2012.10.03 11:51:00 - MTI

Szakértők - Fehérítheti a gazdaságot a kisadózás

A kisadózás az eva valódi alternatívája, sőt érdemben fehérítheti is a gazdaságot, az egymilliós limitet átlépők viszont automatikus adóellenőrzésre számíthatnak - derül ki az Adó Online legfrissebb összeállításából.
A CompLex Kiadó adózási szakportálja Vámosi-Nagy Szabolccsal, az Ernst & Young adószakértőjével, Vadász Ivánnal, az Adótanácsadók Országos Egyesületének alelnökével és Kalocsai Zsolttal, az RSM DTM elnök-vezérigazgatójával készített interjút az új adókról.

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a tételes adóról és a kisvállalati adóról szóló törvényt.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a kisadó helyettesítheti az evát, annál is inkább, mert 2011-ben az evás egyéni vállalkozók és cégek éves átlagos bevétele alacsonyabb volt, mint a kisadózás felső határaként megállapított hatmillió forint.

mti
Vámosi-Nagy Szabolcs

Az adószakértő emlékeztetett arra, hogy a 2000-es évek elején volt már tételes adó, amellyel a taxisokat és a fodrászokat célozta meg a jogalkotó, de azokat alig választotta valaki, mert nem tartalmazták a tb-járulékot. Most van esély a sikerre - mondta az Adó Online-nak Vámosi-Nagy Szabolcs.

Kalocsai Zsolt szerint nemcsak az eva alternatívája a tételes kisadózás, hanem a gazdaság fehérítésének eszköze is lehet az új adónem: sok, eddig a szürke- és feketegazdaságban ténykedő vállalkozás számára a viszonylag alacsony havi tételes adóért elérhető nyugalom, egyszerű adminisztráció és biztosítotti jogviszony az üzlet legalizálásához vezethet. Az RSM DTM elnök-vezérigazgatója ezzel együtt nem számít az eva teljes elsorvadására, mert például a kft.-k nem választhatják az új tételes kisadót, és az eva 25 milliós bevételi határával részben más cégméretet céloz meg.

Ezzel szemben az eva "kimúlását" jósolta Vadász Iván, aki szerint a 6 milliós bevételi limit alatti forgalmat bonyolítók egyértelműen jobban járnak a kisadózással, míg a 20 millió forintos árbevétellel rendelkező cégeknek vélhetően a kisvállalati adó jelenthet alternatívát.

"Első ránézésre ügyes és hatékony a beépített fékek rendszere, amelyek a számlagyárak és a színlelt munkaszerződések elszaporodását hivatottak gátolni" - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs.

Hatékonynak nevezte a fékeket Kalocsai Zsolt is. Emlékeztetett: az első komoly fék, hogy a kisadózónak és az általa kiállított számlát befogadó cégnek is bejelentési kötelezettsége van a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé, ha a naptári évben a számlák összesített értéke meghaladja az 1 millió forintot. Ezek után pedig NAV-ellenőrzés esetén a kisadózónak kell bizonyítania egy hatpontos kritériumrendszer alapján, hogy nem színlelt munkaszerződés köti a számláját befogadó céghez. Az értékhatárt átlépő cégek gyakorlatilag automatikus adóellenőrzésre számíthatnak, és az elvárt adót meg nem megfizető vállalkozókat is szinte minden esetben ellenőrzi az adóhatóság - mondta Kalocsai Zsolt.

Vadász Iván szerint ugyanakkor a NAV - az elégséges informatikai kapacitás hiányában - nem fog tudni mit kezdeni a kisadózóktól és a számláikat befogadó cégektől érkező bejelentés-dömpinggel. Az adószakértő ezzel együtt úgy véli, hogy a hazai vállalkozások mégsem fognak visszaélni a kisadózás lehetőségével: "a magyar cégek annyira gyűlölik az adminisztrációt, hogy nem fogják ezt végigcsinálni" - mondta.

Ha rászánják az időt, megoldható könyvelő nélkül - válaszolta Vámosi-Nagy Szabolcs arra a kérdésre, hogy a kisadózó vállalkozásoknak szükségük lesz-e továbbra is könyvelőre.

Alapesetben maga is megbirkózhat majd az adminisztrációs terhekkel, miután a számviteli törvény szerinti könyvelés nem lesz kötelező számára - vélte kollégájához hasonlóan Kalocsai Zsolt. Hozzáfűzte: viszont ha a kisadózó már foglalkoztat valakit, akkor nemcsak adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, de bérszámfejtésre is szüksége lesz, ami már jelentős adminisztrációs többletkötelezettség. Mindez azt jelenti, hogy a kisadózás előnyeit azok a kisadózók élvezhetik igazán, akik saját magukon kívül mást nem foglalkoztatnak, vagy több, személyesen közreműködő tagot regisztrálnak.

