megvalósul.

Csak ősztől változhat a munka törvénykönyve

Elvileg július 1-től változott volna a munka törvénykönyve is, végül erről is csak ősszel döntenek majd. Csak néhány fontosabb változás: három hónapról hat hónapra nőne a próbaidő kollektív szerződés esetén, csökken a gyermek gondozása, vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság időtartamára járó rendes szabadság mértéke, pontosításra kerülnek a munkaerő kölcsönzés szabályai, illetve pótlék helyett szabadidőt is lehet majd adni.

Egyelőre a közszférában dolgozók is hiába várják a nekik szóló új életpályamodell bemutatását, holott emellett is július 1-jei dátum szerepel a tavasz elején bemutatott Széll Kálmán-tervben.
Korkedvezményes nyugdíjak

A korengedményes nyugdíjak eltörlése váltotta ki talán eddig a legnagyobb elégedetlenséget, nem csoda, hogy a végleges változat nem készült el július 1-ig. Az az alkotmánymódosítás azonban már megszületett amely csökkenthetővé, illetve szociális ellátássá alakíthatóvá, valamint megszüntethetővé teszi az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátást. A rokkanttá nyilvánítás új szabályairól sem tudunk sokat, ezzel sem készültek el július 1-ig. Annyi biztosnak látszik, hogy ősszel elkezdik a korhatár alatti, harmadik kategóriába sorolt rokkantak felülvizsgálatát, ez mintegy 220 ezer embert érint. A konvergencia terv szerin az idén 12, jövőre 88, 2013-ban pedig 117 milliárd forintos megtakarítást remélnek ettől.

Válasz

Használhatatlan a hitelmentő csomag?

Nők Lapja Cafe Ács Gábor 2011. 05. 31.

Bejelentették végre a várva várt devizahiteles-mentő csomagot. De vajon valóban segít a bajba jutottakon?
Ha két szóban kell felelni, akkor nem igazán, de persze ennél sokkal bonyolultabb a helyzet. A tegnap bejelentett változások nagyjából megfelelnek a várakozásoknak, néhány apró újdonság azonban van. A legfontosabb könnyítés, illetve annak látszó lehetőség az árfolyamfixálás. Ez azoknak opció, akik nehezen, de nyögik a hitelüket. Bármerre is kóricál a következő években a svájci frank árfolyama, az adós választhat egy olyan lehetőséget, hogy ő 180-as árfolyamon törleszt 2014 végéig. (Euró esetében 250, jennél 2 forintnál van ez a határ.) A legelterjedtebb frankhitel esetében ez a szint mintegy 17 százalékkal alacsonyabb a mostani árfolyamnál, vagyis aki él ezzel a lehetőséggel, annak nagyjából ennyivel lehet alacsonyabb a törlesztő részlete júliustól (persze az aktuális árfolyam addig még bőven változhat). A kisebb havi részlet azonban nem ajándék, a meg nem fizetett különbözetet egy alszámlán tartják nyilván, aztán 2015 januárjától azt is el kell kezdeni majd törleszteni, kamatostúl – ami a budapesti bankközi hitelkamatlábhoz, vagyis a BUBOR-hoz kötött, jelenleg ez 6,1 százalék.

Ha mákunk van erősödik a forint

Használhatatlan a hitelmentő csomag?Mit is jelent mindez? Tegyük fel, hogy van egy havi 80 ezres törlesztőnk a jelenlegi 220-as árfolyam mellett. Ha élünk a felkínált lehetőséggel, akkor júliustól 66400 forintra csökken a havi törlesztő, a 13600 forint pedig nyilvántartásba vétetik, mint később visszafizetendő tartozás. A kormány nyilván arra számít, hogy a forint erősödni fog addig a frank ellenében, de ha mégse, az drasztikus törlesztő-növekedést okoz akkor, amikor visszaáll a piaci, aktuális árfolyam alapú havi törlesztő, megfejelve az addig ki nem fizetett, kamatokkal növelt különbséggel. A dolog lényege tehát az elodázás, az árfolyamfixálás üzenete nagyjából ez: ha mákunk van és erősödik a forint, akkor most könnyítettünk a hitelesek helyzetén, 2015-ben pedig alig nőnek a terhek. Ha viszont nem változik érdemben az árfolyam, vagy ha gyengül a forint, akkor bődületes szívás lesz, de ezt már oldja meg a következő kormány.