Vadász Iván kifejtette: ha nem alanyi áfamentes a vállalkozás, akkor az áfának megfelelő könyvelést kell vezetni, és a vagyonváltozást is követni kell, ez heti egy-két órás munka, de - mint mondta - Magyarországon nincs olyan vállalkozói kultúra, hogy a cégvezetők ezt rendszeresen meg is csinálják. Az év végén is szükség lehet könyvelői segítségre az elektronikus bevallások elkészítésénél és beküldésénél, sőt a bérek adminisztrálásánál is - mondta az Adótanácsadók Országos Egyesülete alelnöke.

http://hvg.hu/kkv/20121123_Jogutod_nelkul_zarnak_be_az_OTP_Magannyug#rss
Az OTP Magánnyugdíjpénztár végelszámolással történő, jogutód nélküli megszűnésére tesz javaslatot a küldöttközgyűlésnek a pénztár igazgatótanácsa.

Végelszámolással, jogutód nélkül szüntetnék meg a magánkasszák között egykor piacvezető OTP Magánnyugdíjpénztárat - olvasható az igazgatótanács küldöttközgyűlési meghívójában.

A december 10-i közgyűlés tervezett napirendi pontjai között ötödikként szerepel a javaslat a magánnyugdíjpénztár megszüntetéséről. A meghívóból nem derül ki, hogy mikortól szüntetnék meg a pénztár tevékenységét.

Az OTP Magánnyugdíjpénztár október elején küldött levelet a tagoknak, amelyből kiderült, hogy anyacége, az OTP Bank jövőre már valószínűleg nem támogatja a kasszát - közölte korábban az azenpenzem.hu.

Ebben azt írták, a bank elemezte és értékelte a kialakult helyzetet, számszerűsítette a pénztár jövőbeni működtetéséhez szükséges támogatás nagyságrendjét. Ennek alapján „az valószínűsíthető, hogy 2012. évet követően támogatásra a pénztár nem számíthat”. Ilyen körülmények között felelősségteljes döntésnek azt tartották, ha az igazgatótanács az év vége előtt javasolja a küldöttközgyűlésnek a végelszámolást - tették hozzá akkor.

Az OTP Magánnyugdíjpénztár a második legnagyobb az állva maradt kasszák közül, az első az ING. A kassza már eddig is a többi pénztárhoz képest magas, 5 ezer forintos havi tagdíjfizetést írt elő, és ennek töredéke sem érkezett be. A pénztár tájékoztatása szerint a 13,5 ezer fős tagságból nem egészen ezerkétszázan teljesítettek befizetést, adományt pedig mindössze 11-en adtak.

Az OTP Magánnyugdíjpénztár korábban úgy számolt, hogy a teljes tagságának legalább ezer forintot kellett volna egy évre előre egy összegben befizetnie, legkésőbb 2012. október végéig. A következő évben a befizetést minden hónapban teljesíteni kellett volna.

Mint ismert, 2011 elején az addig 3 millió körüli taglétszámból nagyságrendileg 100 ezer kasszatag maradt, miután a parlament 2010 végén olyan törvényt hozott, hogy aki nem nyilatkozott maradási szándékáról, megtakarításával együtt automatikusan átkerült az állami nyugdíjrendszerbe.

A jelentős elvándorlásra rásegített, hogy az akkor érvényes szabályok szerint az, aki kasszatag maradt, a továbbiakban nem szerzett jogot állami nyugdíjra, noha az állami nyugdíjjárulékot továbbra is fizetni kellett utána (ezt a szabályt 2011 végén eltörölte a parlament).

Tavaly év végén a parlament azzal ítélte végleg halálra a magánnyugdíjpénztárakat, hogy olyan törvénymódosítást fogadott el, mely szerint nyugdíjjárulékot többé nem lehet a kasszáknak fizetni, így azok csak saját tagdíjakból vagy adományokból tarthatják fenn magukat.

Tavasszal érkezett a következő csapás a szektor számára, a kormányzat ugyanis újból lehetővé tette a kasszatagok visszalépését az állami pillérbe március 31-ig. Ennek hatására már csak kevesebb mint 75 ezer fő maradt a pénztáraknál.