A fix árfolyam természetesen egy lehetőség, nem kötelező élni vele. Aki nagyon nehezen tudja fizetni a havi részletet, aki úgy véli, hogy komoly segítség a kisebb törlesztő, illetve aki biztos abban, hogy pár év múlva jobb anyagi helyzetben lesz, főleg azoknak érdemes élni fixáltatniuk. Aztán nem marad más hátra, mint bízni a forintban, vagy abban, hogy ha 3 év múlva is rossz az árfolyam, az állam újra kénytelen lesz kitalálni valamit.

Megoldás a bedőlt hitelekre, csak megvalósítás menete hiányzik

A fixálás tehát azoknak szól, akiknek még nem dőlt be a hitelük. A bedőltek számára pedig lényegében a kormányalakítás ígérgették a Nemzeti Eszközkezelő felállítását. Most, közel egy év csúszással végre megvan a döntés erről is. A bejelentés szerint az eszközkezelő a forgalmi érték 35-55 százalékán megveszi a lakást, amiből a hitelt, vagy legalább egy részét törleszteni tudják az adósok, akik visszabérelhetik ingatlanjukat. Vagyis maradhatnak, bérlőként, korábbi tulajdonukban. A bejelentés ennyi, és noha ezernyi részletkérdés merül fel a megvalósítás mikéntjével kapcsolatban, többet egyelőre nem lehet tudni.

Ami biztos, hogy a felkínált lehetőségekkel párhuzamosan teljesen feloldják a kilakoltatási moratóriumot. Ez az adósok szempontjából persze rossz hír, de el kell ismerni, hogy fenntarthatatlan, káros, igazságtalan volt az eddigi rendszer, hogy aki semmit se törlesztett, ugyanúgy maradhatott a lakásában, mint aki belegebedt, de kiperkálta hónapról hónapra a szükséges pénzt.

Jó ötletnek tűnik, de a részletek kibontása nélkül szintén nehezen értékelhető az a döntés, hogy a törlesztési nehézségekkel küzdő, de emiatt nagyobból kisebb lakásba költözők 5 évig maximum 3,5 százalékos kamattámogatásban részesülhetnek. Arra a bejelentésre pedig szinte egyáltalán nem érdemes időt vesztegetni, hogy újraindulhat a devizahitelezés. Feltétel ugyanis a minimálbér legalább 15-szörösére rúgó jövedelem, igaz, akinek devizában van bevétele, mentesül ez alól.

Használhatatlan a hitelmentő csomag?Bankok vs kormány 2.0

A bankok és a kormány elvitatkozgatnak még egy darabig a bankadón, de a megszorult hiteleseket ez nem valószínű, hogy túlságosan érdekli. Folytatódik az izmozás viszont az úgynevezett elsétálási jogon is, mely sokak számára nyúlthatna megkönnyebbülést. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek a tartozása nagyobb, mint amit az ingatlanja ér, hagyhatná a francba az egészet, elköltözhetne anélkül, hogy a különbözetet még fizetnie kéne. A lakást vinné a bank, de a volt tulajnak nem maradna kötelezettsége. Nyilvánvaló, hogy valakinek be kéne nyelnie a bukót, de nem meglepő, hogy sem a bankok, sem az állam nem lelkesedik az ötletért, így e kérdésben nincs megállapodás, így bejenetés se.

Összességében tehát nincs sok újdonság tervekhez képest a nyilvánosságra hozott lépésekben. Tudni lehetett, hogy egy komolyabb adósmentéshez pénz kell, azt meg persze sem az extra adóval terhelt bankok, sem a költségvetést rendbe tenni kívánó és drasztikusan megszorító állam nem akar adni. Jól kommunikálható látszatmegoldásoknál többre reálisan nem lehetett számítani és nagyjából ennyit is kaptunk: a probléma elodázását, illetve a részletekkel kapcsolatban rengeteg kérdőjelet.

Válasz

A kormány megállapodott a Bankszövetséggel

Megjelent: 2011.05.30. 13:06 | Frissítve: 2011.05.30. 14:03 MTI

A miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter bejelentette: megegyeztek a devizahitelek árfolyamának rögzítéséről.
180 forinton rögzítik a svájci frank árfolyamát a lakáshitelek esetében - jelentette be a miniszterelnök hétfőn. Azt a hitelfelvevő dönti el, akar-e élni ezzel. Az euró árfolyamát 250 forinton, 100 japán jenét pedig 200 forinton rögzítik a devizahitelesek megmentésére kidolgozott akciótervben - tette hozzá Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

A kormányfő közölte: létrejön a Nemzeti Eszközkezelő, amely két módon tud segíteni azoknak, akik elveszítették a lakásukat. Megindít egyrészt egy új házépítési programot zöldmezős állami beruházásként, és ott elhelyezést tud biztosítani az erre szoruló családoknak.
Másrészt úgy, hogy a bajba jutott adós lakását megvásárolja, és aki a lakásban addig tulajdonosként lakott, bérlőként ugyanabban a lakásban folytathatja az életét - mondta a miniszterelnök.
Megszűnik a lakás-árverezési moratórium, azonban a kormány és a bankszövetség olyan megállapodást kötött, amely egyszerre teszi lehetővé, hogy a jelzálogpiac beinduljon, élénküljön, ugyanakkor védelmet is kapjanak az érintett családok - közölte Orbán Viktor. Először csak a nagy értékű, nagy alapterületű lakások árverezésére lesz mód, a bankok pedig ígéretet tettek arra, hogy egy bizonyos kvótarendszer szabályai szerint árverezik majd a lakásokat.
A kormányfő elmondta: újra vehetnek fel euróban jelzáloghitelt azok, akik euróban kapják a fizetésüket és jövedelmük eléri a minimálbér 15-szörösét.

A kormány otthonvédelmi kamattámogatást is bevezet.Orbán Viktor kifejtette: támogatni fogják azoknak a hitelkamatát, akik kisebb lakásra váltanak, hogy elkerüljék a fizetési nehézségeket. Ha valaki nagyobb lakásból kisebbe költözik, hogy törleszteni tudja adósságát, akkor a kisebb lakás megvásárlásához kamattámogatást kap legfeljebb öt éven keresztül. Ez a legkedvezőbb esetben elérheti az évi 3,5 százalékot is - tette hozzá.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábban a Reutersnek azt nyilatkozta: ötpontos megállapodás született a kormány és a Bankszövetség között, többek között a devizahitelek árfolyamának rögzítéséről, illetve a fedezetek banki lefoglalását érintő kvótarendszerről - ; a költségvetésnek ez a megállapodás megközelítőleg 1,5 milliárd forintos költséget jelent - tette hozzá az MTI kérdésére.

A miniszter arról tájékoztatta a hírügynökséget, hogy a felek nem tudtak megegyezni a bankadó 2012 utáni meghosszabbításáról. Matolcsy ugyanakkor elmondta, "nagy eredmény, hogy ennek ellenére megállapodás született".

300 ezer új munkahelyet ígérnek

A nemzetgazdasági miniszter egy parlamenti bizottsági meghallgatás szünetében nyilatkozott a Reutersnek. Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának ülésén a miniszter elmondta, hogy a közfoglalkoztatásra szánt forrásokat átcsoportosítják a Munkaerő-piaci Alapból, és július elsejétől - a belügyminiszter irányítása alatt - létrejön az új Közmunkaalap.
Megváltozik a Munkaerő-piaci Alap szerkezete, irányító testülete is annak érdekében, hogy ésszerűbben és takarékosabban működjön, és válaszoljon a munkahelyteremtés kihívásaira - ismertette a miniszter.
Matolcsy elmondta: hosszú távon a foglalkoztatás bővülése teremti meg a fenntartható egyensúlyt Magyarországon, így a kormánynak továbbra is célja, hogy 2014 végéig 300 000 új munkahely jöjjön létre.
A miniszter ismertette, hogy az év első négy hónapjában jelentősen nőtt a foglalkoztatottság 2010 azonos időszakához képest, ami négy okra vezethető vissza. Egyrészt az ipari export bővülésének, másrészt a kormány gazdaságpolitikája belföldi piacbővítő hatásának, de fontos szerepet játszott a kis- és közepes vállalkozói szektor helyzetének javulása, valamint a közmunkaprogramok is.

Bertha Szilvia (Jobbik) hozzászólásában kifogásolta, hogy a kormány "drága és manipulatív" kérdőívek kiküldésével "helyettesítette" a társadalmi párbeszédet, elmaradtak a szakmai viták. Matolcsy György erre úgy reagált, hogy szükség van minden egyeztetési csatornára, így a nemzeti konzultációra is.
Gúr Nándor (MSZP), a bizottság elnöke szerint a közfoglalkoztatásban a "félpénzen dupla foglalkoztatást" elvnek nincs értelme, mivel a négyórás közmunkával megkeresett bér összege nagyon közel áll a bérpótló juttatás nagyságához. A közfoglalkoztatás így inkább "a statisztikának szól, nem az embereknek" - jegyezte meg.

A nemzetgazdasági miniszter erre kifejtette: azokat, akik három hónap után nem találnak munkát, a négyórás közfoglalkoztatásba vonják be, amely oktatással is kiegészül. Matolcsy György szerint ez nem zárja ki, sőt elősegíti, hogy az emberek az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedjenek el.
Forrás: MTI

Válasz